A konferenciát Madár Csaba, a Szeretetszolgálat Országos Módszertani Munkacsoportjának vezetője nyitotta meg, külön köszöntve Chirer Zsuzsannát, a Kulturális és Innovációs Minisztérium idősügyi osztályvezetőjét, Kovács Gábort, az Országos Kórházi Főigazgatóság Projekttervezési és -fenntartási Főosztályának projektvezetőjét, valamint Szabadhegÿi Péter, a Szeretetszolgálat elnökét.  

Rövid köszöntőjében Lázár Alpár, a Szeretetszolgálat ügyvezetője hangsúlyozta: „a módszereken és eljárásokon túl nekünk az is fontos, hogy szeretettel legyünk jelen az ellátottak számára”. Majd megköszönte a hallgatóság soraiban jelen lévő gondozók és ápolók munkáját és Isten áldását kérte rájuk és munkájukra.

750 ezer ember él demenciával, de csak 300 ezernek van papírja róla

Az első előadásban prof. Dr Kamondi Anita, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikájának orvosa, egyetemi tanár beszélt az Alzheimer-kór korai felismeréséről, valamint gyógyszeres és egyéb terápiás lehetőségeiről. Elmondta, hogy Magyarországon ma nagyjából 300 ezer demenciával diagnosztizált beteg él, de a valódi érintettek száma jóval nagyobb lehet, ugyanis diagnózissal jellemzően csak a betegek 40 százaléka rendelkezik. A nagy számok ellenére a demencia – mely egyébként a nők esetében gyakrabban fordul elő, és az agysejtek lassú elsorvadásával jár – nem számít kiemelt népbetegségnek.  

A betegség pontos oka nem ismert, de minél korábban sikerül felismerni, annál inkább lassítható annak progressziója és növelhető a jó életminőségben eltölthető évek száma. A betegséget okozó kóros fehérjék felhalmozódása már 10 évvel az első tünetek megjelenése előtt elkezdődik, így ma már biológiai markerek segítségével korai diagnózis is felállítható. 

Bár számos gyógyszeres kutatás és fejlesztés zajlik a területen, nem szabad elfeledkezni a nem gyógyszeres terápiákról sem, hiszen a demencia kialakulásáért 45%-ban az egyén által befolyásolható tényezők felelnek – hangsúlyozta Dr. Kamondi Anita. Olyan tényezők ezek, mint például a stressz, a testmozgás, a helyes táplálkozás, a társasági élet, az egyént érő kognitív kihívások, a zenehallgatás, a zenélés vagy éppen az alvásminőség. 

Egy alapítvány már dolgozik a demencia betegút részletes leírásán

„Az idős, demenciával küzdő betegek számára sokszor olcsóbb és egyszerűbb megoldás a hasznos tápanyagok és vitaminok tápszerként való bevitele” – mondta előadásában Dr. Nádasi Edit, a Medifood Hungary Innovation Kft. orvosi igazgatója. Az állapotspecifikus táplás szerinte azért is fontos, mert megfelelő táplálkozással lassítható a progresszió gyorsasága. Ismertetett egy francia kutatást is, mely többek között kimutatta: hal és a tenger gyümölcsei rendszeres fogyasztásával csökkenthető a demencia előfordulási esélye. De megfelelő mennyiségben a taurin, a B6 és B12 vitamonok is hasonló, jótékony hatással bírnak. Előadása végén hasznos tippet is adott a tápanyagok és tápszerek elfogyasztásához: “jobban csúszik”, ha mélyhűtve, fagyiként eszik meg az idősek, így az esetleges kellemetlen ízzel sem lesz probléma.  

A harmadik megszólaló, Dr. Kázár Ágnes háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a demencia közügy. Beszédében kiemelte, hogy nemrég végeztek felmérést a demenciával élők körében, azzal kapcsolatban, mire lenne leginkább szükségük a betegeknek. Ennek fő tanulsága az volt, hogy a beteget gondozó családot kellene elsősorban segíteni.

„Sajnos a mai háziorvosi ellátásban, ahol egy betegre átlagosan három és fél perc rendelési idő jut, nagyon nehezen diagnosztizálják a demenciát, nem alakult ki jó szűrési gyakorlat. A helyzeten az sem segít, hogy jellemzően az idősebb háziorvosok hajlamosak elbagatellizálni a problémát” – magyarázta Dr. Kázár Ágnes. A Feledhetetlen Alapítvány jelenleg egy demenciatérkép készítésén dolgozik, mely egy, a betegséghez tartozó lehetséges betegút részletes leírása, a megelőzéstől a felismerésen át egészen a gondozásig.

Arra is kitért, mit tehet a beteg magáért: írhat demencianaplót, tájékozódhat a betegségéről, beszélhet a családjával és bejelentkezhet a háziorvoshoz egy hosszabb kivizsgálásra. „Ma sajnos ott tartunk, hogy akkor jönnek a betegek, amikor a tüneteket már nem tudják lelkileg feldolgozni, de ekkor már késő” – tette hozzá. 

Memóriadoboz: egyszerre agytorna és a szép emlékek felidézésének eszköze

Cserbán Józsefné Ancsa a Szeretetszolgálat módszertani munkatársa a saját intézményeikben zajló demencia koordinációs tevékenységekről beszélve elmondta: a demenciával élőket gondozó intézményekben nagy a fluktuáció, nincs elég fiatal gondozó és nem nagyon lehet látni, hogy a jövőben ki fogja végezni az ellátást. A hiányzó kapacitásokra és erőforrásokra reagálva próbálnak segíteni a hatékonyabb megküzdés érdekében, többek között koordinátori kézikönyvet, esettanulmányokat és gyakorlati útmutatókat bocsájtanak a közeljövőben a kollégák rendelkezésére.

