Menekülteket és migránsokat segítő szolgálat

Tevékenységeink

Időközi tájékoztató a szeretetszolgálat menekülteket és migránsokat segítő karitatív munkájáról

Bevezető

2015 őszén, a budapesti és határ menti eseményeket követően tartós egészségügyi és pszichoszociális szolgálatot indított a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a röszkei és tompai határátkelő pontoknál. A tranzitzónákban illetve azokon kívül, az úgynevezett határnyiladékokban (a jogi lehetőségeink keretében), a Szeretetszolgálat önkéntesei és munkatársai alapvető eszközöket osztanak a rászorulók számára úgy, mint:

- élelmiszereket, italt, gyerekeknek tápszer és babaételt

- egyéni higiénés és szanitációs eszközöket (higiénés csomagokat, fertőtlenítő szereket, tisztasági betétet, pelenkát, egyéb kiegészítőket)

- ezen kívül a Szeretetszolgálat orvosai és ápolói körbejárják a területeket, és egészségügyi ellátást nyújtanak azoknak, akik igénylik. Fájdalmat vagy lázat csillapítanak, sebeket kötöznek és szakmai tanáccsal látják el a rászorulókat.

A szolgálatot az ellátottak pillanatnyi, aktuális állapotának változásához alakítjuk az ellátást végzők köre és összetétele szerint.

Hazánk területén napjainkban (2016 tél és 2017 év eleje, bennfoglaltan az úgynevezett krízisidőszakkal) migránsok és menekültek nem formális helyszíneken (tranzitzónán kívül, menekülttáborok környékén és befogadó állomásokon kívül) átlagosan 2-3 hetet tartózkodnak folyamatosan. Korábban 2-3 nap volt az áltagos tartózkodási idő, ugyanis nagyobbak volt a tranzitzónák ,,áteresztő” képessége, több embert engedtek be további elbírálásra. Ez a szám lényegesen csökkent, láncreakciót indítva a térség állami és illegális folyamataiban. A szabadkai és környéki befogadók kapacitása a csúcsára ért, az embercsempészek az állami folyamatokat szem előtt tartva módosított útvonalakon dolgoznak. A Horvátország felé tartó informális csatornák is megváltoztak. Jóllehet a menekültek és migránsok ,,áramlása” folyamatos, mégis a fentiek okán sokan rekedtek a szerb-magyar határ mentén ,,mélységben” a Vajdaságban (illetve általában Szerbia területén). Ez jelenti a helyi tanyavilágot, egykori elhagyatott épületeket, gyárakat, megállókat, egykori és jelenleg is működő vasúti épületeket. Kényszerűségből a hideg ellen behúzódnak ezekbe az objektumokban, illetve vannak, akik nem is akarnak táborokba menni így az állami rendszeren keresztül menekültstátuszt kérni/kapni. Ők nem bíznak a folyamatban, félnek az automatikus elutasításoktól, illetve túlságosan lassúnak tartják a folyamatot. Ezek a rászorulók, köztük családok, gyerekek, fiatalok feladat elé állították szervezetünket. Úgy éreztük, hogy emberiességi alapon ki kell terjesszük segítségünket mind földrajzilag mind pedig időben. Felajánlottuk ezért a szerb hatóságoknak, hogy kiegészítő, komplementer támogatást nyújtunk számukra. Az ajánlat aztán egy jelentős együttműködési megállapodásban öltött testet. Eredményeképpen legálisan tudunk dolgozni a magyar és szerb határ mentén, mélységben is a Vajdaságban a Tompa-Rösze-Szabadka térségben. Ez a területi jelenlét az EMMI támogatásunk eredeti koncepciójába beleillik, hiszen elsősorban a magyarok lakta területeken dolgozunk, olyan térségekben, amelyek közvetlen kölcsönhatásban állnak a magyarországi, határ menti folyamatokkal. Jelenlétünk tehát a határ menti szolgálatunk ,,kiterjesztése”. A terepen történő alapvető ellátás alatt általában azokat az egészségügyi ellátásokat értjük, amelyek hivatásunk és hitvallásunk szerint mindenkit megilletnek (összhangban a humanitárius joggal is), függetlenül az ellátásra való általános jogosultságtól (pl. biztosítás).

