- A kormány arra vállalkozott, hogy a legszegényebb kistelepüléseken is megadja az esélyt a teljes életre, öt év alatt az ország 300 kiválasztott helyszínén indul el a felzárkózás, amit huszonnyolc egyházi és civil szervezet valósít meg. Napjainkban 178 településen működik a program, amely az élet minden területét érinti - foglalta össze az eddigi eredményeket a belügyminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy tavaly már 8000 közfoglalkoztatott állt munkába, a helyi gazdaságfejlesztő programok során tízezer helyi lakos vett részt a munkába állásra felkészítő programokban, kétezer fővel csökkent a tartós álláskeresők száma. A romos épületek elbontásával és az évtizedek óta műveletlen porták megtisztításával 100 hektárnyi kertben indult újra a termelés. A lakhatási körülmények javítására 2000 szociális bérlakás kialakítása kezdődött meg a programban, az épülő szociális naperőművek pedig 10 ezer család otthonának biztonságos fűtéséhez járulnak hozzá.
Az érintett települések 80 ezer háztartásából 13 ezer már előre fizetős mérőórával rendelkezik, ami kizárja az eladósodást, megelőzi a fogyasztók kikapcsolását.

Dr. Pintér Sándor köszönetet mondott a településeken dolgozó egyházi szervezetek mindennapi munkájáért, erőfeszítéseiért. A 178 helyszínből 144 településen nagy egyházi segélyszervezetek (Magyar Máltai Szeretetszolgálat; Magyar Református Szeretetszolgálat; Baptista Szeretetszolgálat; Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Katolikus Karitász) valósítják meg a programot, további egyházak és civil szerzetek egy-két településen tevékenykednek.



Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a felzárkózó településeken csaknem kétszer annyi gyermek születik, mint más, hasonló lélekszámú településeken, az édesanyák pedig 10 évvel fiatalabb korukban hozzák világra első gyermeküket. "Húsz éven belül a gyermekek 7-8 százaléka ilyen körülmények közé érkezik, és mindannyiunk óriási felelőssége, hogy valódi esélyt kapjanak" - hangoztatta a miniszterelnöki biztos A program ezért a fogantatástól a foglalkoztatásig figyelemmel kíséri a településeken élő gyermekek sorsát.

Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke a felzárkózó programokban résztvevő egyházak küldetéséről szólva kiemelte, hogy a keresztény szervezetek nem szociális kérdésként tekintenek a programra, ők a legelesettebb emberek felzárkóztatását tekintik feladatuknak, beleértve az értékekkel, jogokkal, képességekkel való felruházásukat is. Czibere Károly szerint a programért felelős Belügyminisztérium eredményeket vár el a megvalósító szervezetektől, ami azért fontos, mert az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján az emberek már nem kíváncsiak az ígéretekre, a valós eredmények viszont felébreszthetik a hitet, hogy a nyomor generációkon át tartó átöröklődése igenis megállítható.

Szanyi Gergely a Baptista Szeretetszolgálat programvezetője a szociális gazdaságról tartott előadásában egy hatvan főt érintő kísérleti programot ismertetett, melynek végén a résztvevők kétharmada jelentkezett állásra, és egyharmada tudott elhelyezkedni. A munkába állás az érintettek ellátásához képest hatszorosan térült meg.



Dr. Takács Katalin, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet programvezetője a lakhatási minimum megteremtéseként a házanként egy fűthető szoba kialakítását nevezte meg.

József Imre, a Katolikus Karitász előadója a 11 baranyai településen végzett munkájukról szólva a sport közösségépítő hatásairól beszélt, és kiemelte, hogy a 18 év alatti fiatalok 68 százaléka rendszeresen részt vesz tanodai programjaikban.

Fotó: Majoros Árpád Csaba