Kardos Mihály atya találkozásukkor egy a saját jegyzeteivel ellátott példányt adott a pápának a Szentatya egy könyvéből. Ferenc pápa megcsókolta a kezét, megáldotta őt, és kérte, hogy imádkozzon érte. A róluk készült fotó bejárta a világsajtót. Mihály atya megtartotta ígéretét: súlyos betegsége alatt végig imádkozott az egyházfőért, halálhírét meghallva pedig a hajléktalanellátó központban tartott napi szentmisét Ferenc pápa lelki üdvéért mutatta be. Mihály atya az alábbi gondolatokat osztotta meg velünk a Szentatyáról:

„Ahogy Gárdonyi Géza sírján van, Ferenc pápával is úgy van. 'Csak a teste'* halt meg, és ő lélekben átment a Jóistenhez. Nagyon-nagyon jót tett a Jóisten vele, hogy nem hosszabbította a szenvedését, hanem most áthívta magához. Ferenc pápa, nagyon hasonlóan Kozma Imre atyához, ugyanazt csinálta. Mikor Kozma atyának azt mondta Ferenc pápa, hogy legyen gondja a szegények szolgálatára, Imre atya válasza az volt: harminc éve ezt csinálom. Ferenc pápának a megnyilatkozásai, egész életműve rettentően egyezik a máltai programmal, a hit védelmével és a rászorulók szolgálatával. Ahogy ő az Álmodjunk együtt - Út egy jobb jövő felé című könyvében leírja, nem lehet nyugodt szívvel elviselni, hogy éheznek mellettünk emberek. És tényleg mindent igyekezett megmozgatni a szegények szolgálatára. Épp úgy, mint ahogy a Máltai szolgálat is teszi. És számomra a Ferenc pápával való találkozás, nem akarok nagy szót mondani, soha el nem felejthető pár pillanat volt. Rajta keresztül Jézus szeretetét is megéreztem.

Ferenc pápa nagyon sokszor kiemelte, hogy legyünk gyengédek. Nem gyengék, gyengédek. Megértők, segítők, másokat fölemelni tudók. Az irgalmas szeretetnek ez a nagyon fontos feladatköre Ferenc pápában és a Máltai Szeretetszolgálatban azonos. A budapesti ittlétekor nem tudott elmenni a tolószékesek mellett sem, így kerültem én az útjába, mindjárt a legelején. És ahogy ő jött, ahogy kezet fogott, ahogy azt a pár percet, pár pillanatot együtt élhettük meg, ez a szeretetnek egy olyan csúcsa számomra, amiért nagyon hálás vagyok a Jóistennek.
Tegnap már őérte volt a szentmise. Ez természetes. Az ilyen nagyon igaz embert el kell kísérni a Jóistenhez, így kísértük. Megtettük, és meg is fogom tenni mindig, mikor csak tudom.”

 

* Gárdonyi Géza sírjának fejfáján az alábbi mondat olvasható: "Csak a teste".