Többmillió országon belüli szíriai menekülő hazatérését kell segíteni – Solymári Dániel nyilatkozata a Vatican News hírportálon

Thaddeus Jones írása

"Az egyik legfontosabb feladat, hogy segítsünk lehetőséget teremteni a szíriai emberek hazatérésére."  A Vatican News által közölt interjúban a szíriai humanitárius válságról beszélt Solymári Dániel, Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi ügyekért felelős vezetője, aki a Közel-Keleten és a Szubszaharai Afrikában is számos segítő programban tevékenykedik, személyéhez kötődik például a szíriai Homszban 200 belső  menekült család otthonának helyreállítása és a családok áttelepítése, vagy fenntartható farm kialakítása az ország sivatagos részén. Solymári Daniel a nemzetközi fejlesztés szakértője, több könyve is megjelent, legutóbbi írása a pápa menekülteket és migránsokat támogató migrációs politikájáról szól. Ferenc pápa 2023-ban a Szentszék legrégebbi, világi személyeknek adható kitüntetését, a Szent Szilveszter rendet adományozta neki.

– Ferenc pápa arra kért bennünket, hogy emlékezzünk Szíriára a konfliktus 13. esztendejében.  Ön és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat különösen aktív volt Szíriában. Mit tapasztalt a látogatásai során?

– Mindig megindít Ferenc pápa érzékenysége Szíria – és általában a világ megsebzett területei – iránt. Figyelmünket ugyanis nagyon könnyen és gyorsan eltereljük az emberi szenvedésről. Szíria valóban egy különösen súlyos, tátongó seb a világ testén, és még mindig kihívásokkal teli terep. Szíria neve nem „cseng” jól sem Brüsszelben, sem Washingtonban: a nyugati szankciók még mindig érvényben vannak; a humanitárius segítségnek járó mentességek hiányosak, és korlátozottak. Legutóbb a törökországi és szíriai földrengések idején tapasztalhattuk, hogy nyugati segély alig, vagy egyáltalán nem jutott el az országba. A Szíriába irányuló banki átutalások továbbra is nehézkesek, az ország gazdasága katasztrofális állapotban van. Az infláció 2023-ban 120-130% volt, ami a mindennapi szükségletek szintjén masszív áremelkedést eredményezett, különösen az élelmiszerek esetében, ez nemcsak az emberek életminőségére és a társadalmi stabilitásra, hanem mentális egészségükre is hatással van. Az országban nehéz üzemanyaghoz jutni, üresek a benzinkutak; gyakori az áramszünet, egyes területeken jelentős a fertőzésveszély, sok helyen komoly biztonsági kockázat fenyeget. Lassan véget ér a tél. A hideg idő megviselte az embereket, különösen a gyerekek és az idősek szenvedtek sokat fűtetlen otthonaikban. Az ukrajnai háború pedig elterelte a figyelmet Szíriáról. A közel-keleti makrorégióban az ukrán-orosz háborúnak súlyos és azonnali következményei voltak.

– Mindezek ellenére vannak pozitív tendenciák?

– Mindezek ellenére Szíriával kapcsolatban fellendülésről, normalizálódásról és konszolidációról beszélhetünk. Az Öböl-államok, köztük Szaúd-Arábia és az Arab Liga is újra felveszi a kapcsolatot Szíriával. Szíria túlélte a háborút, de szörnyű áron. A háború fő áldozatai a civil lakosságon kívül a keresztény vallási közösségek voltak: igen jelentős károkat szenvedtek infrastruktúrájukban, anyagi és emberi erőforrásaikban, törékenységük és korlátozott önvédelmi képességeik miatt. Mégis, amikor velük dolgozom, azt látom, hogy mindent megtesznek a túlélésért, és talán megerősödve kilábalnak a válságból. Ennek egyedülálló példája a Youssef Absi pátriárka vezette melkita görögkatolikus egyház: közösségük minden vesztesége ellenére nem csak megmaradt, de mára gyarapodni is tud. Egyházközségi hálózatát építi, fejleszti, erősíti. Igyekszik megtartani és visszacsábítani a külföldre menekült fiatalokat, a menekülteket és tagjait. Ne feledjük: csak akkor van reális esély az újrakezdésre, ha az országon belüli körülmények ezt lehetővé teszik. A szíriai melkiták különösen aktívak ebben a tekintetben. Természetesen komoly árat fizettek. Soha nem felejtem el, miközben a 2023-as földrengés idején embereket evakuáltunk, és Ferenc pápa felhívására válaszul a melkiták megnyitották egyházi intézményeiket a menekültek előtt, megszakítottuk az evakuálást, hogy részt vegyünk az aleppói Imad Daher atya temetési szertartásán, aki a romok alatt maradt…

– Európából hogyan tud segíteni az ottani embereken?

– A szíriai helyzet könnyen félreérthető a nemzetközi közösségen belül. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat, és általában Magyarország különösen érzékeny Szíria iránt. Azt hiszem - talán a történelmi tapasztalatok miatt – átérezzük valamennyire szenvedéseik mélységét. A Hungary Helps Program évről évre jelentős támogatást nyújt a szíriai humanitárius programokra, valamint a helyi egyházak és vallási közösségek fennmaradására. Jómagam számos projektet vezettem: kórházakat, gyógyszertárakat építettünk, humanitárius folyosókat koordináltunk, templomokat erősítünk és egészségügyi alapszolgáltatásokat nyújtottunk országszerte. De mindezek egy célt szolgáltak: helyben segíteni, mert oda kell adni a segítséget, ahol baj van, és növelni kell a külső és belső menekültek visszatérési vagy túlélési esélyeit. Annak ellenére, hogy a Közel-Keletről Nyugatra menekülő emberek száma nagyon magas, a menekültek jelentős része a saját országában kíván élni. Ez különösen igaz a szírekre. Nem véletlen, hogy még mindig 6-7 millió belső menekült él az országon belül. Most az egyik legfontosabb feladat, hogy segítsünk nekik reális lehetőséget teremteni a hazatérésre.

