Tíz év. A kisbaboti csoport életében szinte elröppent ez az idő, az önkéntes tagok ebben mindannyian egyetértenek, miközben visszaemlékezésükben a legfontosabb eseményeket sorolják az elmúlt évtizedből. Az alig több mint 200 fős rábaközi kis falu közösségi életében már a megalakulásuk előtt is tevékenyen részt vettek, majd jött az elhatározás, máltai csoporttá alakulnak, egyik fő célkitűzésük volt akkor, hogy a település időseit és egyedülállóit támogassák és segítsék. Az alapító tagok mellé újak is érkeztek, a csoportban képviselteti magát minden korosztály.

Mivel a falu oly kicsiny, ahol mindenki ismer mindenkit, az örömét és a bánatát is látják a falubelieknek, idősnek, fiatalnak egyaránt. Senkit nem hagynak magára, a mindennapokban önkéntes munkájuk során adományokkal, speciális programokkal, vagy a személyes gondoskodás különböző formáival segítik a környezetükben élőket és rászoruló embertársaikat. Egy kis falu, s benne összetartó közösség lakik, segítik egymást, az időseket, és a legfiatalabb korosztályt is az összetartásra, az önkéntesség örömére szeretnék nevelni. Úgy fogalmaznak, itt könnyű „máltaisnak” lenni.

Az ünnepkörökhöz kötődően kreatív délutánokat szerveznek a gyerekeknek, egészségnapot is tartanak, ahol a település lakói szűrővizsgálatokon, tanácsadáson vehetnek részt, a falukert virágosításában, gondozásában éppúgy részt vállalnak, mint a ruha- vagy élelmiszer adományok gyűjtésében, de legyen szó szemétszedésről vagy tűzifahordásról, ott is helyet találnak maguknak az önkéntes munkában, büszkeségük a macikórházi gyűjtésük mellett az évenkénti fesztiválszervezés is.

Németh Vince, a 18 fős önkéntes csoport vezetője hálás azért, hogy a kis településük több mázsa tartós élelmiszerrel és takarókkal támogatta a háború elől menekülőket, gyűjtést szerveztek a Kárpátalján élőknek is, és a menekültek fogadásában is részt vettek a győri információs ponton. Adni öröm – vallják, és ők évente szemtanúi a személyes adományozás örömének a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az Interspar közös karácsonyi vagy tanszergyűjtő akciójánál önkéntes segítőként. A csoportvezető a fesztiválon megköszönte a faluban élőknek és Barcza Tibor polgármesternek is az évtizednyi támogatást, a csoporttagoknak az elhivatottságot és helytállást, a falu vezetőjét pedig tiszteletbeli máltai csoporttagnak fogadta.

S hogyan tovább a máltai úton? Erre a kérdésre egy kúthasonlattal válaszolt Németh Vince a csoport nevében: „A jó öreg kút csendesen ontja vizét, / így telik minden napja. / Áldott élet ez, fontolgatom: / csak adni, adni minden napon. / Ilyen kúttá kellene lennem. / Csak adni teljes életemben…”