Október 9-én délelőtt ünnepélyes házszentelőt tartottak, Kelényi Tamás József premontrei szerzetes, a Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiójának lelkivezetője megáldotta az intézmény helyiségeit, az idősek pedig verses-zenés műsorral készültek. A rendezvényen részt vett Kozsda Attila, aki a budaörsi önkormányzat részéről menedzselte az épület tervezését, kivitelezését.
Örömteli hangulatban telt a ünneplés a szépen felújított klubteremben, amelyet októbertől vehettek birtokba az idősek. A korábbi helyük, a Clementis utcai családi ház ugyan bensőséges és otthonos volt, de olyan mértékű felújításra lett volna szükség a biztonságos használatához, ami nem volt vállalható.


Akik korábban jártak a régi épületben,  ide is eljönnek mindennap, és már vannak új vendégek is, akik a környéken laknak – mondta el Biró Valéria, a Gondviselés Háza Szociális Szolgáltatásokat Nyújtó Integrált Intézmény vezetője. Reményeik szerint mások is jelentkeznek még. Minden napra van program: hétfőn mozizás, kedden kórus, szerdán a gondozó, Gál Gabriella talál ki tevékenységeket, csütörtökön gyógytornász, pénteken pedig gyógymasszőr érkezik.


A rendezvény elején Biró Valéria köszöntötte az egybegyűlteket, időseket, a fogyatékos napközi ellátottjait, a Buda-környéki Látássérültek Közhasznú Egyesülete vezetőjét, Nyikes Fatimét, a máltai dolgozókat, vezetőket. Sokáig vártak arra, hogy beköltözhessenek az új helyre – mondta, ami világosabb, fényesebb és majd otthonossá is teszik.


Morva Emília régióvezető köszöntésében felidézte Ferenc pápa látogatását az Árpád-házi Szent Erzsébet templomban, aki azt kérte, tanuljunk meg a szeretet nyelvén beszélni. Hozzátette: a mindennapokban a Máltai Szeretetszolgálat is ezt igyekszik megélni, és jó látni, hogy itt már a szeretet nyelvét beszélik.

A képre kattintva galéria nyílik, a fotókat Kovács Bence készítette:


Kelényi József atya elmondta: az emberek teszik igazán színessé, otthonossá a derűjükkel, kreativitásukkal a helyeket. A házszentelés, a helyiséget megáldása, szenteltvízzel való meghintése után azt kívánta az időseknek és gondozóiknak: amikor felnéznek majd a jelre az ajtófélfán és gondoljanak arra, hogy nekünk kell megszentelnünk ezt a helyet azzal, hogy szerettel vagyunk egymás iránt, áldozatot vállalunk. Legyen a mi szolgálatunk által is szent a hely, mi is tehetünk azért, hogy Jézus közöttünk legyen, mi vagyunk a szeme, a keze. Mindenki képes jót tenni, imádkozni másokért, idősen és betegen is.


Berentei Erzsébet vezetésével szép műsorral, versekkel és énekekkel készültek az idősek a házszentelőre. Két idős asszony versbe foglalta a napköziben megélt élményeit, megköszönve a szeretteljes gondoskodást a „máltai amazonoknak” vagyis a Gondviselés Háza munkatársainak. „Mindenért hálás vagyok, itt szeretet uralkodik” – foglalta össze a 90 éves Terike néni azt az érzést, ami minden idős szeméből sugárzott. „Szeretetből sosem elég” –  tette hozzá Karcsi bácsi – aki szép verssel is megörvendeztette a látogatókat –, és frappánsan össze is foglalta, miért szeret ide járni: „Ez a hely életerőt ad!”