Január 20-án még mindig emelkedett a vízszint Ipolytarnócon, az ártéren elhelyezkedő házakat már nem lehet száraz útvonalon megközelíteni. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által üzemeltetett Jelenlét Ponton befogadott hat tagú családnak még várnia kell a visszaköltözésre, ellátásukról a karitatív szervezet és a polgármesteri hivatal gondoskodik. Litkén tovább emelkedett a talajvíz, így a január 18-án kitelepített két idős asszony sem térhetett vissza a talajvízzel és sárral körbezárt otthonába, ők rokonaiknál húzták meg magukat, ellátásukról a Máltai Jelenlét Pont gondoskodik.  Nógrádszakálban a Jelenlét Pont munkatársai pedig a község veszélyeztetett lakóházait járták végig, hogy az embereket figyelmeztessék a várható helyzetre, és felkészültek az esetleges befogadásukra.

A január 18-a óta tartó áradás nem érte készületlenül a települést, mind a Máltai Jelenlét Pont, mind pedig a polgármesteri hivatal munkatársai tisztában volt a közeledő válsághelyzettel, ennek köszönhetően a veszélyeztetett családok kitelepítése és elhelyezése gyorsan megtörténhetett. A helybeliek szerint az 1994-es “nagy árvíz” óta gyakoriak az Ipoly áradásai.

A községi Jelenlét Pont nagyszobájában, ahol a hétköznapokban gyermek-foglalkozásokat, baba-mama klubokat és sütő-főző tanfolyamokat tartanak, most a fal mellett matracok hevernek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével itt elhelyezett hat tagú család három tagja, egy óvodás korú kisfiú, valamint édesanyja és annak élettársa január 18. óta laknak itt. A család többi tagja csupán az első éjszakát töltötte itt, azóta csak étkezni és melegedni járnak át, mert a még lakható lakást fűtik, hogy a falak nedvesség tartalmát minimumon tartsák, de ha a helyzet romlik, azonnal átköltözhetnek ők is. A kétlakásos tégla házat teljesen körbevette a víz, és ha a folyó az előrejelzések szerinti vízszinttel tetőzik, akkor az épületbe is bejut.

Szabóéknak 2012 óta minden évben legalább egyszer el kellett hagynia az otthonát, de volt olyan év is, amikor a tavaszi áradások miatt kétszer telepítették őket ki, Izsó Vanda ipolytarnóci programvezető szerint a helyzetükre való tekintettel kiemelt pozíciót foglalnak el a Felzárkózó települések idén induló szociális bérlakás programjában, melynek célja a hátrányos helyzetű családok élhetőbb lakókörnyezetbe költöztetése. Az erről folyó tárgyalások, megbeszélések a következő időszakban elkezdődnek. Mostanra megszokták az évi rendszeres árvizet, békésen, nyugodtan meséltek helyzetükről a Szeretetszolgálat kommunikációs munkatársainak. Elmondásuk szerint mindent megkaptak, amire szükségük van, és tudják, hogy a máltai szervezethez további segítségért is fordulhatnak. A végén csak annyit kértek a munkatársaktól, hogy az udvari raktár tetején maradt macskát tegyék át a házba. A rögtönzött macskamentő akciócsoport azonnal nekilátott a feladatnak, ám a bajbajutott jószág bizalmatlansága nem várt akadályokat gördített eléjük. Mint kiderült a macska nem akarja, vagy legalábbis nem így akarja, hogy megmentsék, a mentőalakulat többszöri próbálkozása sem vezetett eredményre, végül a szomszéd épület padlására ugrott, vízben hagyva a segítségére érkezőket. A kommunikációs munkatársak ezek után elhagyták az ingatlan területét. A károsult család két hölgytagja végig nézte a félbemaradt mentőakciót, és a tagadhatatlanul humoros helyzet okozta nevetésük az utcáig kísérte a máltaiakat.

A kommunikációs munkatársak az eláraszott házak látogatása után a Jelenlét Pont felé tartva egy ház előtt parkoló máltai jelvényes kisteherautót és két munkaruhás férfit pillantottak meg.

