A tarnazsadányi lányokért, EFOP-1.4.4-17-2017-00179

Bemutatkozás

Projekt azonosító száma: EFOP-1.4.4-17-2017-00179
Kedvezményezett neve: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület
Projekt címe: A tarnazsadányi lányokért
Megvalósítás helyszíne: Tarnazsadány
A támogatás összege: 29.983.200 Ft
A támogatás mértéke: 100%
A projekt tervezett befejezési dátuma: 2019.09.30.

Tarnazsadány Heves megye déli részén található, az LHH-s Hevesi Járás részeként. A település lakóinak száma 1289, amely a fluktuációnak köszönhetően időről-időre változik. A "zsákfaluként" elhelyezkedő község több szempontból is hátrányos. A munkanélküliség - a közfoglalkoztatás ellenére - a megyében a legmagasabb. Az évtizedek óta jellemző munkanélküliség csak erősítette a szervezett bűnözés megjelenését és meghatározóvá válását. A Belügyminisztérium által közzétett információk alapján, a település Magyarország 20 közbiztonságilag legveszélyesebb területe közé sorolandó. A kábítószer bűnözésből, prostitúcióból származó jelentős jövedelem az alacsony iskolázottságúak, és fiatalok számára is vonzó "életpályát" kínál, ahol a tudásalapú értékrend kevésbé követendő, a tanulást egyébként is mellőzni kívánók számára. A nyilvántartott álláskeresőkön belül a nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 61,4 %, a többiek ettől alacsonyabb iskolázottsággal bírnak. A falu lakosságának mintegy 80-85 százaléka roma származású. A gyermekvállalás átlagon felüli, mellyel - arányait tekintve - a megyében első helyen szerepel Tarnazsadány. A faluban az óvodások létszáma 75 fő, míg az általános iskolában 146-an tanulnak, közülük hatan magántanulóként. Középfokú oktatási intézménybe szinte valamennyi végzős felvételt nyer, ám a családtól történő elválás, a bejárás, a legtöbb diáknál igen korán a tanulás feladásával jár. Hazatérve, a korlátozott munkalehetőségek mellett a fiúk és lányok a bűn útjára sodródnak. Az iskolai lemorzsolódás másik oka, hogy a továbbtanulást a diákok kudarcként élik meg. A hiányos lexikális ismereteik, alacsony szintű kompetenciáik gyorsan kiderülnek, s az új környezetben mindez csalódásokhoz vezet, min. Programunkba olyan lányokat kívánunk bevonni, akik hátrányos helyzetűek. A pályázat a hátrányokkal küzdő roma lányok iskolai lemorzsolódásának csökkentését, valamint ehhez kapcsolódóan a továbbtanulási esélyeik növelését célozza. A beavatkozások stabil alapot teremtenek a majdani iskolai előrehaladásához, a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentéséhez, és a későbbi foglalkoztathatósághoz, valamint hozzájárulnak életminőségük, egészségi állapotuk javulásához, továbbá szüleik nevelési képességének fejlődéséhez.
A program komplex módon reagál a társadalmi problémákra. Nemcsak a lemorzsolódás csökkentése a cél, hanem olyan tényezők érdekében is célzott beavatkozásokat teszünk, mely területen a roma nők jelenléte kiemelkedően magas. Ennek értelmében lépéseket teszünk a családon belüli kiszolgáltatottságuk, gyermekként történő férjhez adásuk ellen is, és nem feledkezhetünk meg a menekülő útnak vélt prostitúció kockázatáról sem. Azok, akik a családalapítás miatt morzsolódnak le, akár egész életükre elvesztik annak az esélyét, hogy valaha stabil munkahelyük legyen. Az előbb említett tényezők miatt koncentrált beavatkozásokra van szükség, mégpedig minél korábbi életkortól kezdve, annak érdekében, hogy iskolai és munkaerő-piaci esélyeik javulhassanak. A köznevelés fejlesztési programoktól való elkülönülését az biztosítja, hogy nem közvetlenül az iskolai eredmények javítására koncentrál, hanem az esélyteremtésre, az iskolai sikeresség előfeltételeit alapozza meg az önismeret, a szociális kompetenciák fejlesztése és a tanulás iránti motiváltság megteremtésével, míg a köznevelési fejlesztési programok közvetlen intézkedéseket tesznek a tanulmányi eredmények és az iskolai teljesítmény javítására (pl. különórák biztosítása kulcsfontosságú tantárgyakból, nyelvtanulási lehetőség biztosítása).
A fent említett programok összességében komplex beavatkozásokat tesznek a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében. Összességében, jelen program a céljai, célcsoportja (női program) mellett alkalmazott eszközeiben is különbözik a köznevelési fejlesztési programoktól. A mentorok személyes támogatása lehetőséget biztosít a tanulás iránti motiváció felkeltésére. A mentorok személyes támogatást nyújtanak a család számára. Mentorok személyes példája, rendszeres csoportfoglalkozások, a szakemberek együttműködése, önismereti tréningek; prevenciós foglalkozások; pályaorientációs foglalkozások lehetőséget nyújtanak a fiatal lányok számára, hogy önismeretük fejlődjön, személyes céljaik megerősödjenek, mindezek által javuljanak az iskolai eredményeik.