Háttér és indoklás

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat menekültügyi és migrációs aktivitása 2016 év végi és 2017 év eleji időszakában

Szervezetünk kiemelt feladatának tekinteti, hogy a migrációs krízisben a segítségre és védelemre szoruló támogatására törekedjen. Tettük ezt 2015 tavaszától, a nyári majd az azt követő hatalmas őszi nyomás alatt is összesen közel 1000 önkéntes és munkatárs bekapcsolásával, hónapokon át 0-24 órás szolgálatot adva közel 18 helyszínen. Amikor pedig a szükség úgy kívánta, a határokon túl, Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában is aktív szerepet vállaltak a magyar máltai szervezet munkatársai és önkéntes segítői. Kiemelkedő aktivitásunk volt az alábbi helyszíneken: a Keleti- és Nyugati-pályaudvar és környéke, szeptember 4-ének éjjelén a pályaudvar környékén és az M1-es autópályán, a röszkei ideiglenes gyülekezőnél  majd a Barcs-Beremend és Hegyeshalom térségében.

2016-ban a munka tovább folytatódott

Jóllehet Magyarország némileg enyhült a korábbi hónapok nyomása alól, a munkánk nem szűnt meg. Folyamatosan nyomon követtük a rászorulók szükségleteit, hogy mindenkor megvalósulhasson a humanitárius segítség imperatívusza, mint segélyezési princípium. Munkánk mellett 2015 őszétől több tucat előadáson, egyeztetésen, kerekasztal beszélgetésen, szakértő látogatáson vettünk részt, hogy erőnk és lehetőségünk szerint hozzájáruljunk a honi és nemzetközi szereplők objektív összképéhez. Terepi munkánk mellett tettük ezt többek között: közreműködve a WHO regionális nagyriportjának elkészítésében 2015 októberében, a ICRC (Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága) regionális monitoring látogatása alkalmával szintén októberben, az olasz Európai Parlamenti képviselők magyarországi tanulmánykörútjának alkalmával novemberben, az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős bizottságának magyarországi vizsgálata alkalmával, Rómában nemzetközi migrációs találkozón decemberében, az Egyesült Királyságban tartott karitatív fórumon, valamint Münchenben, Bécsben, Brüsszelben, Kassán és Magyarországon közel 30 különböző alkalommal.

Elkészítettük a munkánkról szóló Gondoskodó kíséret című kiadványt (ISBN 978-615-80372- 3-5), amelyet postai úton közel 300 honi döntéshozónak, akadémiai és politikai szereplőnek küldtünk el, valamit letölthető a maltai.hu weblapról is.

Szolgálat a magyar-szerb belépőpontoknál 2016 nyarától

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat mintegy nyolcvan embere vesz részt a tompai és a röszkei határátkelőknél kijelölt tranzitzónákban indított humanitárius segítségnyújtó akcióban. A karitatív szervezet önkéntesei egészségügyi ellátást nyújtanak, szükség szerint élelmiszert, vizet, higiénés felszerelést visznek az embereknek. Fontos feladatuk, hogy személyes találkozásokkal enyhítsék a zónában tartózkodók körében felgyülemlett feszültséget. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat heti két alkalommal nyújt ellátást a tompai és a röszkei határátkelőnél kialakított a határnyiladékban és a tranzitrónában tartózkodó családoknak. A keddi és csütörtöki napokon zajló humanitárius akcióban a karitatív szervezet mintegy nyolcvan embere – többségében önkéntesek és néhány munkatárs – váltja egymást.

További együttműködések

Jelenleg keressük a szerb oldalon történő munkavégzés jogi lehetőségeit. Mindent megteszünk, hogy a szerb féllel egyeztetve megoldást találjunk, hogy részt vállalhassunk a határainkon átívelő szolgálatban is.

