Az EFOP-1.5.1-17 számú Végtelen lehetőség kísérleti program öt járásban öt egyházi és civil szervezet együttműködésével valósul meg négy éven át, projektenként 400 millió forintból. A Kunhegyesi járásban a Máltai Szeretetszolgálat, a Gönczi járásban a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Baktalórántházai járásban a Baptista Szeretetszolgálat, a Sellyei járásban a Katolikus Karitász, valamint a Cigándi járásban Magyar Református Szeretetszolgálat indít kísérleti projekteket, melyekben a Máltai Szeretetszolgálat Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Jelenlét programját terjesztik ki. Ezáltal a program a településeken történő megvalósítással egy időben a járások egészét is segíti.

A Végtelen lehetőség projektek nyitó rendezvényét a Cigándi Református Egyházközség imatermében tartották, ahol Oláh Krisztián polgármester köszötötte a vendégeket. 

A program nyitó rendezvényén Czibere Károly felidézte, hogy államtitkársági kinevezése előtt Vecsei Miklóssal sokat beszélgettek arról, mi lenne szükséges ahhoz, hogy a felzárkóztatási és társadalompolitikának kézzel fogható, fenntartható eredménye legyen. „Arról beszéltünk, hogy amíg az nem helyi modellkísérletből származik, nem civilek által kialakított rugalmas együttműködési keretek között valósul meg, és nem a különböző társadalompolitikai szektorok összefogásával alakul ki, addig nem lesz hosszú távú eredménye.” Az államtitkár elmondta, hogy csak egy ágazattól, egészségügytől, vagy foglalkoztatás politikától nem lehet elvárni sem egy város a felemelését, sem egy egész járás felzárkóztatását. „Valamennyi ágazat szoros együttműködéséből tud kialakulni egy komplex munka, amelyet nagyban segít, ha ezt hosszú távú garanciákkal is körbe lehetne venni, hogy a résztvevő szervezetek nyugodtan dolgozzanak, és kikísérletezhessék azokat az eszközöket, melyekkel egy térség, egy járás társadalma megmozdítható, és felemelhető.” – hangsúlyozta a politikus és hozzátette, a program újszerűsége abban áll, hogy Magyarországon még nem volt olyan társadalompolitikai, rendszer stratégiai jelentőségű program, amely ilyen hosszú távon, ilyen nagy tapasztalattal rendelkező civil szervezetek, egyházhoz kötődő segélyszervezetek bevonásával, ilyen komplexitással, végzett volna járási szinten vagyis több településre kihatóan felzárkóztatási tevékenységet.


Az államtitkár kiemelte, a programban az együttműködések nyomán olyan tapasztalatok, tanulságok, módszerek, jó gyakorlatok születhetnek, amelyek a következő évtizedek számára a hátrányos helyzetű területek felzárkóztatásakor megkerülhetetlenek lesznek. „Ez a program a szolidaritás és a közösség vállalás programja, amely abból a lelkületből fakad, hogy nem hagyhatjuk magukra azokat a térségeket, amelyek súlyos szociális, társadalmi és egyéb nehézségekkel küzdenek. Annyira sokrétű ugyanis ez a probléma halmaz, hogy egy-egy polgármester, egy-egy település magában, egy-egy ágazat magában nem fog tudni eredményesen küzdeni ellene, ezért kell az új típusú megközelítés.” – fejtette ki a Végtelen lehetőség kísérleti program fontosságát az államtitkár.  Mint elmondta, a felzárkózási stratégia megújításakor, valamint a programok előkészítésekor értékelték a korábbi időszak programjait, hogy amelyek sikeresek voltak, tovább folytatódhassanak. A szakpolitikus hangsúlyozta, fontosnak tartja megmutatni a közvéleménynek, hogy a roma felzárkóztatás, a területi felzárkóztatás nem kidobott pénz, mert vannak kipróbált szakemberek, vannak kézzel fogható eredmények, működő szakmai műhelyek és vannak bevált módszerek.

