Öt közép- és délkelet-európai országban, köztük Magyarországon végeztek felmérést a SOLACE-CEE projekt részeként, amelynek célja a hajléktalansággal és lakhatásból való kirekesztéssel küzdők valós helyzetének feltérképezése volt. Kérdőívek és mélyinterjúk segítségével a kutatók a hajléktalansággal küzdők életkörülményeit, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés akadályait, az egészségügyi ismereteket és az informatikai eszközök használatát vizsgálták.

„Összesen 265 válaszadó vett részt az adatgyűjtésben, és a helyi szervezetek több tucat mélyinterjút készítettek nemcsak a lakhatásból való kirekesztéssel küzdő emberekkel, hanem az egyes országok egészségügyi és szociális szolgáltatóival is. Ez lehetővé tette számunkra, hogy ne csak kvantitatív adatokat gyűjtsünk, hanem megértsük a tágabb kontextust is, rávilágítva a célcsoport összetett igényeire” – nyilatkozta a felmérést készítő Városkutatás Kft. kutatócsoportja.

A válaszadók 61%-a számolt be legalább egy egészségügyi problémáról, 34%-uk egészségügyi okokból nem tud dolgozni, és 46%-ukat az elmúlt két évben kórházban ápolták. A válaszadók 40%-a nem vesz részt orvosi vizsgálatokon, szűrő programokon. Ugyanakkor a válaszadók 25%-ától megtagadták az egészségügyi ellátást, és 40%-uk tiszteletlen viselkedést tapasztalt az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során. Sok ügyfélnek nincs kihez fordulnia támogatásért, különösen a hosszú távú hajléktalansággal küzdő férfiaknak.
A válaszadók 80%-a tapasztalt traumatikus eseményeket. Minden második ügyfél gyermekkorban, felnőttkorban vagy mindkettőben bántalmazást. Minden harmadik elveszített egy közeli személyt mentális egészségügyi problémák miatt, és több mint a fele élt együtt valakivel, aki szerhasználattal küzd.

A SOLACE-CEE kutatási eredményei világos képet adnak a közép- és délkelet-európai hajléktalanok előtt álló kihívásokról. Rávilágítanak nemcsak a lakhatás és az egészségügy, hanem a szolgáltatások koordinációjának és integrációjának hiányosságaira is.
„Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy az ügyfelek igényei összetettek, és a kezelésükhöz szükséges megközelítésnek is átfogónak kell lennie. Az önálló szolgáltatások koordináció nélkül nem feltétlenül tudnak minden igényre megfelelően reagálni” – mondta Dr. Békási Sándor, a projekt szakmai vezetője, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat főorvosa. „A SOLACE-CEE integrálja az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat, lehetővé téve olyan összehangolt szolgáltatások létrehozását, amelyek közvetlenül a hajléktalan és lakhatásból kirekesztett emberek életkörülményeire specializálódtak.”

A szakemberekkel folytatott kvalitatív interjúk hangsúlyozták a stabil és rugalmas finanszírozás, a szociális és egészségügyi szolgáltatások közötti jobb együttműködés és koordináció, a személyzeti kapacitások megerősítése, valamint a traumára alapozott és integrált ellátási megközelítések bevezetésének szükségességét, miközben az adminisztratív és szabályozási hiányosságokat, valamint a bonyolult bürokráciát további akadályként emelték ki.

A SOLACE-CEE, amelyet az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) finanszíroz, az első közös kísérleti projekt a közép-kelet-európai régióban, amely integrálja a hajléktalan emberek egészségügyi és szociális szolgáltatásait. A projekt öt ország hét szervezetét fogja össze: a Nadácia DEDO-t és a Všetci pre rodinu, n. o.-t (Szlovákia), az Egészségügyi és Szociális Fejlesztési Alapítványt (Bulgária), a Housing First Poland Alapítványt (Lengyelország), a Casa Ioanát (Románia), a Budapesti Városkutató Intézetet és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületet (Magyarország).