Munkánk 2017 év elejétől

A menekültügyi és migrációs aktivitásainkat szünet nélkül végezzük 2015 nyara óta – változó intenzitással és kapacitásokkal, mindig a szükségletekre reagálva. Az egyik legfontosabb változás a korábbi évhez képest, hogy az Országos Központ és az ügyvezető-alelnök irányításával létrehoztuk a szeretetszolgálat migrációs és menekültügyi vezető testületét, amely a munka szakmai támogatását és stratégiai tervezését végzi. Ezen kívül tovább működik a korábbiakhoz hasonlóan az operatív stáb. Egyik jelentős lépésünk, hogy szolgálatunkat kiegészítettük telepített szerbiai munkatárssal, aki a határ menti és vajdasági munkánkat koordinálja helyi szinten.

Tovább folytatjuk a határ menti tranzitállomásokban és a határnyiladékban kiegészítő munkánkat. Jelenlétünkkel a tranzitzónában működő hatóságokhoz (rendőrség, BMBAH) és a katonai egészségügyi szolgálathoz (katonai ,,felcser”) kapcsolódunk, az ő munkájukat segítjük, támogatjuk – egészítjük ki. Ezért a tranzitzónán belüli jelenlétünk nem állandó, azonban folyamatos. Munkánk karitatív szempontból ezeken a helyszíneken komplementernek tekintjük, az állami ellátórendszerhez kapcsolódva azokban az időszakokban és területeken dolgozunk, ahol nincs aktivitás, ezzel is segítve a folyamatosságot. Tesszük ezt az EMMI-vel és a BMBAH-val történt írásos együttműködési megállapodás alapján.

Ezen kívül jelen vagyunk a Károlyi István Gyermekközpontban – régi nevén, a Fóti Gyermekvárosban. Itt is kiegészítő egészségügyi támogatást adunk. Mozgó orvosi rendelőnkkel egészségügyi szűrővizsgálatot tartunk, mozgó tüdőszűrő buszunkkal tüdőszűréseket és szakorvosi leletezést végzünk. Igény esetén orvosi eszközökkel segítjük a központ munkáját, de más tárgyi eszközöket is örömmel adunk lehetőségeink szerint.

Az intézmény bezárásáig jelen voltunk a Bicskei Befogadó Állomásban. Szintén kiegészítő támogatást nyújtottunk a korábban részletezett elvek szerint. Az itt várakozó menekülteket, lévén nyitott tábor, rendszeresen vittük rekreációs, szabadidős napokra Budapestre, a Budai Várba, kézműves foglalkozásokra, inkulturációs eseményeket szerveztünk nekik. Támogattuk hivatalos ügyeik intézését tolmács, szociális munkás kiküldésével.

A ,,Gondoskodó kíséret 2.0” elnevezésű munkánk keretében kiléptünk a terepi munkavégzésből és megnyitottuk a ,,Munkát neked” elnevezésű munkaerő-piaci tanácsadó irodánkat Budapesten a Népszínház utcában , amely napi 8 órában, hétfőtől csütörtökig várja az érdeklődő, munkát kereső harmadik országbeli állampolgárokat.

Szolgáltatásaink

- információnyújtás, egyéni munkaerő-piaci tanácsadás

- EU-s munkavállalásra felkészítő képzés - személyre szabott munkakeresés, konkrét munkaajánlatok felkínálása

Célcsoportunk: - állást kereső, Magyarországon élő,tartózkodási engedéllyel rendelkező (nemzetközi védelemben részesülők is) harmadik országbeli állampolgár.

Ezen felül szervezetük jelentős forrásokat biztosít a már elismert, menekültügyi vagy oltalmazotti státusszal rendelkező menekültek napi szintű és folyamatos egészségügyi és beilleszkedést segítő támogatására. Jelenleg elsősorban Budapesten, közel 10 fő számára nyújtva különböző életvitelszerű támogatást. Pszichológusunk rendszeresen találkozik velük igyekszik segítségükre lenni terhelt múltuk feldolgozásában, a napi megküzdések segítésében.

