Olyasmit is elmondanak, amit a saját anyjuknak sem

Autókkal segíti a védőnők munkáját a Fókuszban a gyermek program

„Ez az!” – tört ki az öröm Nagycserkesz göröngyös főútjának szélén Zsuzsa asszonyból, nyomatékképpen még a kezét is magasba lendítette. Éppen úgy, ahogy a győztesek szokták. Ezen a napon ő is nyert valamit: társaságot, amikor a védőnő és a kísérői elfogadták a meghívását, ami egy pohár kólára szólt. Így aztán a kis csapat gyerekestől és babakocsistól bepakolta magát a vadonatúj Dacia Dusterbe – amit a védőnő a Fókuszban a gyermek programtól kapott használatba –, és könnyedén gyorsan hazaért a család. Nagycserkeszen a Jelenlét Ponttól öt kilométerre laknak, ezt a távolságot az asszony naponta megteszi gyalogosan a lányaival.

Zsuzsa asszony szegényes, de szemmel láthatóan gondozott háza a falu szélén áll, ahova nemigen járnak látogatók. Itt él férjével – „aki hál’ Istennek” éppen munkában van, így legalább csend és nyugalom is van” - valamint két lányával, Szofival és Gabival. A házban van fürdőszoba is (ez nagy dolog arrafele), sőt mosógép is, és a szobában is csak azért vannak összezsúfolva az ágyak és egy matrac, mert az asszony a lányok mellett alszik. A család élete éppen nem konfliktusmentes, amikor a férje kissé elgyengül, az ital segítségével képes feldolgozni a nehéz mindennapjaikat. A gondból bőven kijutott a családnak: másfél éve, egy hároméves korban kötelező rutinvizsgálat során derült ki, hogy Szofinak rosszindulatú vesedaganata van, amit azonnal meg kellett műteni. Szerencsére a kislány már „strapabíró”, azaz hivatalosan tünetmentes, és éppen úgy bolondozik, ahogy egy átlagos óvodás kislány. Úgy pedig még a védőnői látogatások sem tűnnek tehernek, ha vendégül lehet látni a védőnőt.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagycserkeszen és a hozzá tartozó 16 tanyabokorban összesen csaknem kétszáz 6 év alatti kisgyermek él, többségük nagyon nehéz körülmények között. Így ez nem csak hatalmas, de nehéz védőnői körzet is. De ahogy Mudri Anita védőnő mondja, ő nem is tudna egy irodában ülni 8-tól 4 -ig.

Ülni nem is tudna sokat: egy-egy nap alatt 8-10 családot is felkeres. Van, ahová csak 10 percre ugrik be, de olyan is, ahol órákat tölt el. Kérdez, válaszol, olykor vizsgál – például a körülményeket vagy éppen a csecsemő fejlettségét – és azt is megmutatja, hogy melyik babát, hogyan kell tornáztatni ahhoz, hogy még ügyesebb legyen. Minden gyerekről tudja, mi van vele, és a családjaikat illetően is igen jól tájékozott. Sokszor előbb tudja meg valakiről, hogy terhes, mint, ahogy az illető eljutna orvoshoz.  

A jól értesültség fontos. „Sokan olyasmivel is megkeresnek, amit a saját anyjuknak sem mondanak el, hátha nekem van valamilyen ötletem” – mondja, hozzátéve azt is, hogy általában van. Vizsgálatokat szervez és végez el maga is, vitaminokat oszt, és elszántan, de kedvesen nógatja az anyukákat, akiknek van valamilyen elmaradásuk a gyerekük oltását vagy státuszvizsgálatát illetően. Egészen addig, amíg eléri, hogy megjelenjenek a védőnő és a gyermekorvos által közösen használt rendelőben. Egy különlegesen tehetséges gyereknek pedig néhány éve kijárt egy próbanapot a környék elitiskolájában, a bizonyítási lehetőség pedig sikerrel végződött. „A fiú már kilencedikes és még mindig kitűnő tanuló és orvos szeretne lenni” – meséli róla hallhatóan büszkén.

„A tanyabokrok mintha el lennének zárva a külvilágtól: nehéz a bejutás a vizsgálatokra és már az időpontkérés is nagyon nehézkes. Sokszor ilyen apróságokon múlik a távolmaradás” –indokolja türelmességét, ha valamilyen késlekedést tapasztal egy-egy családnál. Ha viszont a probléma súlyos, és arra van szükség, akkor a családsegítővel és a családmentorokkal közösen, anyaotthonba menekíti azt az anyát, aki gyermekeivel együtt veszélyben van. Mindehhez jól jön az a segítség is, amit a Fókuszban a gyermek programtól kaphatnak a felzárkózó településeken dolgozó védőnők. Kérhetnek különböző vitaminokat és a mindennapi munkájuk során használatos diagnosztikai eszközöket is. Segítség az olykor életmentő információ is, ami a családdal szoros kapcsolatban lévő családmentortól érkezhet meg. Ahol a távolság és a körülmények indokolták ott új autóhoz jutottak a védőnők, összesen 25 új jármű segíti munkájukat.

A közlekedés Mudri Anita számára is nehézkes: volt ugyan korábban egy saját autója, de az nem terepjáró volt, és elakadt. „Sokszor kellett bekuncsorognom magam a rendőrökhöz vagy a polgárőrökhöz, ha esett az eső vagy a hó” – mondja, miközben az új terepjárójával azt is megtapasztalhatta, hogy nem állja többé útját sártenger.

A Zala megyei Oltárcon kevesebb a gyerek és az újszülött is, ottjártunkkor csupán két baba fejlődését kell szemmel tartani. Az amúgy csodálatos környezetben lévő zsákfaluba naponta csak két busz jár, autó nélkül meglehetősen nagy kihívás a közlekedés. Így innen nemigen járnak el az emberek, akik jellemzően félnek is külvilágtól, emiatt a gyerekeiket sem engedik el. Még egy keszthelyi, hajós kirándulásra is csak sok energiával és rábeszéléssel tudnak a Jelenlét munkatársai és a családmentorok gyerekeket toborozni. Akiket viszont sikerül rábeszélni és beszállnak a balatoni hajóba, életre szóló élményekről mesélnek az otthon maradóknak.

 „2,5 autót már elhasználtam ebben a körzetben” – mondja Nemes Márta védőnő, már új autója mellett, amit neki is a Fókuszban a gyermek program biztosított, hogy gond nélkül eljuthasson a körzetlébe tartozó gyerekekhez. Erre nagyszüksége van: az amúgy a közeli Becsehelyen élő, de Oltárcon dolgozó védőnő alkalmanként 50-60 kilométert autózik azért, hogy a gondjaira bízott családokat felkereshesse.

Az itt lakó családok szociálisan nincsenek olyan rossz helyzetben, mint például Nagycserkeszen. A házakon ugyan látszanak az egykor szebb élet nyomai, de a rendezett udvarok és a gondozott, éppen ezért bő termést ígérő kiskertek azért mutatják az igyekezetet. A gondot itt inkább az elszigeteltség okozza. A védőnő és a vele együtt dolgozó családmentorok így a gyerekek fejlesztését tartják a legfontosabb feladatuknak, és abban segítenek, hogy Oltárcon is kitáruljon a világ.