Az árvíz sújtotta rakparttól alig néhány méterre tartották meg a Máltai Tanulmányok 2024/3. számának bemutatóját, ahogy arra a beszélgetés vezetője, Prof. Dr. Pethesné Dávid Beáta, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének igazgatója rámutatott. „Nem kell három lépést tennünk, hogy lássuk, a krízisek és traumák folyamatosan jelen vannak az életünkben. Amint a tanulmánykötet alapgondolat rovatában Csepeli György vezértanulmányát olvasva úgy éreztem, hogy mintha minden korban a filozófus, az érzékeny költő úgy érezné, hogy mindig valami válsághelyzet van. Adódik a kérdés, volt-e valaha olyan kor, amikor a gondolkodó emberek nem traumákról írtak?” – kezdte a beszélgetést a Dr. Pethesné.

Csepeli György szociálpszichológus, szociológus, az MTA doktora, az ELTE Társadalomtudományi Kar professor emeritusa Az írás a falon című vezércikke, a lapszám felvezető tanulmányából idézve rámutatott, hogy a világban folyamatos a változás, és ahol változás van, ott válság is van, ma ez már radikális kérdés, a lenni vagy nem lenni krízise. „Ez a gondolat 2001. szeptember 11-én fogalmazódott meg bennem, amikor láttam kigyulladni és ledőlni a World Trade Center tornyait. Akkor ért el kritikus értéket a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság, kétértelműség. Kérdés, hogy lesznek-e olyan emberek a döntéshozók között, akik azokat a jeleket, melyeket látunk itt a Duna parton, a nyári hőségben, néhány éve a COVID járványban, képesek lesznek-e felfogni. Írásomban is kifejtem, hogy olyan csapdában van az ember, amelyben nem képes alkalmazkodni. Mintha új evolúciós fázisra lenne szükség, mert az a fejlődési fázis, melyben vagyunk, kevés.”

Princz Katalinnal közös Kamaszkorú gyermekek pszichés jólléte és a digitáliseszköz-használat című tanulmánya kapcsán Dr. Pilinszki Attila szociális munkás, szociológus és mediátor, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének docense elmondta, a digitális eszközök – telefon, számítógép – használata már gyermekkorban elkezdődik. Ezt nem lehet törvényi erővel szabályozni, mert a végletesség – teljes betiltás vagy teljes engedélyezés – sosem oldja meg a problémákat. A tudatos használatra nevelés növelhetne a fiatalok mentális jóllétét. „A digitáliseszköz-használatban két mérföldkő volt. A 2010-es évek eleje, amikor a social media berobbant és a mindennapok részéve vált, majd a 2020-as év, amikor a COVID járvány miatt átalakultak a digitáliseszköz-használati szokások.”

Kattintás után lapozható galéria

Dr. theol., Dr. h.c. Hézser Gábor professor emeritus, református lelkész, családterapeuta, a Német Pasztorálpszichológiai Társaság (DGfP) tagja a Máltai Tanulmányok Terepen rovatában megjelent, Krasznay Mónikával közös esettanulmányáról szólva kiemelte, amikor emberi válságok kerülnek a középpontba, akkor nem traumákról és krízisekről beszélhetnek, hanem emberekről, akik olyan állapotba kerülnek, amit krízisnek neveznek. „Minden kornak megvolt a maga vezető betegsége. A mai kor betegsége a pánik. Amikor ezzel találkozunk, akkor nagyon sokat segít a családrekonstrukció, amikor komoly munkával végig megyünk a család történetén, megnézzük, mi a szenvedéstörténet és mi az üdvtörténet abban a családban.” A professzor kifejtette, hogy pasztorálpszichológia a pszichológia és a teológia metszéspontja, így számára egyértelmű, hogy a segítség nem kívülről jön, az ember mindig magán segít. „A teremtéstörténet alapján, amikor Ádám és Éva elhagyják a Paradicsomot, a Teremtő ruhát készít nekik, hogy megvédje őket a világtól. Ezt szimbolikusan értelmezem, tehát az ember fel van ruházva azzal, amire szüksége van az életben maradáshoz. A nagy kérdés, hogy használja-e. Ezzel a családmunkával ezt aktiváljuk.”

A Máltai Tanulmányok értekezései ingyenes regisztráció után elolvashatóak a maltaitanulmanyok.hu oldalon. A nyomtatott kiadvány előfizetésével további ajándék tartalmakhoz juthatnak hozzá. Részletek a https://maltaitanulmanyok.hu/elofizetes/ oldalon.

A teljes kerekasztal-beszélgetés hamarosan elérhető lesz a Máltai Tanulmányok Videótárában, valamint külön interjúkat hallhatnak a beszélgetés résztvevőivel a Tanulmányok Podcast felületén.