A háború kitörése óta több mint egymillió ukrajnai menekült ember lépte át a magyar határt. Közülük mintegy húszezren tervezik hosszabb távon Magyarországon a jövőjüket, de önálló életük kialakításához biztos munkahelyre is szükségük van. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ezért – a szociális segítségnyújtás számos egyéb formája mellett – az álláskeresésben is aktívan támogatja a menekültként érkező családokat.

Segítség az egymásra találásban

A máltai szervezet fennállása óta foglalkozik munkaerőpiaci jelenléttel, a sérülékeny társadalmi csoportok foglalkoztatásának elősegítésével. 2016 óta a Szeretetszolgálat a hazai rászoruló, különböző okokból hátrányos helyzetű (fogyatékossággal élő, hajléktalan, egyedülálló szülő, rászoruló) emberek mellett már az Európán kívülről érkező, magyarul általában nem tudó embereket is segíti a munka világába való visszatérésben. A tevékenység alapja az az összefüggés, hogy munkaerőpiaci integráció nélkül nincs társadalmi integráció sem. A Szeretetszolgálat Munkaerőpiaci Szolgáltató Központja egyrészt mentorációval segíti az álláskeresőket – segítséget nyújt az önéletrajzírásban, felkészít az interjúra, és egyebek mellett a munkavégzéshez szükséges szociális és szervezési háttér kialakításában támogatja az érintetteket –, illetve meglévő munkaerőpiaci kapcsolatai révén közvetít a befogadó munkahelyek és a jelentkezők között. A máltai szervezet szükség esetén képzéssel, szemléletformálással járul hozzá az alkalmazás feltételeinek megteremtéséhez a munkáltató oldalán, tehát mindkét felet segíti az egymásra találásban.

Kihívások a háború nyomában

Az ukrajnai háború nemcsak többmillió ukrajnai ember életét változtatta meg visszafordíthatatanul, de a menekülteket befogadó országokat, illetve azok munkaerőpiacát is új kihívások elé állította. Ezt felismerve a világ egyik legjelentősebb stratégiai tanácsadó vállalata, a Boston Consulting Group saját kutatást készített az Ukrajnából elmenekült emberek körében, és a felmérés eredményeit felhasználva kezdett együtt dolgozni a Máltai Szeretetszolgálattal.

A Boston Consulting Group ötszáz ukrajnai menekült körében végzett internetes felmérésének legfontosabb tanulságai közé tartozik, hogy a korábbi menekültválságokkal ellentétben a hazájukat elhagyni kényszerült emberek túlnyomó többsége nő és gyermek (a hadköteles korú férfiaknak otthon kell maradniuk). A tartalékok nélkül érkező, vagy azokból előbb-utóbb kifogyó gyermekes nőknek a létfenntartáshoz szükséges munkahelykeresésen túl a hosszú távú lakhatásukat, a gyermekek napközbeni elhelyezését, óvodai-iskolai beíratását is meg kell oldaniuk, valamint a hivatalos papírjaikat is intézniük kell. Mindezt úgy, hogy – a felmérés szerint – a magyar nyelvet egyáltalán nem ismerik: a menekülők döntő többsége csak ukránul vagy oroszul tud, a Magyarországra érkezők mintegy negyede beszél csupán németül vagy angolul. A nyelvtudás hiánya pedig nemcsak pragmatikus szempontból hátrány, hanem lélektani nehézség is fakadhat belőle: sok magasan képzett, a hazájában jellemzően értelmiségi pozíciót betöltő menekültnek azt is el kell fogadnia, hogy a befogadó országban nem fog tudni hasonló munkakörben elhelyezkedni.

A válasz: egy működő modell kiterjesztése

A felmérés legfontosabb tanulsága, hogy a munkaerőpiaci integráció támogatása az ukrajnai menekültek esetében is komplex feladat, több probléma párhuzamos kezelését igényli. A végső cél nem az, hogy egy menekült embernek legyen egy aláírt munkaszerződése és egy aktív munkaviszonya, hanem az, hogy képes legyen elindítani az új, önálló életét, hogy ugyanúgy élhessen, mint a magyar családok többsége. A Máltai Szeretetszolgálat tehát a szociális háttér rendezésében is a hosszabb távon itt maradó menekült családok mellett áll. Országos integrációs programja keretében százötven Magyarországon tartózkodó ukrán családdal köt egy évre szóló támogatási szerződést, és további kétezerötszáz ukrajnai menekülőt részesít háromhavi támogatásban lakhatási, beiskolázási és anyagi segítséget nyújtva, illetve a nyelvi nehézségek áthidalásában segítve a családokat.

Közös projektjében a BCG és a Máltai Szeretetszolgálat egy bevett gazdasági-statisztikai eljárással, a skálázás módszerével tette sokszoros létszámra is alkalmazhatóvá a Szeretetszolgálat már meglévő modelljét. A közös munka első eredménye, hogy lehetővé vált az eddig mintegy 450-500 embert ellátó, szociális és munkaerőpiaci mentoráción, munkaerőközvetítésen és asszisztencián alapuló máltai segítségnyújtási gyakorlat hatékony kiterjesztése. Az így generált modell akár ötezer menekült ember sikeres magyar munkaerőpiaci elhelyezését eredményezheti. A programot a BCG és a Máltai Szeretetszolgálat úgy alakította ki, és a gyakorlati tapasztalatokat úgy tervezi megosztani, hogy a modell később akár Európa-szerte adaptálható legyen, tehát akár több százezer (nem csak) ukrajnai menekült ember tartós (és nem csak) munkaerőpiaci integrációjához nyújtson érdemi segítséget.