„A kilencedik évfolyamnak tartottunk egy bevezető projektet, hogy megismerjék egymást, a szakmát, az iskolát és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot. Eredetileg a Szarvas Gábor útra terveztem elvinni a gyerekeket, hogy együtt megnézzük a ‘89-es menekülttáborról szóló kiállítást, aztán végül jobbnak láttuk, hogy a kiállítás költözzön az iskolánkba” – mondta Kenessei Péter, az Óbudai Technikum tanára, aki kollégáival együtt adaptálta a kiállítást az iskolába. Úgy tapasztalta, nem csak a diákok, de sok, fiatalabb kolléga sem ismeri részletesen a Szeretetszolgálat kezdeti időszakának történéseit. „Ha csak egy apró dologgal is tudunk segíteni olyan embereknek, akik elhagyták a hazájukat, már megérte” – foglalta össze a kiállítás fő üzenetét Kenessei Péter. Az óbudai és később a dombóvári megnyitóra is ellátogatott Schumicky András, a Máltai Lovagrend tagja, a menekülttábor egykori önkéntese, aki személyes emlékeiről beszélt.

Óbuda után, szeptember végén a dombóvári Esterházy Miklós Technikumba érkezett a kiállítás. A tanári kar összefogásával tovább bővült a tárlat, hogy a felvételeket és üzeneteket közelebb hozzák a gyerekekhez. Ebben segítségükre volt a tantestület egy NDK-ban született tagja, aki személyes tárggyal járult hozzá a kiállításhoz, valamint számos otthonból kerültek elő a korszakból származó relikviák. Többek között NDK-s oltási könyv, korabeli sátor, bőröndök, kitüntetések valamint katonai rohamsisak idézte meg a kor hangulatát. Végül egy Trabant is begördült az iskola udvarára.

„Nem egy mini történelemórát szerettünk volna tartani a továbbgondolt kiállítással, hanem a máltai szemléletet akartuk átadni a kiállításon keresztül: megérinteni a fiatalok szívét és felhívni a figyelmet az önkéntesség fontosságára, valamint felidézni a kor hangulatát” – mondta Herczeg Mária, az iskola egyik pedagógusa. „Elsősorban a jó hangulatot emelném ki, és azt, hogy mindenki, a teljes tanári kar kivette a részét a szervezésből és az előkészületekből. A gyerekek pedig a nem megszokott módon ismerkedhettek meg ezzel a korszakkal” – tette hozzá.

A kiállítást Pintér Kata, magyar és német szakos tanár tette interaktívvá. A fényképek, szövegek és tárgyak mellett QR-kódok segítségével is tudósításokat láthattak a berlini falról, az azon keresztül történt szökési kísérletekről, illetve a korszak keletnémet rockegyüttesei is megszólaltak. A kiállítást kvíz zárta, amelyen a diákok játékos formában számot adhattak a megszerzett ismeretekről.

„A kiállítás kapcsán meghirdettünk egy alkotói pályázatot is, melynek témája a Befogadás volt. Ennek köszönhetően versek és festmény is születtek a témában. Számomra külön öröm, hogy olyan diákok is meg tudták így mutatni magukat, tehetségüket, akik eddig inkább a háttérben maradtak” – mondta Pintér Kata.

„Nagyon érdekesnek és hitelesnek találtam a kiállítást. Nekünk például irodalomórán össze kellett szednünk olyan dolgokat, amik elválaszthatják az embereket, mint például a drog, manipuláció vagy az előítélet, ezeket fel is rajzoltuk papírokra, a berlini fal mintájára. Illetve összeszedtük ezek ellentéteit is: olyan dolgokat, melyek összetarthatják az embereket, például motiváció, bizalom, őszinteség” – mesélte Tóth Alexandra, a 10 C osztályból.

„Engem a leginkább a berlini fal három kis darabkája fogott meg a kiállításból, ami az egyik tanárunk gyűjteményéből származott” – mondta Lakatos Mirella, az Esterházy Miklós Technikum tanulója.

A kiállítás kapcsán több fiatal is érdeklődött Herczeg Mária tanárnőnél arról, milyen önkéntes munkákat lehetne vállalni a nyárra vagy hétvégenként.

A dombóvári iskola diákjai után egy szakmai napon külső érdeklődők is megnézhetik a kiállítást, mielőtt az tovább folytatja útját a Szeretetszolgálat idősgondozó intézményeibe és általános iskoláiba.