Egy év – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ennyi időre köt együttműködési megállapodást az integrációs programba felvett családokkal, hogy a támogatási időszak végére túljutva az őket ért megpróbáltatásokon, kilépve a támogatásra szoruló menekült létből, immár önállóan képesek legyenek gondoskodni magukról. Ennek eléréséig a program a segítségnyújtás számos módját kínálja a résztvevőknek, bérelt lakásokban helyezi el a családokat, magyar nyelvi oktatást nyújt gyermekeknek és felnőtteknek, segít eligazodni a magyarországi oktatási és egészségügyi rendszerben. A mindennapokban családgondozók kísérik a menekülteket, hozzájuk fordulhatnak a mindennapos problémákkal, ha például szerelőt kell hívni, vagy az orvosi rendelőben tolmácsra van szükség. Egy családgondozó jellemzően 10-12 családról gondoskodik.

A menekültek munkába állását egy teljes csoport segíti, külön ember foglalkozik például a diplomák honosításával vagy a hivatalos iratok fordításával. Az uniós támogatásból finanszírozott program indulása óta a résztvevők között akadt gépész, könyvelő, műtős szakápoló, gyógyszerész, nyelvtanár és közgazdász is, a legtöbben azonban gyárakban vagy az építőiparban helyezkedtek el, sokan operátorként kaptak munkát. Az eredeti szakmájukban egyelőre csak kisebb részük tudott elhelyezkedni, van, aki segédápolóként, előadóművészként, vagy beszerzőként dolgozik.

Az ukrán menekült családok gyermekei iskolába és óvodába járnak. A felnőtteknél gyorsabban sajátítják el a magyar nyelvet, integrációjukat azonban nehezíti, hogy a háborús élmények miatt többen pszichésen terheltek, nehezen viselik például a zajt, váratlan helyzetekre sokszor túlzott indulattal, vagy éppen visszahúzódva reagálnak. Az események feldolgozását pszichológusok, tanácsadók segítik, a program pedig táborokkal, kulturális programokkal, közösségi alkalmakkal segíti beilleszkedésüket. A sportoló gyermekek jellemzően könnyebben megtalálják helyüket az új környezetben, magyarországi egyesületek tehetséges röplabdázó, cselgáncsozó, jégkorongozó gyermekeket igazoltak eddig a menekültek közül.

Az integrációs program utolsó hónapjaiban már a támogatások nélküli időszakra készítik fel a családokat, közösen kiszámítva, milyen kiadásokat kell saját bevételeikből fedezni, beleértve akár az új albérlet kaucióját is. A programból eddig kikerült családok döntő többsége sikeresen önállósodott, a kétszülős családoknak sokszor már némi tartalékot is sikerült képezni az indulásig, a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák számára nagyobb kihívást jelentett a váltás, de a többségük ugyancsak megerősödve lépett tovább a program kifutása után. Nem könnyíti a helyzetüket, hogy a cégek egy része a magyar munkavállalóknál alacsonyabb bért kínál az ukrán dolgozóknak, máshol az albérletet adják ki nekik magasabb áron.

A Máltai Szeretetszolgálat 2022-ben kezdődött integrációs programjába eddig 484 ukrán család kapcsolódott be. 2024 februárjában 400 ukrán menekült, ebből 137 gyermek részvételével az ország több nagyvárosában folytatódik a program.

Az ukrán határnál, Beregsurányban, két évvel a háború kitörése után is 24 órás ügyeletet tart fenn a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A szervezet segítő pontján havi 400-450 ember fordul meg, a munkatársak élelmiszerrel, szállással, információval, gyógyszerrel, ügyinézéssel segítik az érkezőket, igény szerint a menekültstátusz igényléséhez, vagy a tovább utazáshoz is segítséget adnak. Többször előfordul, hogy a szétszakadt családok a segítő ponthoz tartozó tranzitzóna szálláson akár napokon át várakoznak a hozzátartozók megérkezésére. A háborús övezetből menekülők közül sokak szerint a legnagyobb segítség, hogy Beregsurányban már van kinek elmondani a történetüket, és eközben a felgyülemlett feszültség egy részét is „kibeszélhetik magukból”.