A Közel-Keleti és Afrikai Kutatások Szövetség (ASMEA) díjával a Máltai Szeretetszolgálat Szíriában folytatott kutatását ismerték el. „…Azt vizsgáljuk munkatársaimmal, hogy immár tíz éve, a szíriai háború kitörése óta a belső menekültek hogyan, milyen eséllyel képesek visszailleszkedni a társadalomba, tudják-e folytatni a korábbi életüket, illetve milyen személyes és társadalmi problémákkal kell szembesülniük eközben. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által évekkel ezelőtt elkezdett, tudományos eszközökkel történő méréseket felhasználó kutatásunk egy segélyezési programba illeszkedik, melynek keretében kétszáz belső menekült családot segítettünk visszaköltözni az eredeti lakóhelyükre, felújítottuk az otthonaikat, valamint az újrakezdést segítő társadalmi és pszichoszociális támogatást nyújtottunk számukra. Ezen tapasztalatokra építve nemcsak pontosabban látjuk a belső menekült közösség valós szükségleteit, igényeit, hanem mindezek ismeretében a jövőben hathatósabbá is tudjuk tenni a szíriai segélynyújtási kezdeményezéseinket” – mutatta be a szíriai kutatási projektet annak vezetője és a Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatok-szakterületének irányítója, Solymári Dániel a vele készült interjúban.


Szíria kapcsán a fokozódó közel-keleti válsághelyzet kérdése is fölmerült, amellyel kapcsolatban Solymári Dániel – a 2023-ban kitört Izrael–Hamász-háború történelmi gyökereinek fölidézése után – arra hívta fel a figyelmet, hogy „az említett arab országok törékeny államok, jelentős és erős, széles támogatást élvező belső, nacionalista, fegyveres csoportosulásokkal, amely formációkat a helyi társadalmak nem feltétlenül utasítják el.” Hozzátette, hogy a fent említett csoportok radikalizmusa – és az államiság egyéb kérdéseinek bonyolultsága – miatt az úgynevezett kétállami megoldás irányába sem terelhetők a folyamatok  (kétállami megoldásnak – leegyszerűsítve – az izraeli-palesztin konfliktus olyan rendezését nevezzük, amely szerint két szuverén, demokratikus állam békében és garantált biztonságban él egymás mellett, és mindkét állam fővárosa Jeruzsálem – a szerk.) A közel-keleti helyzet és a magyar szerepvállalás helyi értékeléséről szólva hangsúlyozta: „Libanonban, Szíriában, Irakban vagy éppen az említett palesztin területeken generációk óta tartó folyamatos feszültségben élnek az emberek. Szíriát például havonta bombázzák, az ország keleti részén máig aktív az ISIS. Az 5 milliós Libanonban közel 2 millió menekült él, jövőjük megjósolhatatlan. Irakban a keresztények elleni támadások ma is folyamatosak. Mindezekről alig jut el hiteles információ a világ nyugati részére, pedig a közel-keletiek ebben élik az életüket. Az egyházak fontos támaszt és megtartó erőt nyújtanak. Szerepük ebből a szempontból ma fontosabb, mint valaha: hazavárnak, a visszaérkezőket pedig igyekeznek helyben megtartani. A magyar kezdeményezések hihetetlenül értékesek, és nemzetközi összehasonlításban is hiánypótlók. Ugyanígy Afrikában is. Magyarországra mint politikai érdekektől mentes, szolidáris, ténylegesen segítő erőre tekintenek.”


Afrika szerepe Solymári Dániel szerint – illetve, mint elmondta, több nagyhatalmi vezető, döntéshozó, például Angela Merkel, Donald Trump és a kínai Hszi Csin-ping elnök szerint is – kulcsfontosságú: „54 független ország alkotja a mai kontinenst, amely 3 millió négyzetkilométeren terül el és közel 1,5 milliárd lakossal rendelkezik. Ezzel Afrika a világ népességének közel 20 százalékát adja, ráadásul egyben a legfiatalabb is: lakosságának átlagéletkora mindössze 15 év, és a teljes népesség fele 30 éven aluli. Gazdasági növekedése is látványos volt az elmúlt évtizedekben: 1980 és 1999 között évi 2,5 százalékos, 2000 és 2012 között évi közel 5 százalékos, majd (némi lassulást követően) 2017-től további 4 százalékos GDP-növekedést láthatunk. Nem meglepő tehát, hogy Afrika 2024-ben a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált”, így az sem véletlen, hogy „a Máltai Szeretetszolgálat a legújabb kori magyar-afrikai kapcsolatokban elsők között lépett újra a kontinensre: 2010 óta zajló segélyprogramjaink és tudományos együttműködéseink – napjainkban a Pécsi Tudományegyetem Afrika Kutatóközpontjával – a legjelentősebb ilyen típusú magyar aktivitásokat formálják.”


A Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatainak vezetője egyben a Máltai Tanulmányok tudományos folyóirat főszerkesztője is, amely külön lapszámot szentelt a Globális Déllel, a nemzetközi fejlesztéssel és segélyezési munkákkal kapcsolatos aktuális kérdéseknek. A hat évvel ezelőtt alapított, a segítő szakma lapjának szánt szakfolyóiratot Solymári Dániel értékelése szerint „sikerült viszonylag széles körben ismertté tenni itthon, és mára a segítő szakma egyik fontos magyar nyelvű fórumává vált. A folyóirat egyébként számos tudományterülettel foglalkozik a szociológiától kezdve a pszicho¬lógián, a pedagógián és a szociálpolitikán át a történettudományig, a politológiáig és a legkülönbözőbb mentálhigiénés területekig. Idén valóban jelentős átalakuláson ment át a lap; e fejlesztési folyamat legfontosabb eleme, hogy a folyóirat a Gondolat Kiadó gondozásába került, ezáltal országosan terjesztett, előfizethető, megrendelhető lappá vált.”


(A Máltai Tanulmányok 2024. évi harmadik lapszámát, amelynek témája és címe Krízisben és traumában – A mentális jóllét fontossága a válságok idején, szeptember 17-én 17 órai kezdettel mutatják be a Szeretetszolgálat Bem rakparti központjában. A kerekasztal-beszélgetésen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, részletek ide kattintva olvashatók – a szerk.)


A Solymári Dániellel készült interjú teljes terjedelmében olvasható az Új Ember 2024/35. (vagyis 2024. szeptember 1-jei) lapszámának Mértékadó című mellékletében. A Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi segélyezési munkásságáról az azt bemutató honlapunkon és Facebook-oldalunkon is tájékozódhatnak az érdeklődők.