Furgonok, teherautók és buszok sorakoznak a Máltai Szeretetszolgálat logisztikai központjában.  Szakmai napot, vagy ahogy a szervezők mondják, seregszemlét tart a Szeretetszolgálat egészségügyi munkacsoportja, amelyen bemutatják a máltaiak egészségügyi szolgáltatásait, járműveit és állandó egészségügyi intézményeit a szervezet munkatársainak. Nagy Ferenc, a Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi szakmai vezetője azt mondja, hogy bár mindössze két önálló egészségügyi intézménye van a karitatív szervezetnek – a miskolci ápolási otthon és egy nemrég az államtól átvett krónikus pszichiátriai intézet –, a szociális területhez számos ponton kapcsolódik egészségügyi feladat is az idős, fogyatékkal élő és hajléktalan emberek ellátásában, illetve a vészhelyzetkezelésben is adódhatnak egészségügyi feladatok, ezért szentelnek egyre nagyobb figyelmet az egészségügyi fejlesztéseknek. „A Máltai Lovagrend ispotályos rend, ezért küldetésünk fontos része a betegek szolgálata. Az intézményekben végzett munka fokozatosan kiegészült a mobil egészségügyi egységekkel, amelyek a koronavírus-járvány idején még nagyobb szerepet kaptak. Egészségügyi szolgáltatóként a Szeretetszolgálat telemedicina szolgáltatással részt vett az oltásban és szűrésben a felzárkózó településeken. A mai seregszemlén minden egészségügyi szolgáltatást összegyűjtöttünk, amellyel országosan foglalkozunk. 2018-ban kezdtük el az itt látható mobil szolgálatok fejlesztését, de a koronavírus-járvány miatt csak most tudjuk megmutatni a kollégáknak, hogy mi mindent tud a máltai szervezet, mekkora fejlődésen ment keresztül ez a lába a Szeretetszolgálatnak.” A Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi szakmai vezetője azt hangsúlyozza, hogy azért vált a mobilitás a folyamatos fejlesztések legfőbb irányává, hogy olyan területekre, ahol nincs infrastruktúra vagy egészségügyi szakember, elvihessék a nehezen elérhető, de életmentő vagy életminőséget javító szolgáltatásokat. A Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi szolgálataival naponta mintegy tízezer embert lát el, nagyrészüket intézményi keretek közt, bentlakásos otthonokban, hajléktalan, fogyatékkal élő vagy idős emberek ellátásában, valamint a pszichiátriai gondozásban, a miskolci ápolási otthonban, és a mobil egészségügyi szolgálatok révén.

„Az egészségügyi ellátás nem újkeletű a Szeretetszolgálatnál. Gyakorlatilag egyidős a szervezettel.” – ezt már a szakmai nap szervezője, Brahó Zsuzsanna, a Szeretetszolgálat miskolci ápolási otthonának és a szervezet egészségügyi munkacsoportjának vezetője teszi hozzá. „1991-ben megalakult a pécsi járóbeteg szakellátás, majd ugyanabban az évben megalakult a Máltai Mentőszolgálat, mely azóta is egyedülálló módon önkéntesekkel működik. Később megnyíltak a rászoruló és hajléktalan embereket ellátó 24 órás egészségügyi centrumok Budapesten, Szegeden, Veszprémben, és létrejött – az országban elsőként – a miskolci ápolási otthon, mely azóta is krónikus fekvőbetegellátó egészségügyi intézményként működik. Lett a fővárosban mozgó orvosi rendelő, 1997-ben pedig elindult az ország első tüdőszűrő busza, ami tulajdonképpen egy röntgennel felszerelt és speciálisan átalakított Ikarusz busz volt. Mindezek a tevékenységek az évek során bővültek, átalakultak, megerősödtek, az elmúlt években pedig ismét ugrásszerűen fejlődött a Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi szolgálata.” Mint a máltai egészségügyi szakemberek hangsúlyozzák, ahogy a korábbi időszakban, most is a meglévő problémákra keresik a legmodernebb, a legpraktikusabb és legmegfelelőbb megoldásokat.

