A tabuk oldása, a gyógyulást és a megelőzést segítő ismeretek széles körben való elérhetővé tétele és a mentális egészség támogatása – így foglalja össze Nagyné Bige Orsolya, a gödöllői Fogadó Szenvedélybeteg Segítő Központ mentálhigiénés munkatársa az Élet-képek című programsorozat célkitűzéseit. A filmklubot azért indították, hogy segítséget adjanak a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos felismerésekhez, gondolkodáshoz, hozzáállás-formáláshoz, hiszen a függőségben valamilyen módon a társadalom szinte minden tagja érintett. Mint mondja, egy filmklub, illetve egykori függőkkel folytatott pódiumbeszélgetés nyújtotta közvetlen, ítélkezésmentes és hiteles légkör segíthet abban is, hogy a problémával együtt járó szégyenérzet oldódjon, és az emberek mindinkább felbátorodjanak arra, hogy segítséget kérjenek. A program ingyenesen elérhető, bár a Gödöllői Városi Könyvtár férőhelyeinek korlátozott száma miatt regisztrációt kérnek a résztvevőktől: ezt a godollo@maltai.hu e-mail címen lehet megtenni.

A filmeket úgy válogatták össze, hogy a függőségnek több aspektusának végiggondolását tegyék lehetővé. A júniusi nyitóalkalmon a Száraz Dobember című portréfilm főszereplője, Pándi Balázs dobos, valamint a rendező, Czinkóczi Sándor újságíró beszélgettek olyan kérdésekről, hogy lehet-e józanul bulizni, mit lehet kezdeni a szégyenérzettel vagy a sóvárgással, vagy milyen fázisai vannak a leszokásnak. Július 16-án a Van történeted az alkoholról? címmel kiírt kisfilmpályázat két pályamunkáját, illetve a Nagyi, miért hívtál? című rövidfilmet vetítik, ezek az alkotások a függőségben szenvedők hozzátartozóira, főként a gyerekekre irányítják a figyelmet. Az est vendégei Kormos Piroska és Frankó András családterapeuták, a Máltai Szeretetszolgálat országos Fogadó Központjának vezetői lesznek. Frankó András a Nyolcágú kereszt című műsorban elmondta, a filmek egyrészt segítenek abban, hogy a függőséghez való kétpólusú hozzáállás helyett (érintett vagyok – nem vagyok érintett) azt akarjuk felismerni, milyen a saját, személyes viszonyunk a függőségekhez, azt okozó szerekhez, viselkedésmódokhoz – és hogy a viszonyulásunkat mennyiben befolyásolják külső tényezők (például az ellentmondásos össztársadalmi hozzáállás: az alkoholisták megbélyegzése, ugyanakkor az alkoholt mint örömforrást lépten-nyomon hirdető plakátok).

A diszfunkcionális családban felnövő, illetve felnőtt gyermekek segítéséhez elengedhetetlen, hogy rendelkezzünk a náluk általában kialakuló vonásokkal kapcsolatos ismeretekkel, felismerjük például, ha egy gyermek a „hármas szabály” szerint él (ne bízz, ne érezz, ne beszélj), vagy fölveszi valamelyik jellemző szerepet (fehér bárány vagy hős, fekete bárány/deviáns, elveszett/láthatatlan gyermek, bohócszerep). A legfontosabb, hogy megértsük, milyen sorsformáló tényező lehet ezeknek a gyerekeknek az életében egyetlen kiszámíthatóan elérhető, rá odafigyelő biztonságos felnőtt, aki segít a gyerekkort – legalább részben – megőrizni annak, ami: gyerekkornak, akitől a gyermek reális, valós visszajelzéseket kaphat, és aki mellett megélheti, hogy fontos. Frankó András a tévhitek eloszlatását is elsődleges feladatnak tartja: nem igaz például, hogy a gyermekre csak a szülőjének már kialakult függősége van romboló hatással, a mértéktelen vagy diszfunkcionális szerhasználat, viselkedés akkor is súlyos károkat okoz, ha alkalmanként történik. A Máltai Fogadó Központ vezetője felhívta a figyelmet, hogy októberben kerül sor a Máltai Szeretetszolgálatnak a függő szülők gyermekeiért rendezett hagyományos - idén programsorozattá bővített - konferenciájára, az EGyHét-re, ahol az érintett gyermekeket érintő kihívásokról bővebben is szó lesz.

A gödöllői Élet-képek sorozat harmadik estjén, szeptember 17-én Orsolits Zénó segítő szakember, család-rendszerterapeuta lesz a meghívott vendég, aki fiatalkorában hat évig volt szerhasználó, és a heroinfüggőként megtapasztalt „végállomás”-élmény, a halálfélelem fordította vissza a lejtőn. Függőségének, bentlakásos rehabilitációjának, felépülésének és segítővé válásának történetéről a Requiem egy álomért című filmdráma kapcsán mesél majd, amelyet a legalkalmasabbnak talál arra, hogy a függőségek természetét, mérgező hatását bemutassa. A szakértő szerint a szenvedélybetegség a szerhasználatnál sokkal kiterjedtebb probléma, ma a társadalom nagy része függ valamitől – akár a közösségi médiától, a munkától, az elismeréstől, a társától vagy a testedzéstől. Ez azt jelzi, hogy a probléma elsősorban mentálhigiénés, és csak másodsorban addiktológiai kérdés. Orsolits Zénó szerint érintettként mindenképp fontos szaksegítséget kérni, de a mindenki által bevethető gyógyító eszköznek, a legalapvetőbb és legszükségesebb prevenciónak az önreflexiót tartja: ha automatikus mozdulat helyett megállunk gondolkodni, mielőtt újra elővesszük a telefonunkat vagy kinyitunk egy doboz sört, az már egy lépés a tiszta élet felé.

Az Élet-képek filmklub következő alkalmai:

• Szenvedélybetegség a hozzátartozók és a gyermekek szemével – július 16., Gödöllői Városi Könyvtár, 18:00-20:00 (kapunyitás: 17:30) – Vendégek: Kormos Piroska és Frankó András, Máltai Fogadó Piszchoszociális Szolgálat

• Flashback – Visszatértem a függőségből – szeptember 17., Gödöllői Városi Könyvtár, 18:00-20:00 (kapunyitás: 17:30) – Vendég: Orsolits Zénó segítő szakember, coach, család-rendszerterapeuta, addiktológiai konzultáns

Moderátor: Szuhár Alexandra pszichológus

A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött, regisztrálni a godollo@maltai.hu címen lehet.

Az Élet-képek filmklubot bemutató rádióriport meghallgatható ide kattintva:

Nyolcágú kereszt | PODCAST · Élet-képek – Máltai filmklub Gödöllőn a mentális egészségért