A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Máltai Szeretetszolgálat együttműködésében indult program a szociális design eszközeivel és közösségi programokkal keres megoldásokat a legszegényebb településeken élők problémáira. Az egyetem hallgatói idén egy többnapos hackathon-on (ötletmaraton, „problémamegoldó-maraton”) és egy egyhetes nyári egyetemen találkoztak a Zalakomárban élő gyermekekkel, akikkel kreatív- és alkotóworkshopokon vettek részt együtt. A közös alkotás eredményeit kiállításon is megmutatják a résztvevő szervezetek: a tablósorozat december 9-ig látható a MOME zugligeti campusán.

A november 10-i kiállításmegnyitón Fülöp József DLA, a MOME rektora elmondta, hogy az egyetem egy állandó csapata csaknem tíz éve keresi és generálja azokat a lehetőségeket, ahol a kreatív tervezés és a társadalmi szolgálat kapcsolódhat: „A design-gondolkodás, a mi meglátásaink segíthetnek ezeknek a gyerekeknek tágabb perspektívából nézni a világot,meglátni, hogy nekik is nyílnak lehetőségeik. Közben a mi hallgatóink is megismernek olyan területeket, ahol nem luxuscikkekben, hanem valamilyen közösségi célért kamatozik a tehetségük.”



Zalakomár a Felzárkózó települések program egyik helyszíne, ahol a Máltai Szeretetszolgálat valósítja meg Jelenlét programját. Vecsei Miklós, a programért felelős miniszterelnöki biztos, a Szeretetszolgálat alelnöke arról beszélt, hogy a felzárkózást fordított integrációval lehet elérni, az első lépéseket azoknak kell megtenni, akik képesek áthidalni a távolságot. Ahhoz, hogy a Budapest egyik legmodernebb egyetemén tanuló fiatalok és a zalakomári rászoruló családok gyerekei között ilyen kapcsolat kialakulhasson, az alapot a szociális munkatársak évek óta tartó jelenléte adta – mondta. Vecsei Miklós szerint a többségi társadalom tagjai dönthetnek úgy, hogy odamennek egy nehéz helyzetű közösségbe, fordítva ez nem működik. Először nekik kell integrálódni a kistelepüléseken, viszonozni a vendégszeretetet, amivel ott fogadják őket. „Ezt pedig nagyon sokszor kell megcsinálni, egészen addig, amíg már nem is tudjuk, ki honnan jött, mert már egy csapat vagyunk.”



Fehér Bori DLA, a MOME Innovációs Központ Szociális Design Hubjának vezetője szerint a zalakomári gyerekekkel közös munka során arra is figyeltek, hogy amit velük együtt létrehoznak, az mind a háromszáz felzárkózó településen alkalmazható, megvalósítható legyen. A projekt alatt módszertani keretrendszert is fejlesztettek, és kvalitatív alapú hatásmérést is végeztek. A legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy közösséggé formálódtak, és hogy a hallgatók a komfortzónájukon kívül, az „egyetem falai között nem megválaszolható kérdésekkel” foglalkoztak.

Stankovics Erika, a Máltai Szeretetszolgálat Zala megyei koordinátora úgy emlékezett vissza a nyári egyetemre, hogy a gyerekek akkor „különleges módon voltak otthon”: a megszokott környezetükben, a mindennapjaik helyszínén érte őket sok új élmény, közvetlenül, játékosan tanulhattak új donságokat nem csak az egyetemistáktól, de egymástól is.

A MOME hallgatói és a zalakomáriak közös alkotásának eredményeit, a munkafolyamatot bemutató tablókról a projektben részt vevő oktatók és hallgatók beszéltek bővebben, szót adva a gyerekeknek is. Felidézték a közösen felvetett és megválaszolt problémákat, kihívásokat: a faluban nincs elég „lányos” tér – ezért készült a pletykapad. Zalakomár egyes részein nincs áram, a telefonokat viszont sűrűn kell tölteni – egy jó asztalosmester útmutatásával tehát mobiltöltőállomást alkottak a gyerekek. Kevés a közösségi játék – a gyorsan tanulható ujjkötéssel hamar új hinta készült, majd mellé egy kerti bújócskaelem is. Hiányzott a messziről is jól látható jelzés a Jelenlét Házról – került rá egy egyedi szélkerék. És ha már a gyerekek megtanulták, mi az a pixilláció, éltek is vele: tavasszal egy „szuperhős polgármestert” animáltak, a nyári egyetemen pedig elkészült a zalakomári fiatalok első videóklipje, amihez animációs stúdióvá változtatták a pajtát.