A szakmai napon a vendégek részletesen megismerhették az intézményesült ellátásokat, köztük a hetven ágyas ápolási otthont, mely indulása óta önállóan, nem egy kórház részeként működő ápolási osztály. 25 év alatt 8200 beteget ápoltak az intézményben. Továbbá bemutatkozott a pécsi járóbeteg szakellátás, melyről a vezető, Dr. Sík Mária elmondta, a délszláv háborúból menekült idős, beteg emberek ellátásakor szolgálatot vállalt orvosok alapították. Azóta is folyamatosan működik, tízféle szakrendelésen várja a rászoruló embereket, évente ezer-ezerötszáz beteget látnak el. „Az orvosaink ingyenesen dolgoznak a szakrendelőben. Előjegyzés alapján fogadjuk a pácienseket, de senkit nem küldünk el, aki segítséget kér tőlünk. Ettől vagyunk mi Máltaiak. A legnagyobb kihívásunk most az, hogy utánpótlást találjunk, hiszen mindannyian öregszünk, tavaly három kollégától kellett végleg elbúcsúznunk.” – erősítette meg a szolgálatvezető főorvos. A Veszprémben, Szegeden és Budapesten is működő hajléktalan embereket ellátó centrumokat a fővárosi, Batthyány téri intézmény képviselte. Kurucz Szilárdné főnővér elmondta, a hajléktalan emberek háziorvosi rendelőjében, a 24 órás egészségügyi centrumban és lábadozóban, valamint a mozgó orvosi rendelővel havonta mintegy ezer beteget látnak el. A mozgó orvosi rendelő hetente két-három alkalommal megy hajléktalanellátó intézmények környékére, ahol szinte meghirdetni sem kell a rendelést. „Az intézménnyel leegyeztetjük, hogy mikor érkezik a mozgó rendelő, és onnantól szájról-szájra terjed az ellátottak között, hogy mikor és hol lesz a doktor. A rendelésen az orvos alapvizsgálatokat és szűréseket végez, olt, receptet ír, leszázalékoláshoz szakorvosi javaslatot ad. Havonta négyszáz beteget lát el a budapesti hajléktalan emberek között, ehhez jön még hozzá az öt-hatszáz beteg, akik a Batthyány téren keresnek fel minket.”

A felsorakozott járművek között van rendelőnek kialakított furgon, tüdőszűrőként és sokrétű vizsgálóként speciálisan felépített teherautó, egészségügyi célra átalakított régebbi és újabb típusú busz. A huszonöt éves mozgó tüdőszűrő állomás szemléletét követik a Máltai Szeretetszolgálat utóbbi években úttörőnek számító mobil egészségügyi szűrőprogramjai: ha a beteg nem tud eljutni a szűrésre, akkor a szűrést kell elvinni hozzá.

„A megérkezéstől számítva maximum tíz percen belül üzemképes az orvosi rendelő. Lerögzítjük az autót, ha nincs helyben, akkor internetet és áramot is tudunk biztosítani a rendelésnek az aggregátornak és a szélessávú vevőnek köszönhetően.” – magyarázza a 7,5 tonnás teherautóba épített mozgó egészségügyi központ működését Nagy Ferenc szakmai vezető. A mobil rendelő egyike a máltai szervezet legújabb fejlesztéseinek, melyek a legszegényebb településeken jellemző egészségügyi problémák szűrésére, illetve az orvoshiányra keresnek megoldásokat. „A Felzárkózó Települések program helyszíneire, az ország leghátrányosabb helyzetű falvaiba érkezünk ezzel és a kisebb, furgonba épített rendelővel. Ezeken a településeken száz háziorvosi praxisból harminc teljesen betöltetlen, sok helyen pedig nincs állandó orvos. Mi meg sem kíséreljük, hogy orvost vigyünk ezekre a helyekre, de a szűréseket és vizsgálatokat el tudjuk vinni, és a jelenlegi legfejlettebb technológia segítségével telemedicina szolgáltatással, szélessávú interneten keresztül bekapcsolódhat a vizsgálatokba az orvos a saját rendelőjéből.” – mondja el a szolgálat lényegét Nagy Ferenc.

Ajtó helyett függöny, felhajtható asztal, tizenöt dugalj, megerősített oldalfalak a további szekrényeknek – minden a leghelytakarékosabban, ugyanakkor legpraktikusabban van speciálisan egészségügyi célokra kialakítva a teherautó hátsó terében annak érdekében, hogy gyorsan, hatékonyan és pontosan lehessen elvégezni a szűrővizsgálatokat a mozgó egészségügyi központban. „Ebben a rendelőben végezhető általános háziorvosi rendelés, belgyógyászati vagy szemészeti vizsgálat is. Két, legfeljebb háromfős személyzet szükséges hozzá. A sofőr, aki a műszaki ügyeket, üzembe helyezést is végzi, valamint egy szakápoló és egy asszisztens. Az orvos egy képernyőn keresztül interneten jelentkezik be. Tervezzük egy minilabor kialakítását is az egyszerű és olcsó laborvizsgálatok elvégzésére. Ugyanis azokon a településeken, ahova ezekkel a mozgó szolgálatokkal megyünk, nehézséget okoz az embereknek eljutni a közeli városba laborvizsgálatra. Mert messze van, nem tudja kire hagyni a gyerekeket vagy nincs pénze utazásra. Ezzel a rendelővel viszont helybe visszük a szűréseket. A furgonban hasonló módon zajlik a rendelés, illetve azzal olyan helyekre megyünk, ahol van orvosi rendelő, de nincs egészségügyi szakember.”

