A beszélgetés résztvevői, Balogh Réka, a HAND Szövetség szakpolitikai munkatársa, dr. Tarrósy István egyetemi tanár, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője és dr. Vörös Zoltán, a PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense a nemzetközi fejlesztéspolitika aktuális kihívásairól, valamint Afrika és Kína dinamikusan változó szerepéről osztották meg gondolataikat a közönséggel, a beszélgetést dr. Solymári Dániel, a Máltai Tanulmányok főszerkesztője moderálta.

 

Nemzetközi segélyezés: hogyan tovább az USAID felszámolása után?

A nemzetközi fejlesztési rendszer válságával kapcsolatban a hozzászólók kiemelték, hogy a globális fejlesztési források csökkennek, miközben a szükségletek nőnek. A COVID–19 járvány és az egyre szaporodó háborús konfliktusok következtében a segélyező országok egyre inkább saját belső problémáikra koncentrálnak, és a nemzetközi fejlesztési támogatások gyakran az első megszorítási területek közé kerülnek. Különösen nagy hatású az Egyesült Államok szerepének visszaszorulása, amely a globális segélyezési rendszer egyik legnagyobb finanszírozójaként eddig meghatározó szerepet töltött be. A forráskivonás sok országban, különösen a legkevésbé fejlett térségekben, súlyos válsághelyzeteket idéz elő, ahol az állami költségvetés akár 80 százaléka is nemzetközi segélyekből származik.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a fejlesztéspolitika nemcsak finanszírozási, hanem strukturális és hatalmi problémákkal is küzd. A segélyező–segélyezett viszonyrendszer alapvetően egyenlőtlen, és sok esetben nem vezet fenntartható eredményekhez. Ezért a meglévő segélyezési rendszerek toldozása-foldozása helyett egyre erősebben jelenik meg az igény a rendszer radikális újragondolására, azonban jelenleg nincs egyértelmű konszenzus arra vonatkozóan, hogy milyen új modell lenne működőképes.

Balogh Réka, a HAND Szövetség szakpolitikai munkatársa egy gyakorlatban is jól működő, pozitív példát hozott fel. Egy brit civil szervezet a saját belső működését úgy alakította át, hogy központját az afrikai kirendeltségére helyezte át, a brit iroda pedig ennek a forrásgyűjtésre összpontosító fiókszervezetévé vált – az itt gyűjtött források felhasználásáról azóta Afrikában, az ott dolgozó afrikai kollégák hozzák meg a döntéseket, akik pontosan ismerik a helyi szükségleteket.

 

 

Afrika a lehetőségek kapujában

A beszélgetés során dr. Tarrósy István egyetemi tanár, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője kritikusan kezelte azt az egyszerűsítő narratívát, amely Afrikát homogén, szegény térségként ábrázolja. Ehelyett a kontinens rendkívüli heterogenitását emelte ki, ahol egyszerre vannak jelen súlyos szegénységi problémák és dinamikus fejlődési folyamatok. Afrikában óriási fejlődési potenciál rejlik, nyersanyagokban és humán erőforrásban gazdag, hatalmas belső piaca van, a politikai elitben lassú generációváltás zajlik, és kialakulóban van a középosztály, amely képes jól artikulálni az elvárásait, és kezébe venni a sorsa alakítását.

„Az elmúlt évszázadok Afrika elveszett évszázadai voltak a gyarmatosításnak és az afrikai diktátoroknak köszönhetően, de a kontinens a 21. század egyik meghatározó szereplőjévé válhat, ha képes kihasználni saját erőforrásait és megerősíteni intézményi rendszereit – hangsúlyozta dr. Tarrósy István. Ezzel összefüggésben megjelenik az úgynevezett „afrorealista” megközelítés, amely a ’60-as években a gyarmati sorból éppen felszabadult országok túlzott optimizmusa, majd ’80-as, ’90-es évek kiábrándultsága közötti egyensúlyt keresi. Ez a szemlélet egyszerre ismeri el a kontinens problémáit és lehetőségeit, és hangsúlyozza, hogy Afrika egyre inkább saját narratíváját és érdekeit kívánja képviselni a nemzetközi térben. Ide kapcsolódik az a törekvés is, hogy a globális dél országai ne csupán normakövetők, hanem normateremtők legyenek.

 

 

Kína, a nevető harmadik?

Dr. Vörös Zoltán, a PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense szerint nem sok valóságalapja van annak a közkeletű képnek, amely Kínát mindenható szuperhatalomként ábrázolja, ezt az amerikai sajtó által kreált ellenségképnek tekinti. Bár Kína gazdasági súlya jelentős, továbbra is függ a nemzetközi rendszerektől, és nem képes olyan globális jelenlétre, mint az Egyesült Államok, amit többek között az is bizonyít, hogy partnereit egyelőre nem képes katonai erővel megvédeni. Ugyanakkor pragmatikus és rugalmas megközelítése révén Kína sikeresen épít kapcsolatokat, különösen a fejlődő országokkal.

Afrikában nagyra értékelik, hogy Kína alkalmazkodik a helyi feltételekhez, azok figyelembe vételével alakítja ki befektetéseit, „nem avatkozik a belügyeikbe”, a fejlesztésekért cserébe pedig nincsenek olyan jogállamisághoz kötődő elvárásai, mint a nyugati demokráciáknak, de ez az érintett országok számára hosszú távon csapdát is jelenthet, például az intézményi gyengeségek fennmaradását.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ma már nem Kína az egyetlen szereplő, aki a keleti országok közül Afrikában kívánja bővíteni az érdekeltségeit, hatalmas a verseny a befektetésekért olyan feltörekvő országokkal, mint például India, Törökország vagy Indonézia. Dr. Tarrósy István itt egy konkrét esetet is említett, amikor a ruandai kormány nem volt megelégedve egy kínai építkezés ütemével, ezért visszavette tőlük a projektet, amelyet végül egy török cég fejezett be.

 

 

Összességében a beszélgetés egy átalakuló világrendet rajzolt fel, amelyben a korábbi stabil struktúrák meggyengülnek, és új szereplők, új narratívák jelennek meg. A nemzetközi fejlesztéspolitika jövője bizonytalan, de a résztvevők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi rendszer teljes reformra szorul: a jövőben sokkal nagyobb teret kell adni a helyi szereplőknek, különösen a globális dél országainak a velük kapcsolatos döntésekben. A teljes kerekasztal-beszélgetés hamarosan visszanézhető a Máltai Tanulmányok Youtube csatornáján.

A Máltai Tanulmányok jelen, 2026/1-es lapszáma szerves folytatása „A nemzetközi fejlesztés napjainkban - Segélyezés és együttműködés a Globális Dél országaiban” címmel megjelent 2024/2-es lapszámnak, a nemzetközi fejlesztési segélyezés kérdéseit kívánja mélyebben feltárni, és célja, hogy tudományos és oktatási kontextusban egyaránt hasznosítható háttéranyagot nyújtson a téma iránt érdeklődőknek.

A Máltai Tanulmányok lapszámának értekezései, valamint további, a témához kapcsolódó tartalmak megtalálhatók a https://maltaitanulmanyok.hu/ oldalon.