A bizonyítottan eredményes programok között kiemelte a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét Programját. „A szakmai értékelések során egyértelművé vált, hogy a máltai Jelenlét Program olyan szemléletmód, amelyet alkalmazva lehet nemcsak település részek, nemcsak települések, hanem nagyobb térségek szintjén is fejlesztéseket eredményesen eszközölni. Az ilyen működő programokra kell átcsoportosítani a finanszírozást, ez történik ebben a programban is.” Az államtitkár hangsúlyozta, hogy minden szervezet, minden közreműködő mobilizálja a saját eszköztárát, de minden helyszínen alapvetően a Jelenlét programot alkalmazzák. Czibere Károly azt mondta, a Jelenlét Program azért bizonyult eredményesnek az elmúlt évtizedben, mert közel megy a társadalmi problémákhoz, nem Budapestről diktálja, mit kellene tenni, hanem alázattal odamegy és részt vesz a nehéz sorsú családok életében. Továbbá fontos eleme a programnak az államtitkár szerint, hogy diagnózist készít, vagyis a problémát komplexen tárja fel és a szükségletekhez igazítja a segítséget. „Nincsenek uniformizált megoldások, a különböző lehetőségeket, mint szociális szolgáltatást, egészségügyi ellátást, közlekedést össze kell kapcsolni és rugalmasan használni, mert a nagy ellátó rendszerek, a szolgáltatási rendszer egységesen alkalmazott megoldásai sokszor nem találkoznak a rászoruló családok nehézségeivel.” Emellett az EMMI államtitkára kiemelte, hogy jelentős szerepe van annak, hogy a program a közösség fejlesztésén keresztül valósuljon meg, hogy ne szorítsa ki a helyi kezdeményezéseket, hanem hogy a helyi erőket feltárja, összekapcsolja, gazdagítsa. „Csak a megerősített helyi közönségen keresztül lesz hosszútávon fenntartható. Az az igazán jó program, amely akkor is tovább működik, amikor már nincs uniós pénz mögötte. Folyamatosan úgy kell tudni feltárni a térség erőforrásait, kapacitásait, hogy a program 48 hónapját követően az eredmények fenntarthatóak legyenek. Ennek a közösség megerősítése a kulcsa.” A szakpolitikus kiemelte, a program jelentőségét tovább növeli, hogy nagy, országos civil szervezetek végzik. „Ők nagy fejlesztési tapasztalattal rendelkeznek szociális és felzárkóztatási ügyekben, és sok esetben rugalmasabban, gyorsabban, innovatívabban tudnak egy-egy helyzetre reagálni.” 

Az összesen 2 milliárd forintból megvalósuló projektben a 48 hónapos időszakban 5 járásban, 102 településen indul el a Jelenlét Program, mely mintegy 100 ezer ember számára nyújthat segítséget. „A program végeztével a leghátrányosabb térségekben nagyon erős, kézzel fogható eredményeket érhetünk el, amelyek be tudnak épülni a szolgáltatási struktúrába, a gyermekvédelmi törvénybe, a szociális törvényben, lakhatásról szóló jogszabályokba. Vagyis a program tapasztalatait becsatornázzuk a szociálpolitikát érintő jogszabályi környezetbe, és a következő hétéves uniós fejlesztési időszakban is igyekszünk tovább vinni a program tanulságait és eredményeit.” – zárta tájékoztatóját Czibere Károly államtitkár.

Hörcsik Richárd megyei országgyűlési képviselő kifejtette, sok türelem és kitartó munka kell a program megvalósításához, ami a meghallgatás és az odafigyelés ajándékát adja a rászoruló embereknek. 

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a program jelentőségéről szólva megköszönte az államtitkárnak, hogy nyíltan beszélnek a nehézségekről. „A problémák a sikerek mellett a valóság részei. A sikerek akkor igazak, ha a problémákról, a maradékról is tudunk beszélni. A gyerekesély programot kísérjük és látjuk a fejlődést, amikor a Cigándhoz hasonló településeken elindul a fejlődés, és elkezdenek a falvak egymással versenyezni. Ekkor nekünk gyorsan hátra kell lépni, és csak vendégségbe kell vissza menni. Nekünk az is a dolgunk, hogy azokkal a helyekkel, ahol még nem indult meg ez a fejlődés, ez a verseny, azokkal is foglalkozzunk. Mit kell ott csinálni? Ez nagyon nehéz kérdés, de sokan tudni vélik a választ.” A Szeretetszolgálat alelnöke kifejtette, hogy azt a világot, ahol a megoldásokat tudni vélik, jóléti erkélynek hívják máltai szóhasználattal. Az a hely, ahonnan kellőképpen magasról és „egy kicsit távolról” nézik ezt a világot. „A jóléti erkély nem egy rossz hely, tulajdonképpen mi, akik ma itt vagyunk, egy oda tartozunk, akik meg tudjuk fogalmazni saját gondolatainkat, vannak céljaink, az érdekeinket tudjuk képviselni. Innen nagyon nehéz eljutni odáig, hogy az ember értse azt is, akinek nincsen holnapja.” Mint mondta, a szegénység és a nyomorúság között van egy nagy különbség, ezért használja a mélyszegénység helyett a nyomorúság kifejezést. „Cigándról nyugodtan mondhatjuk még, hogy ez egy szegény város, ahol még sok minden hiányzik, de vannak céljai, az emberek összetartanak, közös értékeket vallanak. Egy ilyen településnek a céljaihoz segítséget kell adni. De a hiány tud olyan nagy lenni, hogy a célok megszűnnek, és ezt a jóléti erkély el sem tudja képzelni. Aki a hároméves gyerekének már az egyetemét tervezi, nehezen tudja elképzelni és érteni, milyen az, amikor csak a gyógyszer megvásárlása van az ember fejében, amikor a gyerek lázas. Amikor egyáltalán nem látják a holnapot, és a mínusz húsz fokban elég a konyhaszekrény, az botrány a jóléti erkélyen.” Hangsúlyozta, a megértéshez a legfontosabb a közellépés, a letérdelés. „A térdelés az a póz, ahonnan ez a világ egy kicsit megérthető. És a legnagyobb missziója ennek a programnak, hogy hogyan tudja ezeket az elképesztően nehezen értelmezhető dolgokat úgy felvinni a jóléti erkélyre, hogy ez maximum fájdalom, de ne botrány legyen. Ne „brüsszelezés”, ne „strassbourgozás” legyen, ne gyilkosság és ne „a lusta emberek hada, akik nem akarnak dolgozni”, hanem maga a fájdalom és a megoldás legyen benne.”

