Dr. Pintér Sándor beszédében emlékeztetett, hogy a Felzárkózó települések program indulásakor szakítottak a korábbi programok kudarcot vallott gyakorlatával, azzal, ahogy egyszerre, egy ütemben akarták megoldani a leszakadó térségek problémáját, azonos elvek, azonos módszerek alapján. 2019-ben úgy döntött a kormány, hogy fokozatosan haladva, kitartóan segíti a felzárkózást. Ma már 300 településen zajlik a program, mely diagnózis alapján, a helyi adottságokat és sajátosságokat figyelembe véve valósítja meg céljait, a munkába pedig bevonták a szakminisztériumokat, valamint az egyházi, az egyházi kötődésű, a karitatív és cigány szervezeteket is. A tárcavezető hangsúlyozta a településeken a segítők folyamatos jelenlétét, ami támaszt, hatékony segítséget, biztonságot ad a rászoruló családoknak.

A belügyminiszter tájékoztatójában beszélt a kulturált lakhatási körülmények megteremtéséről, melynek során 670 szociális bérlakásban 3500 ember került méltó körülmények közé, szólt az európai uniós forrásokból épült szociális napelemparkokról, melyek a mögöttünk maradó fűtési idényben 1500 családnak nyújtottak segítséget, és kitért az előrefizetős mérőórák felszerelésére is, melyek megelőzik az eladósodást és tudatos fogyasztásra nevelnek. Fontos eredménynek nevezte, hogy a településeken 64 ezer embert érint a közfoglalkoztatás, a 300 településen mindenkinek jut munka, aki dolgozni szeretne.

Kitért a közbiztonságot érintő fejlesztésekre, a legszegényebb településeken érintő drogfogyasztás visszaszorítására tett intézkedésekre. Az egészségügyi innovációként bevezetett telemedicinális ellátást hosszú távú megoldásnak nevezte, amely nemcsak a felzárkózó települések számára jelenthet megoldást.

Az iskolai lemorzsolódás csökkentésére tett intézkedések számottevő változásokat hoztak, emelkedett az érettségit tett diákok száma, és a felsőfokú tanulmányaikat folytató hallgatók is megjelentek a településeken, ami közös eredménye a társadalmi szervezetekkel, az egyházakkal és az önkormányzatokkal történt összefogásnak. Félúton járunk – zárta értékelőjét a belügyminiszter – de az eredmények önmagukért beszélnek.

A találkozón Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos beszédében felidézte, hogy tisztségét Nagypéntek napjától töltötte be, első látogatása Papp Jánoshoz, a Magyarországi Baptista Egyház elnökéhez vezetett, búcsúzáskor pedig áldást kapott munkájára, és azóta is ezzel az áldással járják közös útjukat. Képekkel illusztrált előadásában a bizalomról beszélt, melyet a Jelenlét Pontokon dolgozóknak ki kell érdemelniük a településeken, ahhoz, hogy „a felzárkózó településeken elfogadják a jelenlétünket és a segítségünket”. A miniszterelnöki biztos köszönetet mondott a településeken dolgozó 28 civil és egyházi szervezet munkájáért.

Sztojka Attila társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a leszakadó térségekben és településekben „mi a jövő Magyarországát látjuk”. Hozzátette, ez egy komplex vidékfejlesztési program is egyben, melyben a segítségnyújtási folyamatok intézményesítése zajlik, ebben pedig komoly szerepük van a Jelenlét Pontoknak.

A március 30-ai találkozón a felzárkózó települések polgármestereinek miniszteri elismerő oklevelet adományozott Pintér Sándor belügyminiszter. A kitüntetettek: Balogh Zsolt (Szalonna), Búza Zsolt (Baks), Jakab Csongor (Csököly), Jámbor Dénes (Átány), Juhászné Oroszi Enikő (Székely), Károlyiné Vári Szilvia (Patapoklosi), Novák Csaba (Tiszabő), Oláh Nándorné (Karancsság), Orosz Zoltán (Boldogkőújfalu), Sári László (Kerecsend).

Az oklevélátadás képei a galériában megtekinthetők

 


A találkozó az Európai Unió támogatásával, a Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) projektből valósult meg. (EFOP_PLUSZ-7.1.1-24-2024-00002)