A kölcsönös bemutatkozás során kiderült, hogy a munkaruhás férfiakat Oláh Andornak és Botos Flóriánnak hívják, ők a Fókuszban a gyermek program keretein belül működő tetőkommandó Heves-Nógrád vármegyei alakulatának tagjai, és a háromfokos hideggel nem törődve éppen egy omlásnak indult tetőszerkezet kijavításán dolgoznak. Azonnal felinvitálták a kommunikációs csapat tagjait a ház padlására, és röviden beszámoltak az itt végzett munkájukról. A községben összesen öt házat jelöltek ki javításra, és ez a második, amin dolgoznak. Elmondásuk szerint, amikor elkezdték a munkálatokat, a tetőszerkezet közepén méter mély homorulatok voltak, amiket csak ideiglenes támasztékokkal tudtak kiemelni, majd miután fatámasztékokkal megerősítették a szerkezetet, eltávolították a toldalékokat. A kéményt új szegélyekkel látták el, és a hibás, törött cserepeket kicserélték. Szakmai véleményük szerint, ha a ház lakói figyelnek a cserepek állapotára, a tető 25-30 évig megőrizheti jelenlegi állapotát. Jelenlétük bizonyította, hogy a Máltai Szeretetszolgálat dolgozóinak a hirtelen fellépő krízishelyzetek mellett is marad idejük a mindennapi problémák kiküszöbölésére.

Ipolytarnóc mellett még a szomszédos Litke község is veszélyeztetett helyzetben van. A település egy mély völgyben fekszik, három oldalról erdővel borított dombok, hegyek veszik körbe, a községen átfolyik a Dobroda-patak. Itt nem az Ipoly folyó, vagy a patak jelenti a fő veszélyt, bár a megnövekedett csapadékmennyiség miatt az is ki szokott áradni, hanem a környező hegyekről lezúduló és a völgyben felgyülemlő talajvíz. Ezek hatására kellett január 18-án kiköltöztetni két idősebb hölgyet a külterületen álló otthonukból. A helyszínt bejáró Máltai munkatársak csak gumicsizmában tudták megközelíteni a házakat. A bejárás közben egyszercsak megjelent egy utánfutós traktor, amiben a két, korábban kimenekített hölgy, valamint Márton Imre Norbert alpolgármester foglalt helyet. Kiderült, hogy a rokonoknál elhelyezett asszonyok úgy gondolták: miután az eső elállt, már visszaköltözhetnek. A helyszínen azonban mély sár várta őket, a talajvíz tovább emelkedett. Az idős hölgyek némi rábeszélésre belátták, hogy még nem érkezett el a visszaköltözés ideje.

Baranyi Viktor, a litkei Jelenlét Pont vezetője szerint a község vízben gazdag területen helyezkedik el, a legmelegebb nyári napokon is van bőven kútvíz és a talaj kifejezetten mocsaras, ez az amúgy irigyelhető pozíció a mostanihoz hasonló helyzetekben visszaüt, mert a talaj nem tudja a hirtelen csapadékfölösleget befogadni, ráadásul, ha a szomszéd hegyen túli Komravölgyi víztározó megtelik, az ott tárolt víz is errefelé folyik. A település vezetői szerint a szomszédos hegyoldalakról leömlő víz jelenti a fő problémát, ennek kiküszöbölésére vízelvezető rendszereket és gátakat kellene építeni, az erről folyó tárgyalások folyamatban vannak, de az azonnali beavatkozást megnehezíti, hogy a környező erdőségek részben magánerdők, részben pedig a Duna-Ipoly Nemzeti Park területei.

A régió harmadik veszélyeztetett települése Nógrádszakál, ahol a község alsó területeit határoló Ipoly-folyó tó szélességűre növekedett, de a fő veszélyt a szegregátum határában elhelyezkedő dombról lezúduló sárfolyam jelentheti - számolt be a kommunikációs munkatársaknak Kovács Zsolt, a helyi Jelenlét Pont vezetője. Véleménye szerint tíz ház helyezkedik el a veszélyzónában, ezekben összesen huszonöten laknak. Az ott élőket tájékoztatták a helyzetről és esetleges kitelepülésükre felkészültek.

x x x

Január 21-én a délutáni órákban mintegy ötven centiméterrel csökkent az Ipoly-folyó vízszintje, az áradás miatt kitelepített családok szombat este visszaköltözhettek lakóhelyeikre, köztük a korábban a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét pontjára befogadott Szabó család is.

 

A képre kattintva galéria nyílik: