Átány és Kömlő 1500-2000 fős kistelepülések Heves vármegye déli részén. A két, roma szegregátumot is tartalmazó település közel öt éve része a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Felzárkózó települések programjának. Ennek keretében mindkét helyen működik Jelenlét Pont: Átányban a Református Szeretetszolgálat, Kömlőn a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának szerepvállalásával. A Központi Statisztikai Hivatal szerint mindkét település az ország legszegényebb települései közé tartozik, magas a közfoglalkoztatottak aránya és jelentős a munkanélküliség is. Ilyen környezetben látja el Átányon a háziorvosi feladatokat Dr. Szabó János, a Semmelweis Egyetem Családorvos Tanszékének oktatója, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Tagozatának elnöke.  

„Harminchárom éve dolgozom háziorvosként Hevesen, itt pedig tizenhat éve helyettesítek. Elég gyakori ez a felállás a régióban, mert sok a tartósan betöltetlen praxis” – mondja Dr. Szabó János, aki egyébként Átányban született, így a szakmai mellett erős érzelmi kötődése is van a településhez. A helyzet a szomszédos Kömlőn is nagyon hasonló, csak ott Dr. Bessenyei Ákos háziorvos van szolgálatban.  

Dr. Szabó János háziorvos. Fotó: Kovács Bence / Magyar Máltai Szeretetszolgálat

„Nagy terhet vesz le a vállunkról az újfajta működés és úgy látjuk, többen is járnak október óta orvoshoz és jobban kihasználják a lehetőségeket” – ezt már Antal Beától tudjuk meg, aki 2015 óta dolgozik Átányban, Dr. Szabó János mellett körzeti ápolóként. 

De mi történt tavaly októberben, és mitől olyan különleges ez a működésmód?

„Ott vagyok, amikor összeomlik és segítek neki újra összerakni az életét”

„Az elmúlt évtizedekben megváltozott a világ, ám a háziorvosi alapellátás sok tekintetben nem tudott lépést tartani ezekkel a változásokkal. Itt, a faluban felmerülő igényekre és szükségletekre nem tudott megfelelő megoldást adni. Engem régóta foglalkoztatnak az egészségügyi és szociális határterületek problémái, hiszen ezek szorosan összekapcsolódnak és egymás okozói lesznek. Itt sok ilyen probléma van” – sorolja Kohut T. Yoram, aki egészségügyi szociális munkásként dolgozik 2024. október 1-je óta a Szeretetszolgálat által működtetett átányi és kömlői praxisban. 

Kohut T. Yoram egészségügyi szociális munkás. Fotó: Kovács Bence / Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Bár a legtöbben őt is „doktor úrnak” szólítják a faluban, Kohut T. Yoram eredeti végzettségét tekintve szociális munkás. Elvégezte az erre épülő egészségügyi szociális munkás mesterképzést, és most a legszegényebbeknek nyújt pszichoszociális tanácsadást, betegségoktatást, egészségfejlesztést vagy éppen gyógyszeroktatást. Napi munkájának jelentős részét ezek a tevékenységek teszik ki.  

„Egy fiatal fiút cukorbetegséggel diagnosztizál a doktor úr. A vizit végén elmondja, keressen meg engem, hogy megbeszélhessük, mivel jár ez számára, mire kell figyelnie. A fiú nagyon megijed. Elmagyarázom neki részletesen, mivel jár a betegsége, mit ehet, miért fontos, hogy betartsa, amit mondok. Nem olyan könnyű ezt feldolgozni, ennek az érzelmi részében is segítek neki. Ott vagyok, amikor összeomlik és segítek neki újra összerakni az életét. Beszélek a családjával is, mert fontos, hogy ők is megértsék a betegségét és támogassák őt ezen a nehéz úton” – szemlélteti Kohut T. Yoram egy példán keresztül, hogy mivel is foglalkozik a mindennapokban.

De segített már gyászfeldolgozásban is, amikor egy idősebb asszony szédülés panaszával kereste fel a háziorvosi rendelést. Miután a különböző vizsgálatok nem segítettek a panasz okának felderítésében, Szabó doktor más megközelítést javasolt: beszélgetést. Kohut T. Yoram házhoz ment és beszélgetni kezdett az asszonnyal, melynek során szép lassan kiderült: elakadt gyászfolyamat állhat a szédülés hátterében. Az asszony elhunyt édesanyjának halálát így terápiás jellegű, segítő beszélgetéseken keresztül, együtt dolgozták fel. Ma már nincsenek szédüléses panaszai, biztonsággal tud járni és nagyon hálás ezért.  

