„Felveszed?” – kérdezte az egyik kisfiú Imre Gézától a vívósisakra mutatva, néhány perccel azután, hogy az olimpikon megérkezett a monori Máltai Tanoda kertjébe, kitett néhány tárgyat egy asztalra, és megkezdte élménybeszámolóját. „Vedd fel inkább te!” – jött a meglepő válasz a négy éve visszavonult, négyszeres világbajnok klasszistól. Egy pillanatra döbbent csend támadt, hiszen senki nem gondolta, hogy erre is lesz lehetőség, de a kisfiú csakhamar ott termett, hogy aztán másokhoz hasonlóan felpróbálhassa a két, bemutatásra hozott védősisak valamelyikét. Nem sokkal később azt a párbajtőrt is kezükbe vehették a gyerekek, amely a legutóbbi, riói olimpián is ott volt Imre Géza táskájában.
Az öt olimpiát megjárt, azokon négy érmet (1996: bronz, 2004: ezüst, 2016: ezüst és bronz) szerzett vívó a fiatalokat jól lekötve, sok kérdésre válaszolva mesélt pályafutásáról és az ötkarikás játékok hangulatáról. Utóbbi kapcsán az olimpiai falu hatalmas étterme kiemelten érdekelte a gyerekeket. „Tettél bele erőset?” – kérdezte egyikük, miután Imre Géza elárulta, hogy a nagy választék ellenére a legtöbb ételnek ugyanolyan az íze; de sokat faggatták a sport mellett a családjáról is.
Ám az esemény tetőpontja akkor ékezett el, amikor kiderült, mi van abban a két kis dobozban, amelyeket a vívófelszerelés mellett az asztalra helyezett. Ahogy a 2016-os olimpián szerzett ezüst- és bronzérem előkerült, csakhamar mindenki talpra ugrott, hiszen ezeket bárki megfoghatta, lefotózhatta, felvehette. Hogy ne egymás kezéből kapkodják ki, az önkéntesek sorba állították a gyerekeket, de a segítők maguk is beálltak a sor végére.
Az önkéntesek – akik zömében a káposztásmegyeri plébánia ifjúsági csoportjából és más budapesti máltai önkéntesekből verbuválódtak – a hét elején a gyerekeket az ötkarika színeinek megfelelő csapatokba sorolták, s ezek versenyeztek egymással, például íjászatban vagy rekeszmászásban. De a monori olimpia néven, július 27. és 31. közé szervezett, 7-12 éveseknek szóló napközis tábor programjába emellett sok játékos tanulás, illetve kézműves-foglalkozás, s még kertmozi is belefért. Szerda este az Aladdint nézték meg, a végén az egyik fiú, Sanyi azt mondta: ha neki lenne egy Dzsinnje, azt kívánná, hogy legyen mindig tábor.
A Máltai Szeretetszolgálat monori Tabán telepen zajló Jelenlét programja 2004-ben kezdődött, az intenzív és következetes szociális munka eredményeképpen a gyerekek már sokkal kevésbé szakadnak le kortársaiktól, a tizenévesek nem családot alapítanak, hanem középiskolába járnak és szakmát tanulnak. A jelenléten alapuló program egyik eszköze a labdarúgás: a Máltai SE-vel a korábban mindent elutasító fiatalokat is sikerült bevonni a közös munkába. De ugyancsak Monorról indult a közös zenélésen alapuló Máltai Szimfónia is.