Az ott a Kékes?
A gyerekzsivaj és a vonatkattogás sem tudta elnyomni a lelkes kérdést, a gyerekek egy része zsibongva pattant fel és ugrott a vonat baloldali ablakaihoz, hátha elkapják egy pillantásra Magyarország legmagasabb pontját. Na de milyen magas is ez a legmagasabb pont? "1014 méter" - jött a harsány válasz a vonat minden pontjáról.

 


Elment a vonat! 
Gyöngyösről Mátrafüredre körülbelül 20 perc alatt ért fel a kisvasút. Innen a csapat gyalog vágott neki a túrának. A tervezett útvonal nagyjából 5 kilométeres, Mátrafüredről fel a Máriácskához, onnan egy meredek emelkedőn fel a Rákóczi forrásig, aztán tovább Sóstóhoz és végül vissza Mátrafüredre.



„Elmondom, hogy milyen jeleket fogunk követni, figyeljetek, mert nektek kell segíteni, ha eltévednék!”
A csapatot Klotz Márta, a Mátrafüredi Erdészet munkatársa vezette, aki az erdőbe érve gyorstalpalót adott a fiataloknak a turistajelzésekről. Az első megálló után a csapat a Mátra elsőként bevezetett útvonalán, a piros jelzést követve indult tovább.

 

Kutyás intermezzo
A túrázás népszerűségének és a túrázók vonzerejének élő bizonyítéka volt Zsömi, a lumpen golden retriever, aki magánszorgalomból csatlakozott a csapathoz. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy szándékában áll a célig kísérni a kirándulókat, ad hoc kutyaügyi munkacsoport alakult Klotz Márta túravezető kapitányságával. A munkacsoport tagjai kiderítették a tulajdonost, ez könnyű volt, főleg, miután megtalálták a nyakában függő bilétát az adataival, hamar egyeztettek vele az átadás helyszínéről és időpontjáról, majd a boldogan lihegő eb társaságában visszaindultak a civilizáció felé.

 


Kutyás intermezzo 2.
A kutyaügyi akciócsoport, másnéven tiszaburai ebtérítő különítmény sikeresen hajtotta végre első küldetését, fiatal koruk dacára pontosan, a megfelelő helyen és időben adták át Zsömit a boldog, ám a sok elkóborlástól kissé letargikus gazdinak.

 


Milyen uralkodó fafajai vannak a térségnek?
Kocsánytalan tölgy, cser, madárcserje, gyertyán olvassák hangosan a gyerekek a tábláról. Közben izgatottan nézelődtek körbe és vizsgálták a fákat, hiszen ez nem a megszokott Tisza menti ártéri erdő, ahol fogócskázni szoktak.

 


Mesés gyógyulások helyszíne, a Máriácska.
Az első pihenőpont a Mátrafüred határában megbújó Máriácska kegyhely volt, itt a társaság megült kicsit, elbeszélgettek Szűz Máriáról, elrebegtek egy Miatyánkot és kisilabizáltak párat a hálaadó üzenetek közül, amik az elmúlt évszázad során beterítették a kegyhelyet körülölelő falakat.

 


Kezdődik az emelkedő!
a nagybetűs Túra kezdetét veszi, a fiataloknak háromszáz méteren keresztül kell mászniuk felfelé. Elsőre nem tűnt könnyű feladatnak, de a tiszaburaiak hamar bebizonyították, hogy nem csak az Alföldön tudnak sebesek lenni és gyorsan maguk mögé utasították az emelkedőt.

 


Feltöltődés
Az emelkedő végén a Rákóczi-forrás várta a megérkezőket tiszta vizével és kényelmes padokkal, ahol a meredeken kissé megfáradt tanerő megpihenhetett, míg az srácok örökmozgó csapata felváltva itta a forrásvizet és rohangált a fák között.

 


Ezt hazaviszem emlékbe!
A burai srácok szerencséjére éppen makkhullás idején jöttek a Mátrába, így ősi kiránduló szokás szerint telepakolhatták a zsebeiket szebbnél-szebb termésekkel.

 


A hegyi kacsák találkozása a burai gyerekekkel
Sástó ugyan nem éppen egy Tisza, de látnivaló azért itt is akad bőven. Persze a kiterjedt víztükör azonnal kihozta a tiszai gyerekekben élő horgászt, amikor pedig egy hal pont a csapat előtt dob egy hátast, többen megjegyzik, hogy ha előre szólnak nekik, akkor egy horgászbot is simán belefért volna a hátizsákba…

 


Ereszkedés
A túra relatíve legveszélyesebb pontja a meredeken való leereszkedés volt, de ahhoz képest, hogy sokuk először járt hegyvidéken, remekül teljesítették az akadályokat. De amikor a csapat utolsó tagja is leért a hegy aljára a kisérőkből azért felszakadt egy megkönnyebbült sóhaj.

 


Levezetés
Ha valaki esetleg azt gondolná, hogy 29 egészséges ötödikest ki lehet fárasztani több mint öt kilométerrel és 600 méternyi szintkülönbséggel, azt ki kell ábrándítanunk. A gyerekek olyan elánnal vetették neki magukat a mátrafüredi park játszóterének, mintha csak most szálltak le volna le a buszról. A csivitelésükkel, kacagásukkal pedig a legharsányabb erdei madarakat is túlszárnyalták.

 


Szabadban, közösen
Az egésznapos túrából az ebéd sem maradhatott ki, amit az ifjú kirándulók stílusosan a szabadlevegőn, együtt költöttek el. Utána következett még egy kis játék, majd pedig a megérdemelt alvás a buszon hazáig. Tiszabura és a Mátra között összvissz 70 kilométer az út, de ez a távolság sokuk számára, segítség nélkül, leküzdhetetlenül hosszú, a mai nap után ez a táv talán örökre lecsökkent kissé.