LECTORI SALUTEM!
A Máltai Tanulmányok második évfolyamának harmadik és negyedik, ez alkalommal is összevont számát tartja kezében a kedves Olvasó. Tematikus számunkban két terület találkozási pontját alkottuk meg: amíg az első részben a szociális szektor egy igen speciális területével, a szociális, vagy más néven társadalmi vállalkozásokkal foglalkozunk, a második részben, ebből kiindulva, a társadalmi jövő egyes kérdéseit tekintjük át. Első hallásra talán furcsának tűnhet, hogy végeredményben jövedelemtermelő tevékenységet társítsunk a karitatív, úgynevezett nonprofit szervezetekhez. Nem is volt mindennapos a kapcsolat még néhány évtizeddel ezelőtt. Mára azonban az, sőt, szinte elválaszthatatlan a nagyobb civil szervezetektől, hogy társadalmi szerepvállalásuk mellett, azt kiegészítve, pontosabban a köz érdekében végzett munkájukat lehetővé téve, profitorientált tevékenységet is végezzenek. Hiszen a forrásszerzés, költségvetési egyensúly, illetve egyáltalán a fennmaradás, önállóság ezt kívánja. És milyen más gazdasági vállalkozás lenne szerepükkel koherens, összeegyeztethető, mint amely társadalmi küldetést tölt be. E profittermelő aktivitás fő karaktere azonban, hogy a ,,hasznot” működésére, és/vagy a köz, tehát kedvezményezettjeinek javára fordítja, nem pedig a magántulajdont gyarapítja. A társadalmi vállalkozások a legkülönbözőbb formában és tartalommal működnek és mára gazdag irodalom, komoly szakmai tudás alapján szerveződnek. Fő jellemzőjük az innováció, az elszántság, a kreativitás, egy kiemelt jó ügy képviselete. Mindemellett az is igaz, hogy e vállalkozók gyakran nem rendelkeznek megfelelő üzleti, jövedelemtermelő tudással, képzettséggel, így e kompetenciák hiányában nem képesek eredményesen és hosszú távon fenntartani vállalkozásukat. Ebből a perspektívából kiindulva folytatjuk a gondolkodást a minket körülvevő világ társadalmi jelenségeivel, azonban megkísérelve a jövőbe tekintést. Jelen számunkban ezt a találkozási pontot kívánjuk felmutatni, és jó gyakorlatokkal, hasznos üzleti modellekkel, társadalmi elemzésekkel erősíteni.


Elsők között Bagdy Emőke, professor emerita írását közöljük, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, Kozma Imre atya nyolcvanadik születésnapjára írt, egyben kapcsolódva témánkhoz. A Gondolatok az altruizmusról című munkájában a segítő karakter speciális természetéről elmélkedik, az önzetlen, altruista viselkedés mibenlétéről. Ahogy írja: ,,az altruizmus, amely az önzetlenség, önkéntesség és szolgálat három VIII LECTORI SALUTEM! ismertetőjegyével jellemezhető, az alter (a másik) primátusát sugallja. Segíts! A spontán induló cselekedetet az értékvilág pozitív megerősítése hitelesíti (jót teszel!), ekképp a tett emberszolgálattá (»jószolgálattá«) nemesül.” Ezt a gondolatmenetet folytatja Ruszkai Zsolt a Van-e piaca a társadalmi problémák megoldásának? című munkájában. Írásában a társadalmi vállalkozás dilemmáit boncolgatja hazánkban és más országokban, mintegy körképét adva a szociális vállalkozásoknak. Majoros Zsuzsanna és szerzőtársai a társadalmi innovációs térről elmélkednek, Az innovációs tér építőkövei – Társadalmi vállalkozás: stratégia és ökoszisztémaépítés című írásukban. Bakó Csaba és Mészáros Ágnes A társadalmi vállalkozások életciklusa és menedzsmentkihívásai című tanulmányukban a szociális célú jövedelemtermelés fontos alapvetéseit értékelik, kiemelve azok irányítási, szervezési kihívásait. Majd Nagy Péter a Társadalmi vállalkozások fejlesztése című munkájában több országban és szervezet keretében végzett tanácsadói és tréneri munkájának eredményeit foglalja össze, és ad praktikus, életre is váltható tanácsokat, megfontolásra alkalmas javaslatokat. Hubai László írásában már a társadalmi vállalkozások ökoszisztémáját értékeli. Írásában pályázati dokumentációk elemzése, valamint e szektor szakértői körében végzett empirikus kutatás eredményei révén vállalkozott annak bemutatására, hogy a magyarországi ökoszisztéma mennyiben képes hozzájárulni a társadalmi vállalkozások dilemmáinak enyhítéséhez. Ezt követően Kujáni Katalin, Szabadkai Andrea és Majoros Ágnes a társadalmi vállalkozások egy speciális, és kétségtelenül fontos területéről gondolkodnak. A fenntartható közétkeztetés elemzése nemzetközi jó gyakorlatokon keresztül című munkájukban az iskolai étkeztetés jelenlegi hazai és európai uniós helyzetét tekintik át. Jakubinyi László és Miklós Gabriella a szociális farmok helyzetét elemzik Európában és Magyarországon, különös tekintettel egy hazai kezdeményezésre. Végezetül pedig Kovács Gábor a Vállalkozásfejlesztés hálózati együttműködésben című tanulmányában a SENTINEL elnevezésű Interreg Central Europe projekt tapasztalatait foglalja össze, fontos megállapításokat téve a társadalmi vállalkozások működésére vonatkozóan.


A társadalmi jövőről elsőként Hubai László gondolkodik „Változó szerepben”. A Tendenciák a társadalmi vállalkozások fejlesztésében című írásában átvezet minket a két terület alkotta halmazok közös metszéspontjába. Szenttamási István Tamás a Társadalmi vállalkozások és a koronavírus-járvány című munkájában aktuális képet fest a pandémia okozta válsághelyzet hozta világunkról. L. Rédei Mária professzor asszony a migráció egyes aspektusait tekinti át, elsősorban demográfiai szemszögből. Kristóf Tamás és Tóthné Szita Klára a Fiatalok a távlati jövőről a Covid–19 árnyékában című tanulmányukban szintén a világjárvány hozta életünkhöz kapcsolódnak. Balogh László, a honi tehetséggondozás egyik úttörője, az Új utakon a hazai tehetséggondozás – Az elmúlt három évtized szemléletváltozása, eredményei című dolgozatában összefoglalását adja a magyarországi IX LECTORI SALUTEM! tehetséggondozás eredményeinek. Pencz Helga és Varjas János ezt a vonalat folytatja Felkészülés a jövőre – A  tantárgyközi kompetenciák című munkájukban. Görföl Tibor, egyetemi tanár, az ifjúságról és a jövőről keresztény perspektívából gondolkodik, elsősorban Ferenc pápa tanításának fényében. Miközben a szerkesztőbizottság minden tagja nevében kívánok élvezetes és tartalmas olvasást, elmélyült időtöltést, megköszönöm szerzőinknek azt a hatalmas munkát, amellyel hozzájárultak lapunk létrejöttéhez.
Solymári Dániel főszerkesztő