A Máltai Szeretetszolgálat 2022 márciusától fokozatosan minden régióközpontjában – Budapesten, illetve Győr, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Veszprém körzetében – elindította az integrációs programot, melyben az ukrán menekült embereket lakhatáshoz és munkához segíti, a családmentorok támogatják a családokat a gyerekek beiskolázásában, az ügyintézésben, a testi-lelki egészséghez szükséges ellátás elérésében, a közösségi életbe való bekapcsolódásban. A cél, hogy az egy évig tartó program után a családok képesek legyenek önállóan boldogulni Magyarországon.

A Szeretetszolgálat lakásokat bérel a családok igényeit, sajátosságait, anyagi lehetőségeit, az iskolák és munkahelyek elhelyezkedését figyelembe véve. A munkakeresést főleg a nyelvismeret hiánya nehezíti: a menekültek jellemzően – akár magas képzettségük ellenére –  betanított vagy fizikai munkakörökben, gyári munkásként, takarítóként, konyhán tudnak elhelyezkedni. Akadnak azért kivételek: balettművészt, autószerelőt, cukrászt, varrónőt, diagnosztikai szakembert, hegesztőt is sikerült már a szakmájában álláshoz juttatni. Egy egyedülálló anyuka a fiát befogadó iskolában lett takarító részmunkaidőben, így meg tudja oldani gyermeke szállítását is. Egy balettművész édesapa szintén táncművész felesége a legkisebb gyermekük otthoni gondozása mellett tánc- és jógaórákat tart. Egy édesanya kórházban kapott takarítói állást, és néhány hét után a közhelyiségek helyett az orvosi szobák takarítását bízták rá, olyan szépen dolgozott. A legidősebb korosztályból is többen kaptak állást máltai segítséggel: bár a magas életkor a munkaerőpiacon gyakran hátrány, szívósságukat és akaraterejüket nagyraértékelték a munkáltatók. „Nem képzelik, hogy csak a lányom fog dolgozni” – ezt az a nagymama mondta a családmentornak, aki az elsők között állt munkába Magyarországon az ukrán menekültek közül. Miskolcon egy hatvanas éveiben járó ukrán házaspár gyártósoron dolgozik három műszakban: szorgalmukra többször rácsodálkoztak magyar feletteseik, és ezt vissza is jelezték a máltai munkatársaknak.

Nasztja és Andrii balettművészek. A férj a Miskolci Nemzeti Színház balett társulatának tagja lett, a három gyermekes anyuka tánc és jóga órákat tart Miskolc belvárosában. Történetüket itt olvashatják. (fotó: Kovács Bence)

A nyelvtanulás támogatására szervezett képzés formájában eddig csak a fővárosi programelemben volt lehetőség, de a máltai programkoordinátorok folyamatosan megteremtik azokat az alkalmakat – családi napok, filmklubok, korrepetálás, játékos magyarórák –, ahol a menekültek kötetlenül, természetes helyzetekben gyakorolhatják a nyelvet. Sokan autodidaktaként tanulnak, egy családban például a hűtőre mágnesezik a magyar szavakat, ragozásokat, példamondatokat.

Segítség a gyógyulásban – szó szerint is

A menedékes státusz gyakorlati tartalma, így az Ukrajnából érkezők egészségügyi ellátásra való jogosultságának keretei 2022 májusára tisztázódtak végleg, de a sérülések, betegségek addig sem vártak. A Máltai Szeretetszolgálat munkatársai az integrációs programba bevont családokat minden egészségügyi szükséghelyzetben támogatják: tolmácsokkal együtt kísérik vizsgálatokra a krónikus betegséggel élőket, a műtét előtt állókat, a várandós anyukákat, egyeztetnek az orvosokkal, kórházakkal, segítenek a gyógyszerek kiváltásában. Sok ukrán családnak csak hónapokkal az ideérkezés után lett ideje, energiája arra, hogy panaszaikkal, testi állapotukkal foglalkozzanak. A máltai munkatársak vittek már kismamát szülni, egy szívbeteg kislányt felülvizsgálatra, kerestek több térdpsecialistát egy krónikus mozgásszervi problémában érintett gyermeknek, intéztek gyorsítottan menedékes státuszt daganatos betegséggel diagnosztizált édesanyának, hogy ne kelljen minden tartalék pénzét a műtétre és a kemoterápiára költenie.

189 család 24 városban talált otthonra a menekülés után. (Infografika: Orosz Luca)

Veszprémben, Budapesten és Debrecenben pszichológusok is segítenek abban, hogy a menekült emberek az elszenvedett traumák ellenére újra megtalálják belső erőforrásaikat. Sokan a menekültek közül megérkezésükkor a PTSD (poszttraumás stressz-szindróma) tüneteit mutatták, az állapotfelmérő beszélgetéseken egyfajta bénultság-érzésről, döntésképtelenségről számoltak be. De akadnak súlyosabb tünetek is. Egy kisgyermek például minden szirénahang hallatán a fürdőszobába rohant és a kádba bújt, más gyerek nagybátyja és nagynénje halálának volt a szemtanúja, és szorong, sok édesanya bűntudattal küzd, néhányukban fölmerült az ivás gondolata is.

