Fenntartható energetikai mintaprogramot indít az ország legelmaradottabb települései között számon tartott Tiszabőn az E.ON Hungária Zrt. a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen – erről írt alá együttműködési megállapodást Kiss Attila, az E.ON elnök-vezérigazgatója és Vecsei Miklós roma ügyekért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. A megállapodás értelmében a kisgyermeket nevelő családok támogatott lakhatási programban vesznek részt, melynek fedezetét a településen zöldmezős beruházásként épülő naperőmű bevételei teremtik elő. 

A tiszabői programmal újabb fejezet kezdődik az E.ON és a Máltai Szeretetszolgálat évek óta tartó együttműködésében, melynek során korábban helyreállították a veszprémi pokoli torony gázellátását, valamint biztonságos és szabályos ellátást vezettek be a tatabányai Mésztelepen, ahol  több mint 200 lakásban zajlott veszélyes és szabálytalan áramvételezés. Az együttműködés során szociális segítő programokkal együtt valósították meg a mérőcseréket és a szükséges fejlesztéseket, és a kettő együtt vezetett eredményre. A megállapodás aláírásakor Vecsei Miklós felidézte a Máltai Szeretetszolgálat és az E.ON Hungária együttműködéseit. „Tatabányán, amikor elkezdtünk dolgozni, akkor nagyon sokan szabálytalanul vételezték az áramot. Ez nagyjából százmilliós veszteséget okozott a cégnek, nálunk pedig a veszteség úgy mutatkozott, hogy egy egész generáció nőtt föl úgy, hogy azt gondolta, hogy ez így rendben van. Viszont egy ilyen problémát nem lehet megszüntetni úgy, hogy levágjuk a szabálytalan vezetéket. Végig kell gondolni, hogy ha levágjuk a drótot, aminek a másik végén egy rezsó van, ami a fűtést adja, akkor azt előbb valamivel ki kell váltani azt. Ami technológiailag néhány hónap lett volna az E-ON-nak, azt két év alatt csináltuk meg úgy, hogy ők beletették költségvetésükbe a szociális munkát és olyan tempóban haladtunk, ahogy az ottani helyzet megengedte. Amikor megvoltak a kályhák, amikor megcsináltuk a brikettáló üzemet, amikor megvolt legalább közfoglalkoztatás szintű foglalkoztatás, utána mondtuk azt, hogy akkor utcánként, meg-meg állva mehetünk tovább. Ezek az együttműködések adták a bátorságot, hogy újabb és újabb projekteket őszintén megbeszéljünk.” – mondta Vecsei Miklós, és hangsúlyozta, az általa irányított programban részt vevő 300 legszegényebb település közül sok helyen hasonlóképpen, vagy még rosszabb módokon történik az áramvételezés. Az új együttműködés célja, hogy szabályos és biztonságos áramvételezési lehetőséget alakítsanak ki a településen, a családok térjenek át az előrefizetős mérőkre, váljanak tudatos fogyasztókká. Bár a kormány jelentős tűzifatámogatást biztosít a legszegényebb családoknak, mégis előfordul, hogy környezetszennyező, vagy egészségre ártalmas anyagokkal tüzelnek. A tiszabői mintaprogramban épülő naperőmű elkészülte után termelődő bevételek szociális kiadásokra nyújtanak fedezetet, a végső cél, hogy egy fűtött szoba rendelkezésre állhasson minden olyan házban, ahol gyermekeket nevelnek.

„Nem maradhat olyan háztartás Tiszabőn, ahol gyermeket nevelnek, előre fizetős óra van, és még sincs legalább egy fűtött szoba. Ez az a minimum, amit szeretnénk minden olyan településen elterjeszteni, ahol gyerekek élnek. Ez a megállapodás ennek a garanciája.” – hangsúlyozta a máltai alelnök. 

Kiss Attila, az E.ON elnök-vezérigazgatója elmondta, a cég és a Szeretetszolgálat együttműködése példaértékű. „A Máltai Szeretetszolgálat azt a tudást hozza, aminek mi híján vagyunk, és amit én őszintén csodálok. Ez a helyi jelenlétből, az emberek ismeretéből fakad. A Szeretetszolgálat a rászoruló családok képzésével is foglalkoznak, de mi is nagyon sokat tanulunk tőlük, szociális érzékenységet, türelmet. Ez egy olyan együttműködés, ahol a tempót nem mindig a gazdasági szereplő diktálja, hanem az emberek, a rászoruló családok igényei és annak a folyamatnak az igényei szabják, ahogy ténylegesen az embereket, a családokon érdemben és fenntartható módon tudunk segíteni. Szemléletváltás, ami a családokban az öngondoskodás képességét tudja erősíteni, és amiben a szolgáltató, jelen esetben az E-ON nagyon szívesen vesz részt.” Az elnök-vezérigazgató hozzátette, felelős vállalatként vesz részt Tiszabőn a minta projektként induló fejlesztésben. „Ez egy első lépés egy a szociális és környezetvédelmi szempontból is fenntartható jövőért, egy gyors, okos, egyszerű megoldásokat tartalmazó jövőért, ami a szociális biztonságra, de az ellátás személyi biztonságán keresztül a családok, a gyerekek biztonságára is pozitív hatással van.”

A megállapodás értelmében Tiszabőn előre fizetős villanyórákat szerelnek fel, elsőként megoldva azoknak a lakásoknak az áramellátását, ahova eddig állag vagy érintésvédelmi okokból nem lehetett villanyt bevezetni. 50 ilyen speciális villanyórát helyeznek el a tiszabői családoknál. Ezzel együtt oktatást szerveznek az energiatudatosságról. A program részeként a településen egyhektáros területen napelemparkot létesítenek a jövő év első felében, és ennek bevételei nyújtanak majd fedezetet szociális kiadásokra. A 303 kW-os napelem, melynek kialakítása a speciális villanyórákkal együtt közel 100 millió forintos beruházás, egy év alatt 200 család világítását, vagy 80 család fűtését és áramellátását tudja biztosítani. Kiss Attila kiemelte, a napelempark a Szeretetszolgálat megbízásából épül, és a szervezet tulajdonába kerül, a megtermelt áram pedig nem közvetlenül az érintett háztartásokba, hanem az elosztói hálózatba folyik be, amelynek bevételéből tudják a helyi szociális munkások diagnózisa alapján a családokat támogatni.

Tiszabőn harmadik éve zajlik a Máltai Szeretetszolgálat felzárkózást segítő programja, melynek során már eddig is számos család tért át az előre fizetős mérők használatára. Miután az energiát előzetesen vásárolják meg a bevételek tükrében, a háztartások nem halmoznak fel adósságot, így nem kerülnek kikapcsolás alá. A tapasztalatok szerint a berendezéseket használó családok jóval tudatosabban és takarékosabban fogyasztanak, és az ellátásuk is biztonságosabb.

Tiszabőn évente mintegy hetven gyermek születik, a 2100 lakosú településen az átlagéletkor 18 év, (az országos átlag 42,7 év).  A házak nagy része rossz állapotú, több helyen semmilyen fűtés nincs, és a nyílászárók is hiányoztak. A Máltai Szeretetszolgálat korábbi programjában fényáteresztő polikarbonát lapokkal pótolta a törött üvegű ablakokat, így több tucatnyi épületet sikerült lakhatóvá tenni. A most induló program során olyan lakásokat is előre fizetős mérőórákkal látnak majd el, ahol korábban nem volt, vagy megszűnt a szolgáltatás.