A vészhelyzetkezelési munkacsoport felmérő útjának tapasztatait Szabján Imre csoportvezető mesélte el.

„Az egyik legértékesebb része kiküldetésünknek az volt, amit mi úgy hívunk jelenlét. Ez az a módszertan, attitűd, (és még annál is több) amit én személyesen is a Máltai Szeretetszolgálat legfontosabb és legerősebb karakterének látok, és vészhelyzetkezelési tevékenységünknek is ez jelenti alapját. Tudatosan választottuk azt, hogy olyan helyeken töltöttük az éjszakáinkat, ahol mindenki más is, így például az otthonaikat vesztett emberek és persze a segítők az ország minden tájáról: gépkezelők, munkások, pszichológusok, konyhások, egészségügyi szakemberek, rendőrök, vagy épp katonák. Osztoztunk velük az ételeken, a tűzön, a körülményeken, a füstön és a hidegen is. Megosztottuk magunkat és így kapcsolódhattunk ahhoz, amit megosztottak ők velünk. Sokszor érezhettük, de sokszor el is mondták, hogy igenis számít az, hogy ebben a helyzetben ott vagyunk velük, mellettük „Magyarisztánból”. Nézhettük volna a helyzetet biztonságosan kényelmes távolságból, olyan településről, ahol adott minden infrastruktúra, de akkor pont elveszett volna ennek kapcsolódásnak az ereje és lehetősége, illetve nem láttuk volna ennyire árnyaltan, hogy mire van szükségük ebben a helyzetben.”

Szabján Imre hazatérésük után elmondta, a következő napok a tervezésről és szervezésről szólnak majd, hiszen a megtapasztalt szükségletekhez igazodva szeretne a Máltai Szeretetszolgálat valódi segítséget nyújtani a térségben élő súlyos veszteségeket és traumákat átélt embereknek.

Közel másfél millió ember vált hajléktalanná a pusztító földrengés és a napokkal később bekövetkezett utórengések miatt. Bár a térségben gyakoriak a földrengések, az ilyen erősségű mozgás még itt is ritkaságnak számít. „Biztonságos szállásokra lenne a legnagyobb szükség. Fűtött sátor kevés embernek jut. Sokan töltik hetek óta autóban az éjszakát, mégsem hagyják el a településeket, mert nagyon ragaszkodnak a szülőföldjükhöz, az otthonukhoz. A kormányzat azt ígéri, egy év alatt 250 ezer lakást fognak felépíteni, addig pedig konténervárosokat hoznak létre. Hogy ezt valóban komolyan gondolják, már látszanak a jelei, hiszen hihetetlen ütemben zajlik a romok eltakarítása, a területek rendezése. Amint egy területet megtisztítottak, elhelyezik a konténereket.” A közműellátás változó, a víz- és áramhálózatot folyamatosan javítják, a tisztálkodási lehetőségek korlátozottak és nagy a fertőzésveszély a romok alatt rekedt holttestek miatt. Mint a szakember mondja, kétféle adományból szinte bármennyit szívesen fogadnak a földrengés helyszínén: higiénés felszerelések és a lakhatásra alkalmas konténerek.

A Máltai Szeretetszolgálat gyűjtése továbbra is zajlik a törökországi és szíriai földrengés utáni segítségnyújtás támogatására. A humanitárius akciót az adomanyozz.hu oldalon indított online átutalással, vagy a 1350-es adományvonalon hívásonként 250 forinttal mindenki támogathatja.