A memóriadobozok kognitív működésre és a viselkedésre gyakorolt hatásáról szólt Kerényi Viktória, a Szeretetszolgálat pátyi Befogadás Háza művészetterapeutájának előadása. A memóriadoboz tulajdonképpen egy időkapszula: az egyéni életút különböző tárgyait, emlékeit és fényképeit tartalmazza. Fontos, hogy a dobozba pozitív, az illetőt boldogsággal eltöltő tárgyak kerüljenek. Ezek a tárgyak összekötik az illetőt a saját múltjával, régi történeteivel, ezáltal segítik a kognitív funkciók szinten tartását.  

A memóriadoboz emellett jó hatással van a beteg viselkedésére is: csökkenti a szorongást és segíti a pozitív érzések megélését. Kerényi Viktória elmondta: egy ilyen dobozt akkor is érdemes összeállítani, ha valakinél nem alakult ki demencia, hiszen a régi, boldog emlékeket előhívó tárgyakkal időnként mindenki szívesen elidőzik, a pozitív emlékek megerősítése mindenki számára hasznos. Ha pedig mégis kialakul a betegség, már készen is áll egy fontos segítség a megküzdéshez.

A beszéd végén lejátszásra került egy videó is, mely egy memóriadobozos foglalkozást mutat be. Ebben a pátyi otthon 86 éves, középsúlyos demenciával élő egyik lakója idézte fel emlékeit, életéhez és családjához kapcsolódó tárgyak és fényképek segítségével.  

„Attól lesz szociális egy robot, ha elvárjuk tőle, hogy visszaköszönjön”

Prof. Dr. Korondi Péter, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszékének egyetemi tanára, a robotok szociális viselkedésének és kommunikációjának kutatója előadása kezdetén tisztázta: rengeteg tévhit létezik a robotokról és a mesterséges intelligenciáról, melyeket ő most nem szeretne eloszlatni. Beszédében szót ejtett a robotok osztályozásáról is, mely szerint létezik ipari, mobil, kollaboratív, rehabilitációs, kiszolgáló és szociális robot. Utóbbi attól válik szociálissá, hogy természetes módon tud kapcsolódni az emberi környezetbe és képes az emberrel kommunikálni. „A robotporszívó egy szerviz robot, akkor válik szociálissá, ha belépek a szobába és úgy érzem, köszönnöm kell neki, vagy elvárom, hogy visszaköszönjön” – példázta.  

Dr. Korondi Péter arról is beszélt, milyen ne legyen a robot? „Üres tekintetű, borzongást kiváltó, olyan, ami emberszerű, de mégsem emberi”. Az ember helyett sokkal jobb minta viselkedés szempontjából a kutya, mely szerinte az első “társrobotnak” is tekinthető. Jelenleg ők is a kutya viselkedési mintáit próbálják szabályokkal leírni és ezt a viselkedést a robotokba beépíteni. „Az általános, verbális kommunikációt csak nagy tőkével és sok kutatóval rendelkező nagyvállalatok tudják érdemben kutatni. De a kommunikáció, a viselkedés testre szabásában, behangolásában mi is ott lehetünk” – tette hozzá.

Az érzelmekre áttérve kijelentette: nem az a kérdés, hogy mit érez a robot, hanem hogy milyen érzést vált ki a viselkedése bennem. „Előbb-utóbb pelenkázni is fog a robot, de csak azután, hogy töbszázezerszer pelenkázott már, ezek a rendszerek ugyanis így tanulnak”.

Az előadás után egy rövid bemutatóra is sor került: Korondi Brúnó, az Enjoy Robotic Zrt. ügyvezetője beszélgetett egy idegennyelv tudását is megcsillogtató, kijelzővel, szenzorokkal és mikrofonnal is felszerelt robottal. A beszélgetésbe később Cserbán Józsefné Ancsa is bekapcsolódott, aki a demenciáról és egy fiktív, idősotthonban élő gondozottról is beszélgetett a robottal. 

Digitális segítség az otthoni gondozóknak 

A záró előadásban Tóth Adrienn Anita, a Szeretetszolgálat képzés-fejlesztés munkacsoport vezetője és Dr. Leleszi-Tróbert Anett, mentálhigiénés szakember és a képzés-fejlesztés munkacsoport tagja mesélt a Máltai Szeretetszolgálat Webnővér nevű kezdeményezésről, mely a hazai, családi gondozók számára kíván segítséget nyújtani. Ez kiemelten fontos terület, mert becslések szerint 400-500 ezer családi gondozó lehet Magyarországon, akik közül a legtöbben támasz és segítség nélkül végzik az igencsak megterhelő munkájukat.  

Az ő számuk a jövőben várhatóan nőni fog, hiszen a társadalom elöregedése miatt a gondozási igény egyre nő, a csökkenő állami források és a hiányzó kapacitások pedig nem tudják biztosítani az ellátást. Így egyrészt a költséghatékony gondozási formák kerülnek előtérbe, másrészt nő a családi gondozás jelentősége is. Egy közelmúltban végzett kutatás szerint a családi gondozók több, mint fele úgy érzékeli, az ápolási munka negatív hatással van az érzelmi jóllétükre, de a fizikai egészségükkel kapcsolatban is hasonló romlást tapasztalnak. Leginkább lelki támogatásra, gondozással kapcsolatos információra, ismeretekre és tehermentesítésre lenne szükségük, mely az egészségügyi ellátórendszeren keresztül nem elérhető számukra. Ebben igyekszik segíteni nekik az október elsejétől megújuló webnover.hu