A mozgó rendelőhöz hasonlóan egyedileg átalakított tüdőszűrő állomást hordozó teherautó belső terét is úgy tervezték meg, hogy a járművek hozzájáruljanak, hogy egy nap alatt a lehető legtöbb embernek nyújthassanak ellátást. A tüdőszűrő állomás a hasonló tevékenységet végző buszt egészíti majd ki. A tüdőszűrő busz jellemzően mozgásukban akadályozott idős vagy fogyatékossággal élő emberek szűrését, hajléktalan emberek vizsgálatát végzi, illetve előre egyeztetett időpontban vidéki településeken és cégeknél is szűrnek, míg a teherautó a nagyméretű busz számára nehezen megközelíthető településekre fog eljutni. Ferenczi Edina, a tüdőszűrő buszon dolgozó máltai szakember azt mondja, a busz sokaknak, a nagylétszámú intézményeknek, vagy a kisebb településeken élőknek nagy könnyebbséget jelent. Az elkészült leletet két egymástól független orvos elemzi, majd az EESZT rendszerbe töltik. „Ha elváltozást találnak, akkor értesítjük a pácienst, és a helyi tüdőgondozóban folytatják a vizsgálatát, illetve kapcsolatban vagyunk az Országos Korányi Pulmonológiai Intézettel. A kiszűrt betegeket igyekszünk után követni és érdeklődni az állapotukról.”

A buszok sorában áll a 2019-ben átadott gyermekszemészeti szűrőbusz, melyen gyermekszemészeti szűrésekre specializálódott oprometrista szakember és asszisztensek érkeznek a Felzárkózó Települések program helyszíneire. „A településeken mindenhol van egy Jelenlét Pont, ahol a programot megvalósító karitatív szervezet munkatársaival egyeztetjük a szűrések időpontját, és az iskolában, az óvodában vagy közösségi házban végezzük szűréseket.” – részletezi Varga Katalin optometrista, a program vezetője. Tizennyolc év alatti gyerekeket vizsgálnak, előszűréssel kezdenek, dioptria méréssel, látásélesség- és térlátásvizsgálattal és megfigyeléssel. Akiket az előszűrés után kiemel a programvezető, őket a buszon vizsgálja tovább a legmodernebb computeres eszközökkel. „Minden eszközünk gyerekbarát, hogy a lehető legjobban megragadjuk a gyerekek figyelmét és könnyebben tudjuk vizsgálni őket. A program sajátossága és büszkesége, hogy az előszűrést felkészített laikus munkatársaink végzik, akik rendkívül pontos méréseket végeznek. Alkalmanként 100-120 gyereket vizsgálunk meg, a szűrést ideje alatt szükség esetén videokonferencia rendszeren keresztül szemész szakorvos is bekapcsolódhat, aki online megtekintheti a műszeres vizsgálati eredményeket. Akinek szükséges, szemüveget készítünk ingyenesen. Ha nagyobb a gond, akkor a régióban dolgozó szakorvos partnerünkkel kötjük össze őket, vagy Budapestre, Dr. Domsa Patrícia rendelőjébe, a program szakmai felügyeletét is ellátó gyermekszemorvoshoz hozzuk el őket.” Varga Katalin és csapata a szemészeti szűrőprogrammal egy év alatt több mint ötezer gyermek szemét vizsgálja meg.

„A szakképzett csapat ezt a sátrat tíz perc alatt állítja fel és a bepakolással együtt akár húsz perc alatt megkezdődhet az ellátás a mobil tábori kórházban.” – magyarázza a felfújható sátorban elhelyezett kórházi ágyak között Szabján Imre csoportvezető a Máltai Szeretetszolgálat vészhelyzetkezelési munkacsoportjának katasztrófahelyszíneken felállítható mozgó egészségügyi központjának működését. A sátor nem csupán könnyen felállítható, de fűthető is, összeköthető további egységekkel, és életmentéshez, elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközökkel van felszerelve. „A csapatunkban nagyon sokan egészségügyi szakemberek, így a tábori kórház felállítása után azonnal megkezdhetjük az ellátást is.”

Az egészségügyi szolgálatok sorából nem maradhat ki a Máltai Mentőszolgálat sem, mely 1991 óta az Országos Mentőszolgálat irányítása alatt működik. A három évtizede a Máltai Mentőszolgálat mindig a legmagasabb felszereltségű mentőautóval vonul. A máltai mentő alapítása óta több mint száztízezer beteget látott el, fedélzetén mintegy 500 önkéntes vállalt szolgálatot. A máltai rohamkocsin a mindenkori négy fős személyzet minden tagja önkéntes, az orvos, az ápoló, a szekundáns és a gépkocsivezető: egészségügyi szakdolgozók és a Máltai Szeretetszolgálat képzésén végzett civil segítők. Tóth Viktória önkéntes mentős, szakápoló amellett, hogy bemutatja a máltai mentőautót, azt is elmondja, a Máltai Mentőszolgálat senkitől nem kap pénzt ezért a munkáért. Jutalmunk a megmentett élet – fogalmaz és hozzáteszi: őt a máltai szellemiség ragadta meg, ezért vállal nemcsak a mentőn, de a vészhelyzetkezelési csoportban és a mozgó egészségügyi egységeken is önkéntes szolgálatot. „Rájöttem, hogy ez az én utam. Amióta beléptem ide, megváltozott az életfelfogásom. Segítségnyújtás, gyors helyzetfelismerés, problémamegoldás, élethosszig tartó tanulás, csapatszellem, lelki feltöltődés – nekem ezt adja a máltai szellemiség.”

A képre kattintva betekinthet a Szeretetszolgálat járműveibe