Az egyedülálló, gyermekeikkel támasz nélkül maradt anyák mentális kimerülésének megelőzésére anyakör indult Veszprémben, Debrecenben pedig zenebölcsis foglalkozáson kapcsolódhatnak az anyukák hasonló élethelyzetű magyar társaikkal. Veszprémben a gyermekek drámapedagógiai foglalkozásokon vehetnek részt. Budapesten egyéni terápiára és művészetterápiára járhatnak a menekültek.

Az integrációs programnak mindenhol alapelemei a közösségi események. A máltai munkatársak és önkéntesek a nagyobb ünnepek alkalmából műsort, programot szerveznek, és a személyes alkalmakat, születésnapokat, keresztelőket is együtt ünneplik a családokkal. Városlátogatásokra, kirándulásokra, zenés délutánokra, közös szentmisékre került sor, filmklubok, gyermektáborok, főzőklubok indultak országszerte a máltai integrációs programban részt vevő ukrán családoknak.

Zenebölcsi Debrecenben, ahol magyar és ukrán gyermekdalokat és mondókákat tanítanak egymásnak az anyukák. (fotó: Mózes Anita)

Tanulás: kulcs a jövőhöz

Az integrációs programba különböző időpontokban léptek be a családok, és a gyermekkel érkező családegységeknél mindig az óvodai, iskolai elhelyezés volt az első. A Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványának intézményei is fogadtak be ukrán gyerekeket (2022 szeptemberében négy diák kezdte meg a tanévet máltai iskolában). Debrecenben a Boldogasszony Iskolanővérek, Miskolcon a görögkatolikus oktatási intézmények fogadtak be nagy számban (és jellemzően különösen nehéz szociális helyzetű) ukrán gyerekeket máltai közvetítéssel. A veszprémi program munkatársai megállapodtak a balatonfűzfői Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Iskolával, így harminc ukrán gyermek tanulhat térítésmentesen, speciális tanrend szerint, ráadásul részben az anyanyelvén. Szegeden egy kiemelkedően tehetséges, nyolcéves kislány ma már három nyelven kommunikál, szeptembertől ugyanis egy kéttannyelvű szegedi iskola fogadta be őt, leckéit hol magyarul, hol angolul, hol ukránul írja.

A családmentorok és szociális munkások rendszeresen látogatják a családokat, gyakran híd szerepet töltenek be köztük és az intézmények között. (fotó: Mózes Anita)

A máltai programkoordinátorok szükség esetén a mediátori szerepet is vállalják. Egy Hosszúhetényben letelepült ukrán család második gyermekének iskolába íratásakor nézeteltérés adódott abban, hogy a kisfiú a képességeinek megfelelő első osztályba, vagy az életkorához illő harmadik osztályba kerüljön. A máltai munkatársak és a szülők nem a hivatalos levélváltás útját, hanem a személyes beszélgetést választották, így meg is győzték a pedagógusokat, hogy a fiúra ne „tanmenet szerint” gondoljanak, hanem azt nézzék, milyen környezet segíti őt a beilleszkedésben. A fiú a kortársai közé került, kinyílt, és alapembere lett az iskolai focicsapatnak is.

A speciális igényű gyermekeknél is megtalálják a megoldásokat, ha kell, az iskolába való eljutásban is segítenek a máltaiak. A Szeretetszolgálat Győr-Pannonhalma Járási Támogató Szolgálatának kisbusza szállítja egy győri gyógypedagógiai intézménybe egy ukrán család halmozottan fogyatékos gyermekét. Debrecenben egy egyedülálló édesanya autista, csak képek alapján kommunikálni tudó kislányának szervezett délutáni fejlesztő foglalkozásokat, illetve egy öt alkalmas, térítésmentes célzott terápiát a debreceni integrációs program csapata, és azt is szervezik, hogy 2023-tól nappali intézménybe járhasson a kislány, hogy édesanyja munkát vállalhasson.

Az óvoda, iskola kiválasztása mellett zenetanulási lehetőségeket, táncklubot, sportcsapatokat is felkutatnak az integrációs program munkatársai. Máltai közreműködéssel ma már ifjú ukrán sportemberek erősítenek egy miskolci hokiegyesületet, egy veszprémi kosárlabdacsapatot és egy győri dzsúdóklubot is.

A cikk nyomtatásban a Máltai Hírek 2023/I. lapszámában jelent meg.