Odafordulnak a bajbajutottakhoz, szeretetet, segítséget nyújtanak nekik, és ezzel példát mutatnak másoknak is – ahogy a Máltai Szeretetszolgálat egészét, úgy a pécsi csoport tevékenységét is ez jellemzi. Utóbbinak már az indulása is rendhagyó volt: dr. Nagy Ibolya, a csoport 2014-ben elhunyt alapítójának visszaemlékezéseiből az derül ki, hogy 1990 őszén egy helyi közösség „csupán” orvosi eszközöket kért Kozma Imre atyától, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítójától. Az volt a céljuk, hogy Pécsett olyan orvosi ellátást, ambulanciát hozzanak létre, ahol a beteg hálapénz nélkül is magas szintű ellátásban részesül. A kérésükre váratlan válasz érkezett. Dr. Nagy Ibolya sürgős meghívást kapott a megyéspüspökhöz, ahol a szintén megjelent Csilla Von Boeselager bárónő, aki kulcsszerepet játszott a Máltai szemlélet és szervezet magyarországi meghonosításában. A bárónő szégyennek nevezte, hogy a déli országrészben még egyetlen máltai csoport sem jött létre. A beszélgetés végén ott helyben megalakult a Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja.  

Az azóta eltelt három évtized egyre több feladatot, intézményesülést és a nehézségek ellenére is számos sikert hozott – foglalja össze dr. Sík Mária, a csoport jelenlegi vezetőhelyettese. Az eredetileg megálmodott orvosi rendelőt már 1991-ben megnyitották, s a Janus Pannonius utcában ma is 12 szakrendelésen fogadják a járóbetegeket. A délszláv válság idején humanitárius és egészségügyi szerepvállalásukkal alapozták meg a későbbi tevékenységi kör alapvonalait. Miután nőtt a rászorulók száma, 1994-ben szociális konyhát is elkezdtek működtetni; Pécsett az Apafi utcában jelenleg napi 90 adag étel készül. Azután megkeresték őket olyan szülők, akik súlyosan vagy halmozottan sérült gyermekeiket nem akarták bentlakásos intézetbe adni. Ennek nyomán, adományoknak is köszönhetően hozták létre az 1990-es évek közepén a fogyatékkal élők pécsi napközi otthonát, a Csilla Gondviselés Házát. A Szolgáló Szeretet Háza néven ismert hajléktalan nappali melegedőjükbe pedig ma is naponta 70-80 hajléktalan tér be azért, mert ott élelemhez juthat, zuhanyozhat, moshat, akár a hajvágást is kérheti, valamint lelki segítséget is kap.

Az eredmények sora még hosszan folytatható lenne, akár a ma már nemzetközi szinten is ismert felzárkóztató városfejlesztési programoktól kezdve az egyre szélesebb körű szociális intézményfenntartói feladatokon át a leghátrányosabb helyzetű településeken zajló szociális segítségnyújtásig.

Mindehhez – mutat rá dr. Sík Mária csoportvezető-helyettes – a máltaiak küldetését megfogalmazó jelmondata, „A hit védelme és a szegények szolgálata” jegyében elkötelezett munkára, és abban elhivatott vezetőkre (kezdetben dr. Nagy Ibolya és Szentgyörgyvári Károly, illetve utódjaik és kollégáik, így például dr. Keserű Károlyné, dr. Vörös Györgyné, ifj. Csonka Pál, Csonkáné Utasi Katalin és Jónás Gergely) is szükség volt. A Szeretetszolgálat pécsi csoportja ma is aktívan dolgozik mind az önkéntesség, mind az intézményi ellátás, mind fejlesztő modellprogramok terén. Erről is szó esett a jubileumi programban, amelynek délelőtti, visszaemlékező előadásait online formában, most csak a tagjaik, önkénteseik számára szervezték. Délután az ünnepi szentmisére pedig 16.45 órakor a Pécs-Belvárosi templomban (Dzsámi) került sor.

A pécsi csoport jövőbeni terveit dr. Sík Mária úgy foglalja össze, hogy az alapvető célkitűzéseik semmiben nem változnak: a „befogadás, jelenlét, kísérés” elve jegyében dolgoznak tovább. Mint fogalmaz, „igyekszünk a ránkbízottakat és hozzánk fordulókat holisztikus szemléletben ellátni, azaz figyelembe venni a test, a szellem és lélek egységét”.