Imre atya igehirdetései

ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP B év 2018.2018-08-26 18:00:00

Olv.: Józs 24,1-2a.15-17.18b – Ef 5,21-32 – Jn 6,60-69

Az Eukarisztia és a hitetlenkedők        

Szentmise bevezetése

Isten hozta a Testvéreket! Remélem, lassan vége lesz ezeknek a szűkös vasárnapoknak és hazaérkeznek az emberek, mert számomra igen nagy megpróbáltatásokat jelentenek ezek a nyári vasárnapok. Egy-két Balaton-melléki pappal beszélgettem, ők azt mondták, hogy nyár folyamán a templomban ötszörösére nő az emberek száma. Akkor kis vigasztalást kaptam, mert talán nem fojtják bele a Balatonba a vasárnap ünneplését is. Lassan vissza kell jönni és be kell állni a mindennapok világába, ahol az embernek napról-napra választani kell.

A mai vasárnap a válaszút vasárnapja!

Szembesülünk azzal a nagy igazsággal, hogy vannak helyzetek, amikor az embernek valóban választani kell! Ez a fogalom szerepel a mai vasárnap üzenetében, szívesebben mondanám a döntést! A választás, vagy a döntés mindig arról szól: Hogyan tovább? Most, amikor önmagunkba nézünk, önvizsgálatot tartunk, akkor ez a kérdés foglalkoztat bennünket:

Hogyan tovább?

Ezt a szentmisét egy élő Testvérünkért ajánljuk fel. Külön szeretném felhívni a figyelmet Csabára, akinek születésnapja van, aki a szolgálatával, szolgálatában hűséges!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek! Úton vagyunk és vannak helyzetek, amikor választani kell: Hogyan tovább? Minden vasárnap megszólít bennünket! A mai vasárnap a nagy lehetőség vasárnapja:

Jézus elhív bennünket a hit útjára,

amely a mindennapokon túlmutat!

Jézus elhív bennünket az áldozatos életszeretet útjára!

Mindegyikünk élni szeretne, áhítozunk a szeretetre, szeretetben szeretnénk élni! Csakhogy a szeretetélet áldozatokhoz kötődik! Ma dönthetünk, sokszor van erre lehetőségünk.

Jézus azt mondja: Az Én tanításom Lélek és élet!

Akarunk-e a Lélek szerint élni, vagy sem?

Jézus olyan útra hív el bennünket, amely a mindennapjainkon túlmutat! Akinek elég a világ, akit állítólag kielégít ez a világ, az nem fog Jézus mellett dönteni! Akinek elég ez a világ és azt is hiszi, hogy kielégíti, az nagy tévedésben van! Erről nem régen elmélkedtünk, hogy nagy tévedésben van az, aki azt gondolja, hogy a világ Isten nélkül elég!

A mai vasárnapon válaszolni kell! Az embernek életútján választania kell: Erre, vagy arra? Ketten tették fel ma ezt a kérdést, Józsue és Jézus! Józsue, aki Mózessel együtt végig ment az úton Egyiptomból az ígéret földjéig. Mózes nem mehetett be az ígéret földjére, csak megmutatta neki az Úr, mert volt benne egy alkalommal bizonytalanság, ez méltatlanná tette arra, hogy ő vezesse be a népet az ígéret földjére.

Józsue felszólítása

Szövetségre gondolnak, amit az Úr kötött velük. Az Úr szabaddá tette az ő népét. Csak szabad ember köthet szövetséget Istennel, akár a másik emberrel. Kényszer hatása alatt nem lehet szövetséget kötni. Mielőtt a nép új életet kezdett azon a földön, amit Isten ígért nekik, Józsue döntés elé állítja a népet. Hallottuk, a nép az Urat választja, aki velük volt. Az Ószövetség Istene az értünk való Isten!

Nem őseik valamelyik istenét választotta a nép,

hanem az élő Istent, aki értük van!

Jézus tanításának hatásai

Jézus azt mondta: Az Én testem valóban étel, az Én vérem valóban ital! A test és vér viszonya a legszorosabb életegységet fejezi ki. Az emberek, amikor nagy dolgokat kérnek tőlük, akkor általában hátralépnek, még az életükkel kapcsolatban is. Nem akarunk még magunkért sem áldozatot hozni. Istenért áldozatot hozni: kemény beszéd ez! Felfogunk-e valamit abból, amit Jézus elénk állít? Sokan hátat fordítottak és elmentek. Jézus utalt arra, hogy Jeruzsálembe kell mennie, ott szenvedni fog, meghal, azt már nem hallották meg, hogy értük. Sokan nemcsak Jézus ellen döntenek, hanem ellenségei is lesznek. Ott vannak a tanítványok, akiket oktatott, megbeszélte a dolgokat, mint hozzátartozókkal beszélgetett. Ti is el akartok menni?

Akkor Péter: Te vagy az Isten Szentje!

Kihez mennénk?

Nálad van az élet tanítása!

Megsejtettük a Veled való kapcsolatban, hogy mi az élet tanítása! Figyelemre méltó! Péter sem értette, mi sem értjük a legtöbb nagy igazságot, amit Jézus elénk állít, ami igazán belénk hatol. Péter sem értette, de Jézust úgy ismerte, akivel jó összetartozni! Nem az a fontos, amit mond, hanem a fontos az, hogy ki mondja!

Péter vallomása azért nagyon fontos,

mert ő Jézusra hivatkozik, a Vele való kapcsolatra!

