Kijevi rászoruló családoknak, magányos idős embereknek és az őket támogató segítőknek szervezett adománygyűjtést a Máltai Szeretetszolgálat munkatársi közössége. Az ukrán főváros a háború kezdete óta veszélyben van, az ott élők bizonytalanságban töltik napjaikat, az őket segítő szervezetek helyi munkatársai is a végkimerülés határa jutottak. A térségben gyakoriak az áramkimaradások, ezért a családok számára a legnagyobb segítséget a kisebb, lakossági áramfejlesztők jelentik. Ezek a modern generátorok áramellátás idején feltöltődnek, és az időszakos áramszünetekben lehetővé teszik, hogy fűteni, világítani, főzni tudjanak. Emellett szükség van az egyedül maradt idős emberek számára nagy teljesítményű power bankokra és akkumulátoros, hordozható lámpákra, amiket a szervezetek mobil segítő pontjainak áramfejlesztőinél tölthetnek fel.

Vigyünk fényt a háború sötétjébe! felhívással indította el a gyűjtést március közepén Morva Emília, a Szeretetszolgálat közép-magyarországi régióvezetője a máltai munkatársak és önkéntesek körében. „A szeretet nem szavakban, hanem tettekben mutatkozik meg. Ezt tanította nekünk Kozma Imre atya. Különösen fontos számunkra, hogy most nem mi kértünk másoktól, hanem mi adhattunk. Az adományaink kézzelfogható segítséget jelentenek az apa nélkül maradt családoknak és a magányos időseknek. Ez a felajánlás a közösségünk erejének látható jele.”

A kéthetes kampány során a máltai közösség tagjai összesen 1 665 000 ezer forintot ajánlottak fel. Az összegyűlt adományt a szükséges elektromos eszközök megvásárlására fordítja a Szeretetszolgálat, és a Saint’ Egidio Közösség közreműködésével juttatja el a beteg, idős embereknek és a szegénységben élő családoknak Kijevben.

Vecsei Miklós, a Szeretetszolgálat alelnöke a gyűjtés kapcsán így fogalmazott: „Rettenetes a tehetetlenség, hogy nem tudunk semmit sem csinálni a barbár pusztítás ellen. De jó, hogy közösen jelet küldhetünk: Nem vagytok egyedül!”

A munkatársak közül többeket az motivált az adományozásra, hogy személyesen is megtapasztalták a háború okozta emberi szenvedést a beregsurányi és beregszászi máltai segítő pontokon.

„Megismertem menekülő családokat, emberi sorsokat, amelyek mély nyomot hagytak bennem, megerősítették a rászorulók támogatásának fontosságát. A közösség összefogásának ereje képes hitet és erőt adni akkor is, ha a remény elveszni látszik. A Máltai Közösség összefogása egy nagyszerű példa erre.” – mondta el Panker Mihály, a nyugat-dunántúli régió ügyvezetője.

Brahó Zsuzsanna észak-magyarországi régióvezető szülei történeteiből és a menekülteket segítő szolgálatból ismeri a háború szörnyűségeit, ez ösztönözte a segítségnyújtásra. „A civil lakosság a leginkább elszenvedője a háborúnak. Mi innen a biztonságos világunkból az együttérzés mellett most egy kicsit többet is tudunk adni. Úgy vélem, ha csak egy család számára is tudok adni fényt a vacsora mellé vagy egy gyermek esti meséjének a felolvasásához, akkor megérte.”

A szomszédos országban öt éve dúló háború a mindennapok részévé vált, ahogy az emiatti szorongás is, amit Frankó András családterapeuta szerint a cselekvés, a segítségnyújtás enyhíthet. „A háborúval szembeni tehetetlenség érzése évek óta kísért mindannyiunkat. Sajnos könnyű hozzászokni ahhoz, hogy ez van, nincs mit tennünk, már ez a normális. Nem normális, hogy mindennap rengeteg ember szenved a szomszédban. Az adományozással lehetőséget kapunk kifejezni együttérzésünket, pótolni a szolidaritás hiányát és csökkenteni a tehetetlenség kínzó érzését.”