Pedagógia és nevelés címmel jelent meg a Máltai Szeretetszolgálat negyedévente jelentkező tudományos folyóiratának idei első száma, melyet kerekasztalbeszélgetéssel egybekötött lapbemutatón ismerhettek meg az érdeklődők. A beszélgetés és a Máltai Tanulmányok legfrissebb számának témái közt szerepelt a magyar közoktatás helyzete, elvek és gyakorlatok a köznevelésben és a máltai innovációk a pedagógia területén. A Máltai Tanulmányok legfrissebb lapszáma a folyóirat megújult weboldalán is olvasható a www.maltaitanulmanyok.hu oldalon. A honlap egyszerűen átlátható, rovatok vagy szerzőnk alapján is kereshetnek az olvasók a megjelent tanulmányok között. Emellett nemcsak olvashatók, de meg is hallgathatók a megjelent írások részletei is. Az oldalon továbbá nyomtatott formában is megrendelhető a harmadik évfolyamát kezdő Máltai Tanulmányok eddigi összes lapszámot tartalmazó kötetei.

A folyóirat legfrissebb számához kapcsolódó kerekasztal beszélgetés során Solymári Dániel, a tudományos folyóirat főszerkesztője kérdezte a vendégeket. A Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatokért felelős szakmai vezetője elmondta, mivel a gyermekek a társadalom alapjai, ezért a máltai szervezet tevékenységének is megkerülhetetlen része, egyik alaptevékenysége a nevelés, oktatás. Így természetes, hogy a Máltai Tanulmányok idei első lapszámának témája is az általános- és középiskolai oktatás és nevelés.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői a Máltai Tanulmányok közoktatásról szóló lapszámának szerzői közül kerültek ki. Várszegi Asztrik pannonhalmi emeritus főapát (aki a keresztény istentisztelet pedagógiájáról és a „példaképetikáról” adta közre gondolatait), a bencés iskolák tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, beszélt továbbá az állam által az egyházra bízott intézmények átvételekor felmerülő kérdésekről, a COVID-járvány alatt meghonosított új közösségi szokásokról. A hallgatóság kérdésére válaszolva a nyugalmazott bencés főapát elmondta, a szerzetesség nem egyenlő a tanári hivatással, és fordítva sem, a pedagógushiányt úgy próbálják enyhíteni, hogy az arra alkalmas végzős diákjaikat a tanári pálya választására biztatják.

Kaposi József a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, (aki a történelemtanítás tartalmával szembeni központi elvárások változásairól készített széljegyzeteket), a beszélgetés során kiemelten szólt a pedagógia értékekről, a tanárok szakmai autonómiájáról, valamint kitért arra, a Nemzeti alaptanterv készítésekor nem lenne szabad kihagyni a tervezésből a pedagógusokat, szakszervezeteket, szakmai egyeztető fórumokat, hiszen nélkülük az alapdokumentum nagyon távol fog esni a megvalósíthatóságtól.

Thaisz Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány vezetője (aki a nehéz helyzetű településeken működő iskolákban zajló pedagógiai innovációkról írt tanulmányt) részletesen beszélt arról, hogy az Iskola Alapítvány számára, mely a maga 15 intézményével közepes nem állami fenntartónak tekinthető, a legfontosabb alapelv a személyi központú működés. Annak érdekében, hogy megfelelő segítséget tudjanak nyújtani a tanároknak, pedagógusoknak ahhoz, hogy ők is a legjobbat adhassák a gyerekeknek, személy szerint kell ismerniük minden munkatárs igényeit, képességeit, nehézségeit, ahogy ők ismerik minden diákjukat és azok családját. Mint a máltai alapítvány elnöke elmondta, a keresztény pedagógia volt az első igazán személy központú tanítási módszer, melyet kiegészít a Máltai Szeretetszolgálat sajátossága: a jelenlét. Ezzel az összetett szemlélettel a fogantatástól a foglalkoztatásig kísérik a máltai segítők, köztük a pedagógusok is, a legszegényebb településeken élő gyerekeket.

A Máltai Tanulmányok 2022/I. lapszámához kapcsolódó beszélgetés teljes egészében visszanézhető a Máltai Szeretetszolgálat YouTube csatornáján, illetve itt alább: