Máltai napló

A szent kifejezés ószövetségi értelemben maga az Isten, hiszen a Teremtő más, mint a világ, magasztosabb és tisztább.

Jézus, születésével isteni jelenlétét hozott a mi világunkba, melyet az emberek felismerve, együttműködve továbbadtak embertársaiknak. Ők lettek a mai értelemben vett szentek.
„Szent az, aki Istent úgy tudta megélni magában, hogy erkölcsileg tökéletes lett és az is maradt." - fogalmazta meg az esperes úr.

Fekete Szabolcs atya képekkel is színesítette mondandóját, mely még inkább ráhangolódást biztosított a közelgő ünnepekre. A fotókon látható  ábrázolások mind szimbólumok - hangsúlyozta.
A templomi ablakon átsüt a  nap. Ezek a sugarak ragyogtatják fel a színeket és formákat, úgy, ahogy Isten segítsége által törekedhetünk a tökéletességre.

Kiemelte Szűz Mária, Jézus anyjának szerepét is, hiszen rajta keresztül jött létre a világban az isteni jelenlét. Ő az a szent, aki közben jár értünk Istennél.

A történelmi hátteret vizsgálva a szentek első generációi a vértanúk voltak. Ők még az életüket adták a hitért, mely a Krisztus utáni  300-as évekig volt jellemző.
A középkorban – bár tudjuk voltak keresztes hadjáratok-, de előtérbe került a tudomány, higiénia, művészet, a szegények gondozása és a technikai vívmányok nagy úttörője is ez a korszak.
Ebben az időben született meg a Máltai Lovagrend is.

Ezen véres korszak után a jócselekedetekkel lehetett kivívni a szent jelzőt.
A teljesség igénye nélkül hallhattunk Szent Lukácsról, Assisi Szent Ferencről, John Henry Newmanról.

Szó esett a magyar szentek életéről, akik emberi példájukkal jártak sorstársaik előtt.
És végezetül a kortárs szentek életére is rálátást kaptunk, így például Teréz anya életéről is hallhattunk.

Fekete Szabolcs esperes gondolataival zárnám a sort. „Lehet úgy élni, hogy rajtunk keresztül nyilvánul meg Isten törvénye és jósága. A szentek élete minket is alakít, ösztönöz, ezért kérjük bátran a közbenjárásukat.”

Czifra Klaudia
munkatárs

Október 14-e I. Callixtus pápa vértanúhalálának napja. A 3. században tevékenykedő lelkipásztor munkásságának oroszlánrészét a fentebb említett hit- és erkölcsi normák átgondolása, átértékelése, valamint azok megreformálása töltötte ki.
Megbocsájtható-e az eretnekség, vagy az, ha valaki valamilyen formában megtagadja a hitét? Elfogadható-e, ha szabad ember rabszolgával köt házasságot?

Ezek voltak azok a központi kérdések, amik foglalkoztatták az akkor élőket.
A pápa az átlagemberek nézőpontja mellé ált. Ezzel a döntésével azonban ellenségeket szerzett magának.

A folyamatosan erősödő keresztény üldözések elől katakombákba – föld alatti bányajáratokba, gyülekező, temetkező és istentiszteleti helyre – menekültek..
Callixtus pápa semmilyen nyomás hatására nem volt hajlandó megtagadni a hitét, így vértanúhalált halt, melynek részleteiről nem maradt fent információ.

A szabad gondolkodás és véleménynyilvánítás a mai kor emberének természetes, azonban még most is meg kell küzdenünk ítélkezések, rosszallások tömkelegével.
Fekete Szabolcs esperes az igehirdetés végén azért imádkozott, hogy minden nehézség ellenére kitartsunk és megerősödjünk hitünkben, csak úgy, mint I. Callixtus pápa.

Czifra Klaudia munkatárs

Három távon is indulhattak az október 23-i emléktúra tésztvevői: kedvtől – és állóképességtől – függően 40, 15 és 5 kilométeres sétára várták az érdeklődőket. A Máltai Szeretetszolgálat váci csoportja hetekkel az esemény előtt népszerűsítette, a környék plébániáit, templomait felkeresve plakátokkal, szórólapokkal hirdette az eseményt.

Az emléktúra főbb állomáshelyei Kosd, Naszály, Ősagárd, Alsópetény, Keszeg és Kosd voltak, és természetesen Felsőpetény, ahol még arra is lehetőség nyílt, hogy a résztvevők megtekintsék az Almássy-kastélyt is. Ahhoz a templomi oltárhoz is ellátogattak a túrázók, ahol Mindszenty József misét mondott raboskodása idején.

Az ellenőrzőpontokon a lebonyolításban közreműködő húsz máltai munkatárs és önkéntes – az adminisztrációs teendők mellett – meleg teával, édességgel, szendvicsekkel, gyümölccsel fogadta a kirándulókat.

„Az állomáshelyeken szolgálatot teljesítők úgy nyilatkoztak, hogy ennyi dicséretet, elismerést, ennyi jó szót még munkájuk során nem kaptak” – értékelt az egyik máltai önkéntes. Egy másik munkatárs pedig azt emelte ki, hogy az emlékezéssel egybekötött közösségi kirándulás milyen jó lehetőséget nyújtott a kapcsolatteremtésre, a találkozásra: „Alkalmunk volt fiatalokkal megismertetni a szolgálatunkat. Többen érdeklődtek annak lehetőségéről, hogy hogyan vehetnének részt a máltai munkában” – mondta.

Az emléktúra fővédnöki tisztségét dr. Marton Zsolt megyéspüspök viselte. A szervezők a túra bevételéből a 2020-ban megrendezésre kerülő Völgyfesztiválra látogató határon túli fiatalokat kívánják támogatni.

A Szeretetszolgálat váci csoportja legközelebb az „Advent a Cserhátban” jótékonysági túrán közreműködik szervezőként december 15-én. 

A gyermekek különféle programokon vehettek részt, így például csapatépítő feladatok és ügyességi játékok, de jutott idő a strandolásra is. A résztvevő családok térítésmentesen kapták meg a táborban való részvétel lehetőségét. Bajáról 7 diák utazott Gyulára, akik élményekben gazdagon tértek haza.

A táborozási lehetőségnek mindenki nagyon örült és szívesen vágtak bele az új kalandokba és a számukra új területek feltárására. Bár a társaság nagy része ismerte egymást és összeszokott volt, de az újonnan érkezőkkel kapcsolatban is nagyon befogadóak voltak. Szoros barátságokat alakítottak ki a tábor végére. A csapatépítő feladatok sokak számára hasznos volt, és pozitív élményekkel gondolnak vissza erre az örömteli egy hétre.

Csovcsity Claudia munkatárs