Tragikus hirtelenséggel, 56 éves korában elhunyt Szalai Gabriella a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogyatékosok Nappali Intézménye és Sorstárs Támogató Szolgálat vezetője, valamint a Komáromi Csoport csoportvezető helyettese. Szalai Gabriella 2001 óta volt a máltai szervezet munkatársa, 2006-tól a komáromi önkéntes csoport rendes tagja. Példamutató igyekezettel képezte magát, hogy szakmai munkáját kifogástalanul végezze. Hivatásgyakorlása nem nélkülözte az alázatot és a másik ember iránti tiszteletet. A városban élő rászoruló és fogyatékkal élő emberekért végzett szolgálatáért 2013-ban Salkaházi Sára-díjjal, 2018-ban Komárom Városáért emlékéremmel tüntették ki.

Szalai Gabriellát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Dunántúli Régiója és Komárom Város Önkormányzata saját halottjának tekinti, temetése szeptember 1-jén 14 órakor a komáromi temetőben lesz. A régió munkatársainak emlékező soraival búcsúzunk tőle.

 

Szalai Gabriella

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Komáromi Csoportja szeretett volna olyan foglalkoztatót létrehozni a városban, amely a súlyosan fogyatékos, de magát ellátni képes személyekkel foglalkozik. Így a szülők tudnak 4 órás munkát vállalni, ügyet intézni, bevásárolni. A gondolaton és a kezdeményezésen végig Isten gondviselő áldása nyugodott. A sok nehézség, akadály után egy jól működő és elismert intézmény várja, gondozza a rábízottakat. Ma szinte elképzelhetetlen, hogyan valósulhatott volna meg ebben a formában mindez Gabi nélkül.

Induláskor – 2001-ben – a foglalkoztatást egy állandó taggal és a Móra iskola önkéntes kézműveseivel, gyógytornászával képzeltük el. Állandó munkatárs Szalai Gabriella lett, aki akkor a Relabor rehabilitációs foglalkoztató 4 órás irodai könyvelője volt.

2004. április 15-én a Sorstárs Támogató Szolgálatot, majd 2005. április 1-én a nappali ellátást is biztosító intézményt tudtuk elindítani. A Támogató Szolgálat mellett 3 csoportban kívántunk gondoskodni az egyébként otthonukban élő fogyatékos személyek nappali ellátásáról. Gabi eleinte Sédtői Csabáné intézményvezető mellett dolgozott, helyettese volt, majd – miután Sédtői Csabáné elköltözött Komáromból – át is vette az intézmény vezetését. Képezte magát, tanfolyamokra járt, szakvizsgázott, szociálpedagógusi végzettséget szerzett.

2006. április 7-én lett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Komáromi csoportjának rendes avatott tagja. 2016-tól csoportvezető helyettesként dolgozott.

A városban az ismertsége és az elfogadottsága egyre nagyobb lett. Rátermettsége, elfogadó szeretete közismert volt. Az elismerés sem maradt el. A Szeretetszolgálat több belső elismerése mellett 2013. november 25-én Komárom Város Önkormányzata Salkaházi Sára-díjjal tüntette ki Gabit. Ekkor így nyilatkozott:

„Boldog vagyok, és nagyon szerencsés embernek érzem magam, hogy a családom és a munkatársaim támogattak abban, hogy tanulhassak, a munkámra összpontosíthassak. Emberileg és szakmailag is sok segítséget kaptam tőlük. Ezt a hivatást csak türelemmel és a fogyatékkal élők iránti tisztelettel lehet végezni. Eredetileg könyvelő voltam, de 25 évvel ezelőtt született egy sérült kislányom. Az életem teljesen megváltozott, rájöttem, hogy nekem a fogyatékkal élőkön kell segítenem. A munkához a hitem, a bensőmből fakadó szeretetem, és persze a családom ad erőt“ – mondta a kitüntetés átvétele után Szalai Gabriella.

2018. április. 27-én „Komárom városért” díjjal tüntették ki Szalai Gabriella máltai intézményvezetőt.

Nem tudta mi az, hogy harag, senkire soha nem haragudott. Mindent higgadtan, nyugodtan kezelt. Minden helyzetben türelemmel fordult mindenkihez, és hallgatta meg a problémákat – a belőle áradó szeretet megnyugtatott mindenkit. Mindenkihez volt egy kedves szava, s ezáltal könnyen megnyíltak neki az emberek.

A gondozottak nagyon ragaszkodtak hozzá, pótanyának nevezték. A támogató szolgálatos ellátottak pedig szívesen fogadták otthonukban.

Élete volt a Málta. Rengeteg programmal, élménnyel, kreatív tevékenységgel akarta mindig megajándékozni a fiatalokat – ahogy ő hívta őket. Jó kapcsolatot ápolt a Városban működő civil és állami szervezetekkel. Kapcsolatait az ellátottjaink javára használta fel. Elismert intézményvezető volt a munkája és személyisége miatt.

2020. augusztus 20-án tragikus hirtelenséggel szólította el közülünk az Élet és Halál Ura – nem tudtunk a búcsúra felkészülni. Hiányzik.