Egyik, talán legfontosabb eredményünk, hogy a Szerbiában tartózkodó menekültek ellátásának javításáról írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a szerb kormány 2016. december elsején Belgrádban. A karitatív szervezet 2015 nyara óta gondoskodik az ellátásra szoruló menekült emberekről és családokról, előbb Magyarországon, majd a magyar-szerb határzónában nyújtott segítséget, az aláírt megállapodás pedig arra is lehetőséget biztosít, hogy a segélynyújtást kiterjesszék a Szerbia - és elsősorban a Vajdaság - területén tartózkodó migránsokra. Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke az MTI-nek Belgrádban azt hangsúlyozta, hogy ezzel a megállapodással közvetlenül segíthetik a menekülteket. Elsősorban egyszerű egészségügyi ellátást, élelmiszert, higiéniai szereket biztosítanak a menekült embereknek, és különösen figyelnek a gyerekekre és a családokra - tette hozzá.

Nenad Ivanisevic szerb szociálisügyi államtitkár kiemelte, hogy a megállapodást azért is támogatja a szerb kormány, mert így törvényes keretek között tevékenykedik a karitatív szervezet az országon belül. Hozzátette, hogy minden ilyen típusú segítséget szívesen fogad az ország. Az államtitkár kifejtette, hogy a Szerbiában tartózkodó mintegy hatezer migráns többsége a befogadóközpontokban tartózkodik, és azokat az embereket is igyekeznek erre rábeszélni, akik a hideg idő ellenére továbbra is a szabad ég alatt akarnak maradni. Elmondta, hogy a nyugat-balkáni ország hatezer bevándorló befogadására alkalmas szálláslehetőséget biztosít, és ezt a számot nem kívánják növelni. A szerződés aláírását követően elhangzott, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a humanitárius segély mellett tapasztalataival és tudásával különböző szociális programokat támogat elsősorban a vajdasági településeken. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat már több mint húsz éve segíti Szerbiát. Először a kilencvenes évek délszláv háborúinak idején nyújtott humanitárius segélyt, a legutóbb pedig a 2014-es szerbiai pusztító árvizek utáni helyzet felszámolásában segített, hozzájárult emellett a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetéséhez is a Vajdaságban. A megállapodással a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az egyetlen magyarországi segélyszervezet, amely legális keretek között működhet és nyújthat karitatív támogatást a menekülteknek Szerbia területén.

Növekedtek bizonyos költségeink, emelkedtek bizonyos tárgyi (kiosztásra került) költségeink, ahogyan a projektben dolgozó munkatársak bérköltségei, a határidők, aktivitási idő meghosszabbításával. A jelzett változtatások többlet igénnyel nem járnak, a források belső átcsoportosítással kerülnek biztosításra.

Jelenlegi helyzet

A máltai szeretetszolgálat hetente 3 napot van jelen Szerbiában, elsősorban Szabadkán és annak térségében mobil egységeivel. Élelmiszert, ital, meleg teát, ruhákat, takarót és higiénés eszközöket oszt a várakozó vagy átutazó migránsoknak. A szabadkai befogadó állomásban gyerekfoglalkozásokat szervez fiatalkorúaknak. Támogatja a szerbiai hatóságok munkáját kiegészítő humanitárius szerepvállalással.

2017 év elején, a közelgő tavasz újabb erősödő mozgást mutat számunkra. Növekszik a migránsok száma és útvonalaik is átalakulnak. Jelentek meg migránsok hazánk gyulai (Békés megye) térségében, Erdélyben és Kárpátalján is, valamint erősödik a Szlovénia irányába történő mozgás. Éppen ezért jelenleg előkészítés alatt áll munkánk bővítése, amelyet

- a szerbiai Vöröskereszttel együtt tervezünk végezni elsősorban a határnyiladékokra koncentrálva a szerb oldalról

- magyar területeken, ha növelik a jelenlegi befogadók kapacitását a mi munkánk is bővülni fog ismét a befogadókban végzett jelenléttel

- Szabadka térségében újabb befogadó központ(ok) nyílnak, várható azokban is megjelenésünk kiegészítő szolgálatunkkal

- valamint aláírás alatt áll a szlovéniai máltai szervezettel egy új együttműködési megállapodás.