A monori Cinka Panna és Bercsényi utca kereszteződésénél fekvő Tabán telep és a Máltai Szeretetszolgálat története elválaszthatatlanul összefonódott egymással. Itt, egy konténer irodában kezdődött annak a folyamatos jelenléten alapuló, összetett szociális segítő módszernek a kialakítása, amelyet ma Jelenlét programnak neveznek. A Jelenlét Programot az elmúlt két évtized során sok hátrányos helyeztű városrészben és településen indította el a Szeretetszolgálat, többek között Pécsett a György-telepen, Miskolc-Lyukóvölgyben, az egykor „Pokolinak” nevezett Toronyban Veszprémben, Tiszaburán és Tiszabőn, és ez adja az alapját a Felzárkózó települések programnak, ami az ország háromszáz legszegényebb falujának felzárkóztatását tűzte ki célul.

A kerek évforduló megünneplésére teljesen megtelt a monori Tanoda. A rendezvényen részt vett Vecsei Miklós, felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Pogácsás Tibor országgyűlési képviselő, aki a program indulásakor Monor polgármestere volt, Darázsi Kálmán a város regnáló polgármestere, Kiss Dávid, a Jelenlét misszióért felelős vezető, a helyi program első szociális segítője, Kemes Balázs, a BME Építészmérnöki Kar oktatója, valamint a monori Jelenlét program korábbi és jelenlegi munkatársai.

Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos megnyitóbeszédében megemlékezett első monori tapasztalatairól, valamint mindazokról, akik munkájukkal, tettvágyukkal elkötelezetten segítették a monori Jelenlét Programot. Ezzel kapcsolatban kifejtette, „ennek a telepnek van egy sajátossága, hogy mindig fiatalok vezették itt a programot. És akik nem hisznek a fiatalokban, vagy azt gondolják, hogy sok mindenre nem képesek, azok nem ismerik őket.”


Kiss Dávid beszédében felidézte az első pillanatokat, amikor a monori program egyik első munkatársaként ide érkezett. A Jelenlét Program szakmai vezetője azt is hangsúlyozta, Monor volt a bölcsője a Jelenlét Programnak, itt indultak el olyan elemei, melyek a Felzárkózó Települések program meghatározó szociális eszközeivé váltak, a közösségi fürdő és mosoda, a mindenki számára nyitott közösségi tér, mai nevén Jelenlét Pont, a Máltai Szimfónia és a Máltai Foci.

Kemes Balázs több mint tíz éve közreműködik a monori Jelenlét Program építészeti fejlesztéseiben. „Doktoranduszként szociális építészet kutatással kezdtem foglalkozni és azt találtam, hogy a legtöbb projekt azért működik hosszú ideje jól, mert közösség van mögötte, nem csak egy olyan közösség, akin segítenek, hanem akik maguk is részt vesznek a munkában, és ahol a segítők is közösségben dolgoznak együtt.” – mondta.

A beszédek után a Máltai Szimfónia növendékei tartottak rövid koncertet, majd az egybegyűltek meglátogattak egy olyan családot, akik a monori szociális bérlakás program révén jutottak új, összkomfortos lakóházhoz a telepen kívül. Az eseményt végül gőzölgő babgulyás zárta, amit a résztvevők pont úgy fogyasztottak el, ahogy az elmúlt húsz évben a segítő munka zajlott: jó hangulatban és közösen.