A Naszlady Attila Egészségfejlesztési Program fő eleme a Felzárkózó településeken mozgó orvosi rendelőkkel pótolt háziorvosi ellátás, továbbá a gyermekszemészeti szűrőprogram, valamint a bicskei Egészségügyi és Logisztikai Központ részeként létrejött orvosi laboratórium és személyre szabott gyógyszerellátási központ. (A bicskei létesítményről itt, a telemedicinális orvosi és a gyermekszemészeti ellátásról pedig itt írtunk részletesen.)

Az új központ épületének bejárását is tartalmazó ünnepélyes projektzáró rendezvényen három előadáson mutatták be a program létrejöttét kiváltó okokat, annak eredményeit és vízióit. Az eseményt részt vett dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos és helyettese, dr. Surján Orsolya, továbbá dr. Moizs Mariann belügyminisztériumi szakmai főtanácsadó és dr. Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály vezetője, továbbá egyházi fenntartású kórházak vezetői, mint dr. Velkey György, a program gyermekorvosi hátterét nyújtó Bethesda Gyermekkórház főigazgatója.

Az első előadásban Vecsei Miklós, a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a bicskei központ kapcsán kijelentette: „Nekünk ilyen modern épületünk még nem volt”, majd a 300 felzárkózó településhez tartozó alapokvető információkat osztotta meg, ami nélkül állítása szerint az épület értelmezhetetlen. Fotók, statisztikák és történetek mentén vázolta a Felzárkózó települések program létrejöttét kiváltó különféle okokat, a fogantatástól a foglalkoztatásig tartó felzárkóztatási módszertant, illetve az első kézzelfogható eredményeket, például hogy a kitartó munka eredményeként ezeken a településeken jóformán megszűntek az 1500 gramm alatti koraszülések.

Vecsei Miklós előadása végén szólt a gyermekszemészeti szűrőprogramról, a Máltai Szeretetszolgálat első telemedicinális rendszeréről, aminek felépülését aktívan segítette. „Igazi látásokat tudunk visszaadni, többek között azért, mert a gyermek szemüveget kap és nem vényt. És ez a mi világunkban nagyon nagy különbség.”

Az elhangzottakhoz szorosan kapcsolódott Nagy Ferenc, a szervezet egészségügyi szakmai vezetőjének előadása, aki első mondatai között így fogalmazott: „Ha nagyon röviden össze kellene foglalnom, hogy miért döntöttünk úgy, hogy nekünk ezeken a településeken egészségügyi szolgáltatást kell nyújtanunk, akkor az a válasz, hogy nem volt más lehetőségünk. Azért, mert a Felzárkózó településeken élők nagy része nem vagy nagyon nehezen jut egészségügyi ellátáshoz.” Ennek okainak elemzése közben rávilágított: bár sok gyermek születik ezeken a településeken, az itt dolgozó orvosok többségének nincs jelentős tapasztalta a gyerekellátásban. 

Nagy Ferenc a koronavírus-járvány egyik legpozitívabb hatásaként jellemezte a telemedicinát, de hangsúlyozta: „A telemedicina nem cél, hanem eszköz. Nem százszázalékos, de nagyon hatékony megoldást tud adni Magyarországon az orvoshiányra és az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésre.” Ezen ellátási forma és a betegutak helyi sajátosságainak bemutatása után kitért arra is, hogy a páciensek csaknem 90 százalékban azt mondták, hogy természetes helyzet vagy izgalmas újdonság volt számukra a „laptoppal beszélgetni”. De egy-egy telemedicinális rendelés után az orvosok is 78,2 százalékban azt mondták, hogy az online orvos-beteg találkozás egyenrétékű a személyes ellátással. 

Kiderült az is, hogy a programba bevont 45 orvosból 8 kisgyermekes családanya van, aki kotthonról, részmunkaidőben vállalnak munkát. De a szakmai vezető többek között elmondta azt is, hogy bár a programnak eredetileg nem volt része, de a fellépő igényre és az hosszú ultrahang-várólistákra reagálva szeptember óta radiológiai rendeléseket is tartanak a településeken. 

Mindezek után Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök arról beszélt, a Máltai Szeretetszolgálat hogyan kíván az egészségügyi kérdésekhez hozzáállni és a rájuk bízott emberek problémáinak komplexitására reagálni. Ennek mentén idézett a Bibliából is: „Szegények mindig lesznek köztetek” (Mt 14,7), majd a szociális munka és az egészségügy határterületeiről és az ott található, sokszor gazdátlan feladatokról beszélt. Felidézte, hogy a kilencvenes évek elején nagyon komoly viták előzték meg a hajléktalan emberek tüdőszűrését, amit aztán a Máltai Szeretetszolgálat mozgó állomássokkal valósított meg, ami azt is lehetővé tette, hogy a tüdőbetegséggel diagnosztizáltakat egyből kórházba is vitték és a teljes betegútjukat lekövették. A következő ilyen állomás a hajléktalan emberek egészségügyi alapellátásának megszervezése volt, most pedig telemedicinális orvosi ellátás került a fókuszba, ami kapcsán elmondta, hogy jó alapként szolgált, hogy a koronavírus-járvány során a bentlakásos intézmények alapellátásának 60 százalékát ki tudták váltani telemedicinával.

Győri-Dani Lajos szerint a telemedicinális ellátással megadják a gyógyulás lehetőségét azoknak az embereknek, akik közvetlenül nagyon ritkán találkoznak orvossal, de többnyire már a betegségtudatuk is elveszett. A program lényegét egy gyakorlati példával világította meg: „Ha ma bárki az országban elmegy a háziorvosához, akkor onnan három darab papírral fog kijönni: egy szakorvosi beutalóval, egy laborbeutalóval és egy recepttel. Ha egy felzárkózó településen Józsi bácsi a buszunkból ugyanezzel a három papírral jön ki, akkor, őszintén szólva, mi semmit sem csináltunk. Mert se a szakorvosi rendelőbe, se a laborba, se a gyógyszertárba nem fog eljutni.” Ennek okán jött létre a bicskei központban a személyre szabott gyógyszerellátási központ, és az orvosi laboratórium, hiszen a helyben levett mintákat a laborban elemzik ki, illetve a telemedicinális rendeléseken dolgozó orvos által felírt gyógyszereket is itt, névre szólóan tasakokban állítják össze. Mindennek kapcsán kijelentette: „Nem cédulát, hanem megoldást szeretnénk kézbe adni a gyógyuláshoz.”

A projekt csak formálisan ért véget, az eszközök és a háttér készen áll, s a Naszlady Attila Egészségfejlesztési Program munkatársai folytatják a munkát, mind a telemedicinális orvosi ellátás, a gyermekszemészeti program, mind pedig a háttérben a laboratóriumi és gyógyszerellátási központ területén.

A Naszlady Attila Egészségfejlesztési Program Európai Uniós forrásból, a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap támogatásával. Az EFOP-2.2.24-22-2022-00002 számú Naszlady Attila Egészségfejlesztési Program beruházási komponense 8,3 milliárd forintból valósult meg, amelyet 1,1 milliárd millió forinttal egészít ki az EFOP-1.8.24-22-2022-00002 számú humánerőforrás fejlesztés komponens.