„Ez a holisztikus ellátás lényege: nem magában a betegséget nézzük, leválasztva az emberről, hanem az illető személy életkörülményeit, mentális állapotát, lelkiállapotát és családi hátterét is” – teszi hozzá.

Olyan kisebb feladatokba is besegít, mint az étkezések utáni, napi háromszor egy gyógyszer beszedésének értelmezése. Ez ugyanis azt feltételezi, hogy a páciens napi háromszor, reggel, délben és este étkezik, ami egy napról napra, nélkülözésben élő ember számára nem magától értetődő.  Az orvosi utasítások megbeszélése, részletes kibontása ezért sokszor megkerülhetetlen egy-egy háziorvosi rendelés után.

Több mint ápoló

A szakmai stáb negyedik tagja Székely Katalin kiterjesztett hatáskörű ápoló (angolul APN, azaz Advanced Practice Nurse), aki Yoramhoz hasonlóan október óta dolgozik az átányi és kömlői háziorvosi praxisban. Az ő feladata önálló prevenciós rendelések tartása és a krónikus beteggondozás. Magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, magas koleszterin, mozgásszervi betegségek – leggyakrabban ezekkel a problémákkal keresik fel a páciensek, akiket a háziorvos irányít hozzá.  

Székely Katalin kiterjesztett hatáskörű ápoló. Fotó: Kovács Bence / Magyar Máltai Szeretetszolgálat

„A munkám szépsége és egyben nehézsége, hogy minden eset nagyon egyedi, nem tankönyvszerű. Nálam van idő arra, hogy a betegek megértsék, miért szükséges az adott kezelés és hogyan tudnak tenni ők maguk a gyógyulásuk érdekében. Ha valaki túlsúlyos és szeretne lefogyni, akkor tanácsot adok neki, beszélünk az étrendjéről, a mozgás fontosságáról és rendszeresen nyomon követjük a testsúlya változását” – avat be munkájába Székely Katalin. Kohut T. Yorammal napi váltásban vannak jelen a két településen. A betegeket gyakran otthon vagy a gondozóházban keresik fel, hiszen sokan idősek és mozgásképtelenek. Kulturális, szociális és intellektuális tényezők is nehezítik a kezeléseket, ezért „csak apró tyúklépésekkel” tudnak haladni.  

Kiterjesztett hatáskörű ápolókat egyébként 2017 óta képzenek itthon, míg nyugaton ez már több évtizede bevett gyakorlat. A szakmai kompetenciáik nálunk még nincsenek tisztázva, ez a feladat a jogalkotókra vár. „Ami biztos: igény lenne rájuk, ugyanis Magyarországon közel ezer betöltetlen háziorvosi praxis van. Ezeken a helyeken egy ilyen szakember be tudna segíteni, természetesen orvosi háttérrel és szupervízióval, ami lehet akár telemedicinális jellegű is” – veti fel a lehetséges jövőbeli irányokat Székely Katalin.  

Az említett feladatokon túl ő készíti elő a betegeket a mobil kardiológiai szakrendelésre is. A két településen ugyanis október óta ilyen is van. A havonta, illetve kéthetente érkező busz teljes körű kardiológiai ellátást, illetve ultrahangos vizsgálatot biztosít, fedélzetén a szakorvossal és minden szükséges felszereléssel. Így a helyieknek nem szükséges az akár több hónapos várakozást követően Hevesre vagy Egerbe utazniuk. Elég, ha egy előre egyeztetett időpontban megjelennek az egészségház mellett, a mobil szakrendelésen.  

Központi szerepben az orvos, de a munka megoszlik

Az átányi és kömlői praxis mindent tud, amit egy átlagos hazai háziorvosi alapellátás – ám a modell, ahogyan működik, egyedülálló. A központi személy továbbra is az orvos, nála összpontosul minden információ, övé a felelősség. Ám az ellátásban nagyon fontos a felsőfokú végzettségű ápoló és a felsőfokú végzettségű egészségügyi szociális munkás is.

„Korábban a nővérrel ketten csak akut, krónikus betegségek ellátására volt lehetőség, szisztematikus munkára, ”utánanyúlásra” nem. A beteget jellemzően csak akkor láttuk, amikor sztrókja lett. Ez a helyzet változott meg most azzal, hogy van idő utánkövetésre. Ha kell, házhoz tudunk menni, elbeszélgetni, a megelőzéssel foglalkozni. Ez itt, ahol az emberek iskolai végzettsége, egészségértése alacsony, elengedhetetlen ahhoz, hogy jó ellátást tudjunk biztosítani” – magyarázza Dr. Szabó János.

