„A mindennapi rutinok mellett fontos, hogy külső vendégek és a megszokottól eltérő események is színesítsék a lakóink életét.” – mondta a nagyböjti program kapcsán Bandi Katalin, az őrbottyáni támogatott lakhatási családi otthon esetfelelőse, aki az alkalmat rövid, a húsvéthoz kapcsolódó elmélkedéssel kezdte, kiemelve, hogy János evangelista szavaival élve egymás emberei kell legyünk, támasz a gondozottak és egymás számára is. A házban nyolc közepes és magas támogatási igényű fogyatékossággal élő ember lakik, akiket a mindennapokban négy gondozó segít, hogy képességeikhez mérten önállóan töltsék a napjaikat. Van, akinek több figyelemre van szüksége, van, akinek kevesebbre, de mindannyian részt vesznek a fejlesztő foglalkozásokon, sokat énekelnek és gyakran hallgatnak közösen zenét, köztük a Misztrál dalait is. Ezért hívták meg Török Mátét, az együttes egyik alapítóját, hogy muzsikáljon élőben. „Jó volt látni, hogy a lakóink milyen felszabadult örömmel figyelték a zenét és Török Mátét. Körülöttük voltak a megszokott arcok, de egy kicsit kinyílt a világ, új emberekkel, új tevékenységekkel találkozhattak, és örülünk, hogy mindez nem váltott ki félelmet belőlük.” – foglalta össze a szakember. Kapronyi Eszter, a Gondviselés Háza Támogatott Lakhatás Szociális Hálózat vezetője elmondta, szeretnének hagyományt teremteni a hasonló programokkal. „A mai alkalmon négy ház lakói voltak jelen, 18 gondozottunk hallgatta a koncertet. Ez egy olyan kikapcsolódási lehetőség, melyet az állapotuknál fogva a legjobban élvezhetnek. A zenés programokat szeretik, és így nem túl nagy körben, nem túl nagy térben, de mégis másokkal együtt lehetnek. A munkatársainkkal együtt majdnem harmincan voltunk, és mindenkin látszott, hogy a maguk módján élvezték, volt, aki énekelt, volt, aki teljesen belefeledkezett a zenébe, figyeltek és érdeklődtek.”  

Török Máté, a Magyar Örökség díjas Misztrál együttes alapítója a Szeretetszolgálat munkatársának, Szenczi Gábornak meghívására érkezett a Gondviselés Házába muzsikálni. Mint mondta, a hagyományos koncerteken és önálló estjein teljesen más közönséghez szokott, de fontosnak tartja az ilyen személyes találkozásokat, mert ezek képesek hatással lenni az ember életére. „Voltak olyan érzelmi hullámvasutak a muzsikálás közben, amelyeken át kellett lendítenem magam, hogy végig menjen a nóta. Örülök a meghívásnak, mert az ilyen találkozásokkal tanulhatjuk valamennyire egymás életét. Azt látom, hogy ők ugyanúgy értik és látják, amit mi, sőt, sokszor vannak mélyebb rétegeik is, csak be vannak zárva egy testbe, amellyel nem tudják kifejezni azt, amit szeretnének. Az odafigyelés, ahogy figyelünk a másikra, egymás talentumára, az nagyon fontos. És egy ilyen helyzet, amikor ilyen közvetlenül együtt vagyunk, erősebben rávilágít erre, hogy mekkora jelentősége van az egymásra figyelésnek. Egy csoda volt itt lenni velük.” – mondta el a verséneklő művész, aki a zenélés után megmutatta hangszereit a fiataloknak, akik ki is próbálhatták, milyen a gitárt és a tamburát pengetni.