A zárókonferenciát Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök nyitotta meg a projekt hátterének áttekintésével. A Máltai Szeretetszolgálat ügyvezetője kiemelte, a programban a Romániai Máltai Szeretetszolgálattal dolgoztak együtt, ezzel is megerősítve, hogy a nyomorban élő emberek ügye nem nemzetiségtől függ, hanem egyetemes emberi értékeket hordoz magában. A máltai szervezetek keresztény küldetésükből fakadóan teszik a dolgukat, amely nem más, mint a rászoruló emberek bizalomra és jelenlétre alapozott támogatása.

„A projekt 2018-ban indult, de már 2015-ben megszületett az ötlet és az elhatározás, hogy azokat a társadalmi problémákat, feladatokat, melyek mindannyiunkat a magunk országában érintenek, próbáljuk meg egy tágabb térben, a Kárpát-medencében értelmezni. És megnézni, hogy az itthon már bevált módszereket, ami mi Jelenlét programnak hívunk, működik-e a határon túl, és olyan kutatási eredményeket tudunk letenni a magyar társadalom elé, melyből ezeknek a problémáknak a mélységeit, megoldásait és lehetőségeit erőteljesebben és egyetemesen lehet vizsgálni.” – mondta előadásában az ügyvezető alelnök. Emellett kiemelte, ez a határon átnyúló program, valamint a hozzá társult egészségügyi projekt magyarságot erősítő, de nem csak a magyarságot segítő program, melynek célja a további felzárkózást segítő folyamatok megalapozása volt.

A társadalmi felzárkóztató program legfontosabb célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű emberek életkörülményeinek javítása, a gyerekek esélyteremtése és a szakmai tapasztalatok megosztása volt. Emellett fontos szempont volt a határon túli együttműködő partnerek felzárkózáshoz kapcsolódó szaktudásának bővítése, melyhez hozzájárultak a hazai szaktudás átadását szolgáló képzések, csere programok, tanulmányutak és konferenciák, illetve a román szociális törvénynek megfelelő hosszú távon fenntartható rendszerek kialakítása. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyar Örökség díjjal elismert Jelenlét programjának módszereit alkalmazó projekthez az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által koordinált kutatás társult, melyben a határon túli hátrányos helyzetű emberek társadalompolitikai és munkaerőpiaci helyzetét vizsgálták.

A zárókonferencián részt vett Rétvári Bence parlamenti államtitkár, aki az ötlet megfogalmazásától kezdve támogatta a határon átnyúló segítő program megvalósulását. Rétvári Bence a program szakpolitikai környezetéről tartott előadásában elmondta, a Szeretetszolgálat olyanokon segített az elmúlt három évben, akik nagyon hátrányos helyzetben voltak, akik az "élettől kevesebb segítséget kaptak", de a kialakult bizalomnak köszönhetően reményt tud nekik adni. „És ezzel nem csak ruhát vagy élelmet ad, hanem abban is segít azoknak az embereknek, akiket már rengeteg csalódás ért, hogy megtanuljanak újra akarni. Óriási missziót teljesítenek a telepeken dolgozó szakemberek, akik emberséggel, egy simogatással vagy kéznyújtással elérik azt, hogy az ott élő emberek elhiggyék, ők is számítanak, ők is értékesek és ez segíthet nekik az akarni akarásban.” – emelte ki az államtitkár, és hozzátette, a projekt azért tudott hiteles lenni, mert a szakemberek ott éltek a nyomornegyedekben és a cigánytelepeken, kiépítették a bizalmat a rászorulókkal, majd így tudtak személyre szabott segítséget nyújtani.

A projekt során testvér-telep rendszert alakítottak ki, melyben 4 erdélyi helyszínt 4, területi és szociális helyzetét tekintve hasonló hazai helyszínnel kapcsoltak össze, ahol évek óta eredményesen működik a Jelenlét program. Szatmárnémeti egy jellegzetes tömbházát a veszprémi „Pokoli toronyként” ismert toronyházzal, Kisiratost a hevesi Tarnaboddal, Sepsiszentgyörgy Örkő városrészét Tatabánya Mésztelep nevű szegregátumával, Bihardiószeg peremkerületét pedig Miskolc Lyukó-völggyel állították párba. A nyolc helyszínen összesen több mint 17 ezer hátrányos helyzetű ember él. A magyarországi településeken a már működő programokat egészítették ki többek között nőknek és fiatalok szóló prevenciós foglalkozásokkal „Nő mint esély” címmel, továbbá munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő információs szolgáltatással, mentorálással. Emellett a projektben dolgozó szociális munkások számára képzéseket és elsősegély tanfolyamot szerveztek és elsősegély állomásokat alakítottak ki, ahol az alapvető felszereléseken kívül félautomata defibrillátor is helyet kapott. A nagyvárosi zárványokban, nehezen megközelíthető falvakban kiemelt cél volt az elsősegély alapismeretek átadása a helyi szakembereknek, hogy a gyakran távolabbi helyről induló mentő érkezéséig megkezdhessék az ellátást.

A Jelenlét program hazai tapasztalatait felhasználva az erdélyi helyszíneken Jelenlét Pontokat alakítottak ki, ahol szociális ügyintézésre, mosásra és fürdésre is van lehetőség, a magyar mintára elsősegély pontok jöttek létre, ahol egészségügyi és lelki támogatást is kérhetnek a családok.  Emellett tanoda jellegű délutáni foglalkozások, ifjúsági és gyermekprogramok indultak, mozgó játszótér járta a településeket. A projekt a megvalósítás három évében jó gyakorlatok megosztásával, együttműködések megerősítésével, és a konkrét társadalmi-gazdasági problémák megoldására irányuló fejlesztésekkel járult hozzá a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásához a Kárpát-medencében. A projekt során közel kétezer, a felzárkózást segítő foglalkozást valósítottak meg a magyar és a román máltai munkatársak, valamint 64 tematikus rendezvényt szerveztek a telepeken élő gyermekek és családok, valamint a projekt szakmai megvalósítói részére melyeken a szakemberek átadhatták egymásnak gyakorlati tapasztalataikat. A részvételi akciókutatás eredményeképpen megalkották az érintett területek szociális- és problématérképét, melyről leolvashatók mind az ott élő családok problémái és életkörülményei, mind a velük foglalkozó szakemberek és döntéshozók tapasztalatai és viszonyrendszereik. A hároméves projekt hozzájárul a hosszú távú felzárkózást segítő programok alapfeltételeinek megteremtéséhez.  

Az EFOP-1.12.1-17-2017-00008 azonosító számú „A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásának elősegítése és az ezzel kapcsolatos magyarországi szakmai tudás gyarapítása a Kárpát-medence szomszédos országaival együttműködésben végrehajtott módszertani fejlesztések és tapasztalatcsere által” című projekt 911,18 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével valósult meg.