Van-e nagyobb vágyakozás az emberben, mint amit az iránt érez, hogy szeressék őt? Többről van szó, mint szociális programról, a világot nem lehet pusztán karitatív cselekedetekkel megújítani, ehhez az kell, hogy benne legyen a lélek is. A szeretet az, ami képes átalakítani az embert, de aki magáért él, képtelen ezt megvalósítani, mert ehhez a másik emberért kell élni. Mintha csak a Máltai Szeretetszolgálat programját hirdetné a Biblia is – mondta a karitatív szervezet missziójáról Kozma Imre atya a Szeretetszolgálat alapító elnöke a szervezet május 27-én Budapesten tartott országos küldöttgyűlésén.

Az 1989-ben alapított, és annak idején 10-es sorszámmal nyilvántartásba vett civil szervezet a mai napig egyesületi formában működik, legfőbb döntéshozó szerve az országos küldöttgyűlés, amely a két és félezres tagság képviseletében hoz határozatot minden évben a Szeretetszolgálat éves munkájáról és költségvetéséről. A zugligeti országos központban tartott gyűlésen 73 küldött vett részt, és fogadta el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2022-es tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint a 2023-as költségvetést.

Az előző évben végzett munkáról szólva Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök kijelentette, hogy az ukrajnai háború különleges helyzetet teremtett, amiben egy karitatív szervezetnek nincs választási lehetősége, hiszen nem maradhat ki a segítségnyújtásból. 2022-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 115 ezer ukrajnai menekülőnek nyújtott közvetlen segítséget, az azóta is zajló integrációs programja során pedig 800 Magyarországon maradó menekült letelepedésénél működik közre. A háború alatt megnyilvánuló szolidaritásnak köszönhetően megduplázódott a Máltai Szeretetszolgálatnak felajánlott adományok mennyisége, ezek összértéke elérte a 3,6 milliárd forintot. A minden korábbinál magasabb összegű adomány ellenére a Szeretetszolgálat a tavalyi gazdálkodását alig fél százalékos eredménnyel zárta, gyakorlatilag minden lehetséges forrást beforgatott a rászoruló emberek támogatásába és a szociális ellátásba. Győri-Dani Lajos hangsúlyozta, hogy a háborús feladatok mellett a szervezet maradéktalanul ellátta a mindennapos tevékenységét, a Máltai Szeretetszolgálat 360 intézményében zavartalan munka folyt egész évben, ennek során naponta átlag 15 ezer ember részesült valamilyen ellátásban.

Vecsei Miklós alelnök, felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos a Máltai Szeretetszolgálat irányítása mellett zajló Felzárkózó települések programról adott tájékoztatást a küldötteknek. Az ország 300 legszegényebb településének felemelésére indított program 2022-ben 118 helyszínen zajlott, idén pedig hatvan újabb településsel bővült a résztvevők köre. A program a nehéz sorsú falvakban az élet minden területét érinti a gyermekek nevelésétől a földterületek művelésbe vonásán át az egészségügyi ellátás újraszervezéséig. Vecsei Miklós kiemelte, hogy a szemészeti szűrővizsgálatok során 93 gyermek látását sikerült megmenteni, 3000 családot sikerült bevonni a kertművelő programba, és a reménytelenül eladósodott családokkal végzett mentori program eredményeképpen 350 millió forint adósságot sikerült felszámolni.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat képes éves beszámolója itt olvasható. (A korábbi évek éves jelentései a https://maltai.hu/beszamolok oldalon olvashatók)

Az angol nyelvű változat itt elérhető.

A küldöttgyűlés képekben az alábbi galériára kattintva