A Kormány döntésének értelmében a következő években összesen 300 nehéz helyzetű település kap segítséget a felzárkózáshoz, 2019-ben az első harmincegy helyszínen kezdődik el a munka. A programot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat koordinálja, a végrehajtásban a nagy egyházi karitatív szervezetek és a településeken dolgozó civil szervezetek is részt vesznek.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, a diagnózis alapú felzárkóztatási program miniszterelnöki biztosa a tájékoztatón elmondta, sok egyeztetésen vannak túl, a települések polgármestereivel és a megvalósításban résztvevő együttműködő partnerekkel való találkozás pedig új lendületet ad. „Az egyértelmű, hogy távolról nem lehet segíteni, ahhoz, hogy gyógyítsunk, biztonságot nyújtsunk, ahhoz ott kell lenni. Erre vállalkozunk most a minisztériumokkal, a polgármesterekkel, a közösségekkel. Négy település fog egy csoportba tartozni, ahol olyan embereket vonunk bele ebbe a munkába, akikről tudjuk, hogy nem adják fel.” – mondta a miniszterelnöki biztos. Előadásában bemutatta a Jelenlét program helyszínein alkalmazott szemléletet és a konkrét válaszokat és megoldásokat, melyeket a Felzárkózó települések programban is felhasználni kívánnak. Bemutatta az előre fizetős mérőórák rendszerét, mely segít megelőzni az eladósodást, a Biztos Kezdet Gyerekházakat, ahol a túlzsúfolt és gyakran komfort nélküli lakásokba született gyerekek színes környezetben fejlesztő pedagógusok bevonásával a szüleikkel együtt tölthetik az időt. „Nem kell minden esetben szervezett képzésekben gondolkodni. Az is elég lehet, ha együtt megyünk el bevásárolni az anyukákkal, együtt főzünk, vagy együtt takarítunk, és közben tanulunk egymástól” – emelte ki a máltai alelnök. Beszélt a védőnői hálózat megerősítéséről, valamint az iskolai, óvodai és tanodákban zajló oktatásról, nevelésről, melynek a kulcsa, hogy minden gyerek sikeresnek érezhesse magát valamiben. Vecsei Miklós azt is hangsúlyozta, az érintett területeken gazdag termőföldek találhatók, melyeknek a megművelése is a program része lesz. „Az univerzális megoldások veszélyesek lehetnek, távolról nem lehet jól segíteni. Ezért kell jelen lenni, és külön diagnózist készítenünk minden településen, minden területen.” – hangsúlyozta Vecsei Miklós.

Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatójában ismertette, hogy a program célkitűzései nem új keletűek, vannak előzményei. A felmérések alapján kiválasztott harmincegy település pilot programokat indítanak, melyeknek tapasztalatait és jó gyakorlatait a következő évben bevont településekre is tovább viszik. A belügyminiszter kiemelte, hogy a gazdasági és társadalmi felzárkóztatás szakmai jelenléttel, egyedi diagnózisok alapján, komplex beavatkozással hosszú távú, célzott, praktikus és ismételhető programok indításával valósul majd meg. A célkitűzések közt említette a bűncselekmények számának csökkentését a megélhetés javításával. Biztos megélhetést nyújtó szaktudást adó iskolák, biztos kezdet gyerekházak, egészségügyi szűrővizsgálatok, mellett a közfoglalkoztatás eszközeivel az utcakép javítása, a műveletlen kertek hasznosítása és munkahelyteremtő beruházások is fontos szerepet kapnak a felzárkóztatást segítő mintaprogramokban. Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes kiemelte, Az állam egyedül nem tudja, a roma közösségek pedig egyedül nem képesek megvalósítani a felzárkózást, ezért együtt kell működni, az egyházi és civil szervezetek bevonásával és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetésével. A tárcavezető beszédében köszönetet mondott azoknak, akik a területen az elmúlt években dolgoztak.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a roma emberek integrációja kapcsán elmondta, nemzeti sorskérdésként kell kezelni az ügyet, melyet egyedül senki nem képes megoldani. A miniszter hangsúlyozta, a program csak a keretet jelenti, de a tartalmát az együttműködés fogja megadni.

Vecsei Miklós a beszédek zárásakor kiemelte, nincs minden helyen használható módszer, minden település más és más beavatkozásokat igényel. Egy azonban minden települési programban közös: a gyerek van a fókuszban.

A 300 település kiválasztása egy komplex, foglalkoztatási, iskolázottsági, lakhatási, jövedelmi, bűnözési viszonyokat és a korszerkezetet egyaránt figyelembe vevő mutató segítségével, a KSH-val együttműködve történt. A településeken összesen 270 ezer ember él, nagy részük roma származású. A lakosság iskolai végzettsége és foglalkoztatottsági rátája alacsony, a komfort nélküli lakások aránya meghaladja az országos átlagot.

A program szakmai alapja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyar Örökség Díjjal is kitüntetett Jelenlét programja, amely nem előre megírt feladatokat valósít meg a településeken, hanem a helyben megismert problémákra keres gyakorlatias megoldásokat, és szociális diagnózisok felállításával jelöli ki a fejlődés következő lépéseit.

Az érintett települések polgármesterei Tiszaburán ismerkedtek meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjának működésével. A karitatív szervezet 2016-ban a kormány felkérésére indította el Jelenlét programját Tiszabőn és Tiszaburán. A program elsősorban a gyermekek esélyeire koncentrál, a védőnőkkel közösen a várandós kismamák körében végzett munka eredményeképpen jelentősen csökkent a koraszülések és az alacsony súllyal világra jött kisbabák száma. A csecsemőápoláshoz adott babacsomag pl. a sok családnál hiányzó kellékeket pótolta. Számos család lakhatási körülményeinek javítása mellett munkahelyeket is teremtett, Tiszaburán például varrodát és asztalosműhelyt is nyitott a Szeretetszolgálat.