A megnyitón a zalakomári gyerekek közül a Jelenlét Házban rendszeresen együtt zenélők cigány népdalokat adtak elő gitár-, cajon-, kanna- és – érthetően – vastapskísérettel.

További információ:

Designnal a közösségfejlesztésért

Hogyan járulhat hozzá a designgondolkodás, a közös alkotás a különböző, akár hátrányos helyzetű közösségek fejlődéséhez? A MOME és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat együttműködésében megvalósuló Szociális Design Terepkutatás erre a kérdésre keresi a választ, eredményeit pedig - köztük az idei nyári egyetem keretében 10-16 éves gyerekekkel létrehozott alkotásokat  - a november 10-én megnyílt, egy hónapig látogatható kiállításon a MOME Campusán mutatja be.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) 2021-ben kezdte meg stratégiai együttműködését, melynek célkitűzései között szerepel, hogy hátrányos helyzetű településeken élő emberek életminőségét javítsák a szociális design és a designgondolkodás eszközeivel. A Szociális Design Terepkutatás // Social Design Field Lab program ennek megfelelően arra keres válaszokat, hogy a design, az alkotás hogyan tud hozzájárulni különböző közösségek fejlesztéséhez, rezilienciájának erősítéséhez. A projekt hosszú távú célja, hogy olyan adaptálható projekteket, és ahhoz kapcsolódó módszertanokat hozzon létre, melyeket később más hátrányos helyzetű közösségek gyermekei számára is elérhetővé lehet tenni.

Ennek eszköze egy több településen alkalmazható eszközrendszernek a kifejlesztése, amely a MMSZ Jelenlét Programjában résztvevő 10-16 éves gyerekek kreatív kompetencia fejlesztését támogatja. A kutatás legfőbb kérdése, hogy milyen kreatív design eszközökkel, módszerekkel lehet minél hatékonyabban bevonni a Jelenlét Programban résztvevő gyerekeket alkotó folyamatokba, azok hogyan tudnak hozzájárulni a fiatalok jövőképének formálásához, és hogy ezek a módszerek hogyan adaptálhatók a programhoz tartozó többi településre.

A megvalósítás egy tavaszi Hackhathon, és egy Szociális Design Nyári Egyetem formájában kezdődött meg, melynek eredményeit a most nyíló kiállítás foglalja össze. A programok során a gyerekek három különböző típusú - problémakereső, alkotó és kreatív-fejlesztő - workshopon vettek részt, amelyek során nem csupán új eszköz- és anyaghasználatot sajátíthattak el, hanem önállóan is megfogalmazhattak problémacsoportokat, melyekre megoldásokat fejleszthettek. Így terveztek például helyi igényekre szabott mobiltelefontöltő állomást, melynek felépítésében az építészeti és a formatervezés területén jártas oktatók működtek közre. A munka során a HSLU (Hochschule Luzern, Svájc) és a MOME hallgatói, oktatói, kutatói a helyi gyermekközösséggel és a segélyszervezet szakértőinek bevonásával közösen hoztak létre installációkat, tárgyakat és stop-motion animációkat is.

Az elmúlt két év közös programja megerősítette bennünk, hogy ez a fajta együttműködés -  a terepmunka alapú design kutatás -  kiemelten fontos annak érdekében, hogy a hallgatók és a résztvevő gyerekek perspektíváit tágítsuk. A design jó ha társadalmilag érzékeny és hozzájárulhat ahhoz, hogy társadalmi problémákon változtassunk. A MOME számára kiemelt jelentőségű, hogy a nálunk végző diákok olyan kézzel fogható tapasztalati tudással rendelkezzenek az őket körülvevő világról, ami hozzá segítheti őket, hogy valóban felelős alkotókká váljanak" - mondta el Fehér Bori DLA a MOME Szociális Design HUB vezetője. összegezte Fehér Bori DLA, a MOME Innovációs Központ Szociális Design Hub vezetője 

A kiállításon nem csak az elkészült projektek termékeinek dokumentációja látható, de betekintést nyerhetünk a Máltai Szeretetszolgálat szakértőivel közösen létrehozott kísérleti oktatási-kutatási program módszertanába is. A bemutató jól tükrözi a zalakomári gyerekek élményeit, anyagának létrehozásában is aktívan közreműködtek.

A kiállítás 2022. 11.10-12.09 között tekinthető meg a MOME Groundban, a Zugligeti út 9-ben. Az együttműködésről több információ itt található: https://mome.hu/hu/projects/mome-x-mmsz

Az együttműködés keretében zajlott, zalakomári nyári egyetemről több információ itt található: https://mome.hu/hu/projektek/mome-x-mmsz-nyari-egyetem