A találkozón a szenvedélybetegekkel és függő szülők gyermekeivel közvetlenül foglalkozó szociális és egészségügyi szakemberek tartottak előadásokat, workshopokat illetve kerekasztal-beszélgetést. A konferenciát dr. Simon Attila szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg, majd Majzik Balázs, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Drogmegelőzési Programok Osztályának vezetője tartott előadást, melyet a Fogadó Szolgálat honlapján szereplő idézettel nyitott: „Minden a családban kezdődik. A szenvedélybetegség is, a gyógyulás is”. A szenvedélybetegségekkel kapcsolatban a családi háttér nem csak veszélyforrás lehet, hanem akár a legprotektívebb tényező is.



A gyermekkorban elszenvedett bántalmazás, elhanyagolás, illetve a szülők részéről tapasztalt deviáns magatartás (például válás, börtönben töltött évek, szerhasználat stb) sokszorosára növeli a későbbi függőség esélyét – derült ki dr. Makara Mihály hepatológus főorvos előadásából, aki az úgynevezett ACE-pontok (Adverse Childhood Expreience, a gyermekkori stresszhatások felmérése nyomán nyert érték) és a felnőttkori szenvedélybetegség, illetve magas kockázatú viselkedés közti összefüggéseket ismertette.



A korai traumák végzetes következményei azonban kiküszöbölhetőek, a szenvedélybetegség öröklődése nem törvényszerű. Erről már F. Lassú Zsuzsa pszichológus, egyetemi docens beszélt, aki a lelki ellenállóképesség, rugalmasság, azaz a reziliencia tényezőiről tartott előadást. Bár a rugalmasság egyéni tényezőinek vannak öröklött komponensei is, a legtöbb közülük mégis fejleszthető, ilyen például az önreflexiós készség, a humor, az összefüggés-élményt támogató spiritualitás, vagyis a vallásos hit, vagy a társas kompetencia. A rezilienciát ezek mellett családi és környezeti faktorok is erősíthetik, ilyenek például a legalább egy egészséges felnőttel kialakított bizalmi kapcsolat, a tanulásra való ösztönzés, a szabadidős tevékenységek lehetőségeinek, illetve a támogató szolgálatok elérhetősége, vagy a megfelelő lakáskörülmények.



Dr. Bodrogi Andrea addiktológus főorvos a szenvedélybetegségek közül az alkoholizmusról, az alkoholbeteg hozzátartozóval élők családi folyamatairól tartott előadást, és részletesen kitért a serdülők között egyre népszerűbb rohamivás jelenségére is. A rohamivás (egy óra alatt öt vagy több ital elfogyasztása), az alkoholfogyasztás magas társadalmi elfogadottsága és a szesznek az agyra gyakorolt káros hatásai okozzák, hogy egyre többen válnak egyre fiatalabb korban alkoholfüggővé. Magyarországon a 18-30 évesek közt a leggyakoribb a függőség, épp abban a korosztályban, amelyik a leginkább kívül esik az ellátórendszer látókörén – figyelmeztetett a szakember.

A szervező Magyar Máltai Szeretetszolgálat részéről Frankó András, a Fogadó Pszichoszociális Szolgálat vezetője ismertette a karitatív szervezet által a szenvedélybetegségben érintetteknek nyújtott segítség formáit, jó gyakorlatait, kisfilmjeit és kiadványait. A máltai segítségnyújtás központi gondolata, hogy van kiút, van mód a gyógyulásra: „Nem kell így lennie” – fogalmazott az előadó. Ahogy a szakértők többsége, ő is kiemelte, hogy a megelőzés első és legfontosabb eleme a kimondhatóvá tétel, a problémáról való beszéd – erre alapoz például a szervezet által létrehozott kimondhato.hu weboldal. Elmondta: idén januárban indították útjára az Apa, anya, pia-csoportokat, az információnyújtást szolgáló kiadványok rövidesen könyvesboltokban is elérhetőek lesznek, és meghirdették az Eszközeim, lehetőségeim és határaim a szenvedélybeteg szülők gyermekeinek segítésében című képzést is.

Hajdú Krisztina klinikai pszichológus, a Szeretetszolgálat Modellprogramjainak szakértője a karitatív szervezetnek a leszakadó térségekben végzett komplex terepmunkáját, illetve az azt megalapozó Jelenlét-szemléletet ismertette. A fogantatástól a foglalkoztatásig szóló kísérés, illetve a gyermekekre, az életük első ezer napjára, a sikerélményre és a jövőképre koncentráló, személyes jelenlét-alapú segítségnyújtás éppen azt előzi meg, hogy a veszélyeztetett családokba születő gyerekek sorsa egy életre megpecsételődjön. Kormos Piroska szociálpedagógus, szocioterapeuta pedig a Fogadó Szolgálat AAP-csoportjaiért felelős máltai munkatárs pedig a csoportok céljáról, működéséről beszélt.



A konferencián elhangzott előadások felvételei rövidesen elérhetők lesznek a Fogadó Szolgálat Youtube-csatornáján. A szenvedélybetegség témájában készített kisfilmek erre és erre a linkre kattintva megtekinthetők.