Tiszabura a leszakadó magyar települések egyike, ahol 2016 óta van jelen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A településen elindult programok egyike a kilenc családnak megélhetést biztosító asztalosüzem is.

Kényszerpálya helyett kézműves jövő

A 3300 fős községben óriási előrelépést jelent, ha valaki nem a munkanélküliség, a közfoglalkoztatás, a napszám, vagy a napi öt-hat órás ingázással járó gyári munka kényszerpályáján lavírozik. A Máltai Szeretetszolgálat tiszaburai asztalosműhelyét egy 2018 februárjában indult képzés alapozta meg, melyen 16 jelentkező kezdte el megtanulni a szakmát.

A Bíró Zsolt asztalosmester vezette üzemben vele együtt kilenc fő, többnyire hátrányos helyzetű, nagycsaládos férfi dolgozik. Ezek az emberek nem csak munkalehetőséghez jutnak, de szaktudásra, a nyílt munkaerőpiacon elvárt egyéb készségekre és persze állandó jövedelemre is szert tesznek, miközben önbecsülésük is erősödik. Munkájuk hozadéka az egyre komolyabb megrendelések mellett – például hőszigetelt nyílászárókat, díszdobozokat, székeket, padokat is készítenek – életvitelük, közösségeik és terveik lassú, de biztos átalakulása is. Valós perspektíva lesz a tanulás, értelmet nyer az erőfeszítés és a hosszabb távon való gondolkodás, a településen élő gyerekek pedig az értékteremtő munka örömteli hatásaival szembesülnek az „eleve elrendelt” fásultság helyett. Ahogy a megmunkált anyag, a tiszaburai asztalos férfiak önmagukról alkotott képe is úgy halad a nyerstől a kifinomult felé.

„Főnök, nem dolgozhatnék én is itt?”

Bíró Zsolt azt mondja: az asztalosműhely dolgozói mára csapattá kovácsolódtak, amelynek legfőbb erőssége az ambíció. Az üzemvezető felveti, hogy a munkatársak igyekeznek minden alkalommal bizonyítani, hogy ők is tudnak úgy, mint mások. Ennek egyik első látványos példája a szakvizsga volt, amelynek gyakorlati részére nem mehettek tovább azok, akiknek a vizsgaremeke – az erre az alkalomra készített darabja – nem volt megfelelő. A bizalmatlan vizsgabiztosnak örömteli csalódást okoztak a tiszaburai tanoncok: volt, aki bükkfa dohányzóasztalt, más mezőnként összerakott, kihúzható fiókos sakkasztalt készített – igényes, színvonalas alkotásokat hoztak.

Emellett a tiszaburai asztalosműhelyre immár nem csak munkahelyként, hanem egyenesen presztízsként tekint a közösség. A településen élő férfiak többsége szinte naponta kérdezi tőle: „Főnök, nem dolgozhatnék én is itt?”, sőt, arra is volt példa, hogy valaki jobban fizető állást hagyott ott a műhelybéli munkáért, hogy ne kelljen távol lennie a családjától. Bár a munkatársaknak eleinte nehézséget okozott a kötött munkaidővel járó fegyelem, végül alkalmazkodtak az elvárásokhoz, és az is hamar megmutatkozott, hogy mindannyiukra jellemző az extrém teherbírás és a közös erőfeszítés. „Nagy munkák esetén mindenki odateszi magát. Nem ijednek meg a kemény munkától, ennél sokkal megerőltetőbb körülményekhez szoktak hozzá.” Az üzemvezető szerint az alkalmazottak közül néhányan kimondottan jó képességűek, akár önálló karrierjük is lehet a szakmában, „minden bizonnyal hallunk még róluk” – fogalmaz.

A törődés kultúrája hazavihető

2019 adventjén már nem csak megbízható minőségű kisipari termékek, de kimagasló művészi alkotások is születtek az asztalosüzem közreműködésével. A Máltai Szeretetszolgálat és a Müpa karácsonyi összefogása során egyedi hangszobrok készültek, amelyeket világhírű zeneművek hanghullám-grafikonjairól mintáztak, és amelyeket a zenei-kulturális élet ikonikus alakjai, többek között Zubin Mehta, José Cura, Diana Krall, Fischer Iván vagy Schöck Atala láttak el a kézjegyükkel. A hangszobrok arról tanúskodnak, hogy mesterség és művészet nyersanyagai, egyszersmind csúcsdíszei is az életünknek.

Ezek az aprólékos technikai tudást igénylő darabok igazi kihívást jelentettek a tiszaburai asztalosműhely dolgozóinak. A csapatból ketten sajátították el az ehhez szükséges esztergálás tudományát, de szokatlan volt számukra, hogy egy szobrászművész tervei, rajzai alapján kellett haladni a munkával. „Először munkadarabként, a munkafolyamatban való elmélyülés során, kiváltképp pedig a szobrász látogatását követően azonban egyre inkább különlegességként tekintettek ezekre a hangszobrokra. Nagyon élvezték a munka egyediségét” – meséli Bíró Zsolt.

A Müpa Zászlóterében időszaki kiállítást is rendeznek a huszonhárom műalkotásból és az azokhoz tartozó installációból. A Máltai Szeretetszolgálat www.licit.adomanyozz.hu oldalán pedig árverés is indul, amelyen ezekre a hangszobrokra lehet licitálni. A befolyt összeget a karitatív szervezet a tiszaburai asztalosüzem eszköztárának, foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésére fordítja. Az aukción felajánlást tevő jótékony művészetrajongók így tiszaburai családok és a település jövőjét támogatják – ugyanakkor egy exkluzív műtárgy mellett szeretetre csiszolt hangot, a törődés kultúráját is hazavihetik magukkal.