A helyiek sokféle betegséggel keresik fel a rendelést – a krónikus betegségek közül gyakoriak a magas vérnyomás, cukorbetegség, pszichés betegségek vagy a fiatalok körében a drogfüggőség. Utóbbiban Kohut T. Yoram segít, míg a diabéteszes betegekkel Székely Katalin foglalkozik. A két szakember a helyi önkormányzat és iskola mellett szorosan együtt dolgozik az átányi és kömlői Jelenlét Pontokkal is, hiszen a több éve működő intézményeknek erős a helyi beágyazottsága.  

„A Jelenlét Pontok munkatársai nagyban megkönnyítik a munkámat, hogy el tudjak jutni az emberekhez és minél jobb legyen az információáramlás. Nekik köszönhetően már megvan egy alapbizalom, amire én is építhetek” – emeli ki Kohut T. Yoram.

Dr. Szabó János, Antal Beáta és Kohut T. Yoram az átányi egészségház előtt. Fotó: Kovács Bence / Magyar Máltai Szeretetszolgálat

A rendelőben hetente van vérvétel, de ha a helyzet megkívánja, a nővér a beteg otthonában veszi le a vért, melyet a hevesi laborban értékelnek ki. Hétfőnként – sürgős esetekben máskor is – a csapat egyeztet a betegekről, a vélemény- és tapasztalatcsere után pedig a háziorvos dönt a megfelelő kezelésről. Szabó doktor személyesen, havonta konzultál a kardiológus és ultrahangos szakorvosokkal is.  

„Jelenleg a hazai ellátási rendszerből a klinikus és a háziorvos közötti kapcsolat hiányzik. Ezekből az orvosokból annyira kevés van országszerte, hogy egyszerűen nem jut idő a köztük lévő szakmai egyeztetésekre. De persze az sem életszerű, hogy minden egyes beteg miatt, aki szakorvosi ellátást kap, rendszeresen konzultáljon egymással a szakorvos és a háziorvos. Ez csak súlyosabb eseteknél működik. Ezért fontos, hogy itt egy alkalommal hét-nyolc betegről is tudunk egyeztetni a szakorvossal, ami nagyon hatékony” – részletezi Dr. Szabó János, miben más az itteni együttműködés a hazai gyakorlathoz képest.  

„Itt sincs több szakorvos, mint másutt, de a betegút szervezése más. Ezért fontos és jó ez a modell, mert bemutatja: strukturálisan kellene változtatni, ha országszerte javítani szeretnénk az egészségügyi ellátás színvonalán. Ha rendszerszintre tudjuk emelni ezt a működésmódot, az egész országban megjelenhet ez a típusú ellátás” – emeli ki.  

Tapasztalatai szerint kulcsfontosságú, hogy helyben hosszabb távon működjön a modell, mert a lakosság egészségének javulása öt-tíz éves időtávon mérhető. „Azt már látjuk, hogy október óta egyre több ember keres meg minket és kéri a kollégáink segítségét, de ahhoz, hogy az ő állapotukban mérhető legyen a javulás, több idő kell. Az elmúlt tíz évben már három hasonló praxisközösségi projekt is futott a térségben, melyekben alkalmaztak dietetikust, gyógytornászt és egészségpszichológust is. Ezek svájci, európai uniós illetve állami finanszírozással működtek, de nem elég hosszú ideig ahhoz, hogy jól követhető legyen az eredményük” – magyarázza Dr. Szabó János, aki szerint a modellt tovább lehetne bővíteni.

„Fontos lenne, hogy az ellátásban dolgozzon dietetikus, gyógytornász és egészségügyi pszichológus is, de méretgazdaságossági okokból jelenleg meg kellett húznunk a határt, mert ezek a szakemberek csupán két praxisra nem foglalkoztathatóak gazdaságosan. Így döntöttünk az egészségügyi szociális munkás és a kiterjesztett hatáskörű ápoló mellett, mert ők nagyon széles körben tudnak segíteni a betegeknek és részben el tudják látni az említett szakemberek feladatait is. Ha úgy látjuk, működik a modell és ki tudunk alakítani egy olyan, szakmailag és gazdaságilag is jól működő praxisközösséget, akkor az említett szakembereket is be lehet majd hozni az ellátásba. De hangsúlyoznám, hogy ami most történik, az is egy nagyon nagy lépés az ellátás színvonalának javításában.”

