1309-ben a Rodosz szigetét elfoglaló johannita lovagok a várostól délnyugatra egy Szűz Mária tiszteletére emelt kápolnát találtak, amelynek szentélyében a Filermói Boldogasszony néven tisztelt kép függött. A hagyomány a festőt Szent Lukács evangélista személyében vélte felfedezni. A helyi lakosok mellett a lovagok is mind gyakrabban zarándokoltak a kicsiny kápolnába, ahol Szűz Mária új címmel gyarapodott: Minden Kegyelmek Asszonya. A törökök támadásai miatt a lovagok a kegyképet biztonságosabb helyre, városfalak mögé menekítették, majd 1513-tól a rodoszi Szent Márk templom éke volt. A végső nagy ostromkor 1522-ben a templomot aknatalálat érte és romba dőlt, a kép azonban csodálatos módon sértetlen maradt. A rendnek 1522-ben távoznia kellett a szigetről, ekkor az ereklyékkel, levéltárral, kincstárral együtt a lovagok magukkal vitték a Filermói Boldogasszony képét is, és az követte a lovagok tengeri bolyongását nyolc éven keresztül, amikor kiérdemelte a Hodigitria, Vezető Anya nevet. Végül is tisztelőivel együtt 1530-ban otthonra talált Máltán. Jelenleg egy montenegrói szerb-ortodox kolostor templomában őrzik a legnagyobb titoktartás mellett.” (Török József: A Filermói Boldogasszony bujdosása)
A Filermói Boldogasszony ikon jelenleg a Montenegrói Nemzeti Múzeumban látható
A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek itt, melynek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről. A nyugati egyházba valószínűleg I. Sergius pápa vezette be az ünnepet a 7. század végén, majd IV. Ince pápa a 13. században nyolcadot csatolt hozzá, mely 1955-ig élt.
Az ünnep magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza. Kisboldogasszony ünnepe országszerte kedvelt búcsújárónap. A Stella puerpera Solis (’hajnali szép csillag’) tiszteletére szokás volt szeptember 8. hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát. A népi megfigyelések szerint a fecskék Kisasszonykor indulnak útnak.