– Mire van most szükség ahhoz, hogy megszüntessük a menekülés okait?

– A kérdésben rejlő alapigazság szembemegy egy nagyon erős „nyugati” gondolkodásmóddal, amely a migrációt pozitív folyamatként képzeli el, vagy legalábbis akként jeleníti meg. A menekülés indokolt lehet humanitárius vagy egyéb okokból – ezekben a helyzetekben emberi kötelesség segíteni. Sokan azonban politikai vagy gazdasági okokból indulnak más országokba. Ugyanakkor ez egy fájdalmas és bizonytalan folyamat, gyakran nemzedékekre van szükség ahhoz, hogy a család menekülés közben szerzett sebei begyógyuljanak. És még nem is említettük a befogadó ország jogos szükségleteit, amelyekbe a menekülteknek be kellene illeszkedniük. Kevés olyan példát látok, ahol az integrációt komolyan veszik; az ilyen programok jellemzően néhány hónapon belül véget érnek. Szíriában jelenleg is több olyan programot koordinálok, amelyek célja a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a rászoruló helyi lakosság támogatása, hogy az országukban maradásban kapjanak segítséget. Nemrég fejeztünk be egy nagy mezőgazdasági projektet a Dél-Haurán régióban, melynek eredményeként a helyi egyházmegye 15-20%-ról 60-70%-ra vált önfenntartóvá. 200 belső menekült családot telepítettünk át Homsz városába és újítottuk fel otthonaikat, valamint nemrég indítottunk el egy programot Aleppó és Damaszkusz között a családok és mikrovállalkozások támogatására. Tehát vannak nagyon pozitív és sikeres példák.

– Segíti az Európába érkező menekülteket, és segíti a hazatérni vágyókat is, amelynek fontosságára Ferenc pápa is figyelmeztetett a migránsok világnapja idei üzenetében.

– Ferenc pápa valóban erőt ad. A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál a mai munkánk jellemzően kettős: támogatjuk a Magyarországra érkező menekültek integrációját, és erősítjük azokat a menekülteket, akik saját országukban szeretnének élni és boldogulni. Ez az általunk kidolgozott új integrációs séma esetenként másfél-két évig is eltarthat, és minden esetben személyes kíséretet és mentorálást jelent. Ebből a szempontból sikeres modellről van szó, amit a program befejezése után Magyarországot elhagyók alacsony száma is mutat. A helyi segélynyújtás is számos helyen zajlik: többek között olyan programot indítottunk a kenyai nyomornegyedekben élők számára, amelyek révén ki tudtak törni a városi nyomornegyedekből, két év alatt 50 családdal dolgoztunk, ők ma már önálló életet élnek. Szegény, de minőségi életet. Ez egy másik kérdés, amit sokan nem akarnak tudomásul venni: van érték a szegénységben, és van különbség a szegénység és a nyomor között. Míg az előbbiben összetartó erő van, addig az utóbbi csak szegregál. De ez egy technikai kérdés, amely ellenkezik bizonyos gazdasági megközelítésekkel, amelyek szerint a szegénység valaminek a hiánya, és mint ilyen, nem lehet pozitív.

– A szankciók és a politikai kihívások légkörében hogyan tud jól segíteni?

– A humanitárius segítségnyújtás, a nemzetközi fejlesztés vagy a menekültekkel való munka olyan tevékenységek, amelyeket magas szinten tanulnak és tanítanak. Számomra a kulcs a terepi jelenlét és az akadémiai reflexió kettősségében rejlik. Ma már az összes általam koordinált programot kutatással kísérjük, és minden a projektünket tudományos igényességgel rögzítjük és publikáljuk. És még egy dolog: a módszereket hozzáférhetővé kell tenni. Emellett a humanitárius munka és a humanitárius vagy vallási diplomácia a legérzékenyebb szakmai területek közé tartozik. Abban különböznek például a klasszikus vagy a hagyományos diplomáciától, hogy bátorságot követelnek a cselekvéshez. Oda kell menni, ahol a baj van, jelen kell lenni, ahogy Ferenc pápa mondta, meg kell érinteni azokat a sebeket. Mint legutóbbi magyarországi látogatásán egyik beszédében emlékeztetett: nem elég segítséget küldeni, meg kell érinteni a rászorulót. Sokszor tapasztaltam ezt. Bármilyen jelentős program is volt, amiben részt vettem, az ottani emberek leginkább azért voltak hálásak, mert eljöttünk hozzájuk. Ez azt éreztette bennük, hogy nem felejtették el őket. A velük való találkozás az elkötelezettség egyik legfontosabb része a szolidaritásnak. Egy keresztény szereplőnek azonban további felelőssége is van. Azt mondanám, hogy a keresztény felelősség nagyobb. Hiszen akkor is tudnunk kell vigasztalni az embereket, ha mi magunk is vigasztalásra és segítségre szorulunk. Ehhez gyakran bátorság kell, bátorság a cselekvéshez.

Az eredeti interjú a Vatican News honlapján.