Dr. Szabó János azt is kiemeli: a jövő szempontjából az is fontos lenne, hogy az átányi és kömlői ellátásban dolgozó szakemberekhez jogszabályban rögzített felelősségi körök, azaz jogok és kötelezettségek legyenek rendelve. Ennek hiányában a mostani rendszerben nagyon nehéz a csapatmunkát menedzselni. Kérdésünkre, hogy mikor lehet jogszabályi vátozás, Dr. Szabó János elmondja: a háziorvosi, praxisápolói és kiterjesztett hatáskörű ápolói hatásköri listák készen vannak, ezeket megkapta az Egészségügyért Felelős Államtitkárság, akik ígéretet tettek arra, hogy az anyagból jogszabály lesz. Ugyanakkor egészségügyi szociális munkás végzettségű kolléga eddig még nem dolgozott Magyarországon, így még nincs elegendő tapasztalat és szakmai konszenzus az ehhez tartozó hatásköri lista létrehozásához.

„Ő a beteg embernek még a megjelenésével is bizalmat ad, gyógyszerként működik”

„Nem elég, hogy jó szakember vagy” – mondja Kohut T. Yoram, amikor arról beszél, mitől lesz valaki az ő munkájában sikeres. „Kell mellé egy megfelelő szemlélet is, melyben a legfontosabb az empátia. A hozzánk kerülő betegek túlnyomórészt roma származásúak, az ő működésük a többségi társadalom szemében sajátosnak tűnhet. Fontos, hogy nem kell feltétlen egyetérteni velük, de meg kell érteni őket. Mi nem bírók vagy rendőrök vagyunk, hanem professzionális segítők. Arra törekszünk, hogy ha bejön egy tizenkét éves terhes lány, ő is ugyanolyan színvonalas ellátást kapjon, mint egy jómódú, negyvenes nő. A fenti szemlélet alkalmazása kihívást jelent és komoly szakmai odafigyelést igényel a hétköznapok során” – teszi hozzá.

„Szeretnénk elérni, ha egy beteg eljön a háziorvosi rendelésre, akkor bizalommal forduljon hozzánk. Eddig az volt a jellemző, hogy akkor jött a beteg, amikor már rosszul volt – mert félt. Ezen jó lenne változtatni. Nem lehet csak a betegségeket kezelni. Emberként kell bánnunk a hozzánk fordulókkal, különben nem lesznek egészségesek, mi pedig nem leszünk sikeresek.”

Baráth Árpádné mesél a tapasztalatairól. Fotó: Kovács Bence / Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Végül arra is kíváncsiak voltunk, milyen a helyiek tapasztalata az új ellátással kapcsolatban. 

„Május 19-én jövök kardiológiára. Áldja meg az Isten a doktor urat! Úgy eltalálta a gyógyszeremet! Korábban még katéterezésen is átestem, nagyon rosszul voltam. Mióta az új gyógyszert szedem, egyszer sem jött rám a roham” – meséli Baráth Árpádné Marika átányi lakos, aki egy éve él egyedül, miután elvesztette a férjét. Magas vérnyomással és szívproblémákkal kezelik. Saját elmondása szerint „nem nyavalygós”, csak akkor megy orvoshoz, ha problémája van.  

„A kardiológiai vizsgálatra Székely Katalin készített fel: elmentem vérvételre, megmérte a vérnyomásomat, EKG-t is nézett, meghallgatta a tüdőmet, minden papíromat elkészítette, nekem csak menni kellett” – avat be a részletekbe Baráth Árpádné.

„Yorammal pedig nagyon jól jártunk. Ő a beteg embernek még a megjelenésével is bizalmat ad, gyógyszerként működik. De nagyon nagy dolog a lakosságnak az is, hogy kijön az ultrahang és a kardiológia is. Itt mindig van orvos, vagy ugyanolyan értékű ember. A falu nyolcvan százaléka nevében mondhatom: nagyon elégedettek vagyunk” – teszi hozzá.  

Lólé Erzsébet és Kohut T. Yoram: egyeztetés az átányi Jelenlét Ponton. Fotó: Kovács Bence / Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Az új ellátásról megkérdeztük Lólé Erzsébetet is, az átányi Jelenlét Pont munkatársát. Amellett, hogy sokszor elkíséri Kohut T. Yoramot, ha ki kell menni családokhoz, fiatalokhoz, az új háziorvosi ellátásban páciensként is szerzett tapasztalatokat. „Túlsúllyal küzdök, ezzel kapcsolatban Yorammal szoktam konzultálni. Voltam kardiológiai szűrővizsgálaton is. Nem kellett időpontra várni, miután beszéltünk, rá két nappal már meg is volt a vizsgálat. Egerben több hónap alatt kerültem volna sorra. Összességében sokkal jobb most a helyzet: több törődést, odafigyelést kapnak az emberek, mint azelőtt.”