Erre érdemes jobban odafigyelni, mert az egymással való kapcsolatban vannak gondjaink, nem értjük egymást. A kérdés az, mennyire ismerjük egymást! Ha ez az ismeret összetartozás, álnokság nélküli, akkor hibázhat is, tévedhet a másik ember, erre lehet mondani: na és. Na és!

Jézus tanítása Lélek és élet!

Akarunk-e Jézussal együtt menni az úton?

Akarunk-e a hit útján járni? Föl akarjuk-e emelni a fejünket?

Föl akarunk-e bukni az árból?

Tovább akarunk-e látni a mindennapoknál?

Ez azért fontos,

mert a Lélek szerinti élet megmenti az életünket!

A Lélek szerinti élet visszaadja a reményünket!

A Lélek szerinti élet nyitottá tesz bennünket a világ felé, az emberek felé!

Ha nagyon végiggondoljuk, egyik legnagyobb veszély az a világ az életünkre, amelyben élünk. Ez a technikai civilizáció világa, amit annyira szeretünk. Ez a civilizáció uralkodik rajtunk, a gépek. A gépek rabszolgái lettünk. Jobb lett az életünk?

A civilizált világ két oldalról támad

Az egyik oldalon a gépek világa

Megkérdőjelezi az egyszerű emberi munkát. Mi van azokkal, akik nem a civilizált világ emberei, akik nem képesek beilleszkedni, vagy, lehetőségük sincs odajutni?

A másik támadás a szellemi érdeklődésünk világa

Elszürkült a szellemi érdeklődésünk. Emberi kapcsolataink felszínesek. Szinte nem merünk szeretetről beszélni. A szellemi világ elsekélyesedett, nem is merünk elindulni a szeretet felé.

Jézus azt mondja:

Én vagyok a kapu, aki ezen belép, az új életre talál!

Én vagyok a forrás, aki ebből iszik, az soha nem szomjazik!

Én vagyok a kenyér, aki ezt eszi, az nem éhezik többé!

Mit tudunk kezdeni ezekkel?

Az Én tanításom Lélek és élet!

Ezen a kapun be kell lépni!

Ebből a forrásból inni kell!

Ebből a kenyérből törni kell magunknak!

Vagy nincs rá szükségünk, úgy gondoljuk.

Elegendő az, amit ez a világ ad, kielégít bennünket.

A Lélek visszaadja a reményt

Reménytelenek az emberek! Állandóan elégedetlenek, miközben a lehetőségek világában élünk. Az emberek elveszítették a reményt, nem hisznek benne! Miért? E miatt a kereszt miatt, - mutat rá Atya a kápolna keresztjére - mert a remény jele a kereszt! Van-e biztatóbb: Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint aki életét adja a másikért! Ez a remény forrása!

Ha igazán keresztények vagyunk,

akkor ennek a keresztnek a tövében van a helyünk!

Az Egyház Krisztus oldalából született!

Az Egyháznak a kereszt tövében van a helye,

mert ott vannak a nyomorultak, a szegények, a kicsinyek, a megterheltek!

Tanításom Lélek, visszaadja a reményt,

ha mi áldozatos szeretettel tartozunk össze,

mert a szeretet vagy áldozatos, vagy nincs!

A Lélek szerinti élet nyitottá teszi az embert

Ma individualista világban élünk. Sajnos a kereszténységünk is individualista lett. Embertől- emberig tart a krisztusi út. Egyenként nyerjük meg egymást. Ezzel a gondolattal kivégezték a népi vallásosságot. Az ellenség a témákban járatos. A személyes kapcsolat Istennel nagyon fontos!

A megváltás nem individualista!

Zarándok-úton, zarándokok nagy ünnepsége

igazi népi vallásos együttlét!

Egy igazság van, a hit útja, a Lélek szerinti élet!

A kereszténység nem individualista!

A kereszténység egyetemes!

Aki Istenre talál, annak ezt az örömét

ki kell vinni az emberek világába!

Nem vittük ki, hanem kivonultunk a világból. Európában, a világ legkeresztényibb földrészén tombol legalább két évszázada az ateizmus, a materializmus. Lehet, hogy magunkban megmentettük az életünket, Jézus szeret engem, én is szeretem őt. Pusztuljon a világ.

Akinek öröme van,

az az örömét ki akarja kiáltani az egész világ felé!

Akarja, hogy más is részesüljön benne!

Most nekünk is dönteni kell, maszek keresztények leszünk, vagy Krisztus tanúi! Erről kell dönteni! Mi keresztények ezt a világot kicsit elárultuk. Legyőzött bennünket a világ, áldozatai lettünk a civilizációnak és a magunk útját járjuk. Legfeljebb botránkozunk, hogy a világ más úton jár, pedig Jézus azt mondta: Menjetek el az egész világra és vigyétek az örömhírt!

A döntés vasárnapja ez!

Józsue felszólított, Jézus felszólított!

Ma minden igehirdetésben felszólítást kapunk!

Döntenünk kell,

 hogy ebben a hitetlenné vált, materialista világban

meg tudjuk-e jeleníteni

az áldozatok útján járó szeretetéletet!

E felől kell dönteni!

Döntsünk!

+  A M E N  +

Szentmise befejezése

Kedves Testvérek! Az áldással megyünk ki a világba, amely világot átengedtük másoknak, az ateistáknak, a materialistáknak. Nem volt bennünk elég elszánás! Ezek tények! Próbáljuk Istent kivinni az emberek világába! Krisztus azt mondja: Tanításom Lélek és élet!

Isten segítsen bennünket abban,

hogy az isteni igazságok fontosak legyenek

és a felelősségérzet!

Különben belehalunk a magunk önzésébe!

Isten velünk van!

Isten segít!

+  Á L D Á S  +