Az alelnök a Végtelen lehetőség program kapcsán felidézte az aznapi evangéliumi olvasmányt. „Azt kérdezik az apostolok Jézustól, hogy hányszor kell megbocsájtani, hétszer? És azt mondja Jézus, hogy hetvenszer hétszer, vagyis végtelenszer. Nekem ez a Végtelen lehetőség. Hogy elindulunk egy olyan úton, ahol végtelenszer adhatunk magunknak újabb esélyt, hogy megtaláljuk a jó lépést. Diagnózist építve, újabbat és újabbat, és ha nem sikerül, nincs baj, nem kell egyszerre megtalálni a gyógyszert. Diagnózisról diagnózisra menni előre, és ebben nagyon fontos a partnerség. Mert ha a diagnózis után nem jöhet terápia, ki fogunk égni. Az az orvos, aki diagnózist állít fel, de nem gyógyíthat, mert nincs eszköze, dezertál, mint a katona, akinek nincs fegyvere. Ez a Végtelen lehetőség attól végtelen, hogy eszközt ad.”

Vecsei Miklós azt is elmondta, hogy a programban résztvevők több mint fél éve együtt dolgoznak, hogy a program elindulhasson. Továbbá hangsúlyozta, hogy bár nagy szervezetek a megvalósítók, a kis civil kezdeményezéseket sem zárják ki. Mint mondta, ez nem az öt nagy szervezet programja lesz, hanem az összes tenni képes szervezeté, ugyanakkor a munka során sok olyan helyzettel kell szembesülniük, amelyekkel csak az erős szervezetek tudnak hatékonyan szembe nézni. „Az uzsora, időnként a drogkereskedelem, időnként a helyi politikának a mindenféle működése az, amit csak a nagy szervezetek tudnak kiegyensúlyozni, esetenként tárgyalni, megfékezni. A kicsik pedig a mi árnyékunkban abszolút mértékben tudják tenni a jót.” A Máltai Szeretetszolgálat alelnöke kifejtette, a Jelenlét program egy szemléletmód, és mivel diagnózisokon alapuló beavatkozásokat igényel, mindenhol más lesz a program. „Azért nagyon fontos, hogy összekapaszkodjunk, mert mindegyikőnknél vannak jó tudások, és össze fogjuk rakni a legjobb módszert az adott településre. És ha háromszáz településről beszélünk, akkor nem egyszer háromszáz program lesz, hanem háromszázszor egy. Nem lehet olyan, hogy kétszáz megy és száz nem, mert az öt nagy szervezetnek együtt kell majd mennie, mindegyikőnk sikeressé fogja tenni a másikat reményeink szerint.”

A Cigándi járásban induló programról Luthár Balázs, a Református Szeretetszolgálat szociális ágazatának vezetője beszélt, aki elmondta, hogy a Végtelen lehetőség program válasz az eszköztelenségre, a reménytelenségre. Mint mondta, a program nem fog 48 hónap múlva véget érni, mert addig kell folytatni a megkezdett munkát, amíg szükség van a segítő jelenlétre. „Célunk, hogy egymásért tenni tudó, cselekvő közösséget építsünk, hogy programjainkon keresztül széles rétegeket elérjünk, hogy egy karnyújtásnyira legyünk azoktól, akik szükséget szenvednek.” Luthár Balázs elmondta, hogy a Ricsen és Bodroghalmon kialakított jelenlét pont mellett, mobil szolgáltatásokat is létrehoznak, melyekkel a járás településeit fogják végig járni, mint például a játszóbusz. Továbbá nyári táborokat szerveznek, valamint kifejezetten gyerekek számára tartanak majd foglalkozásokat, emellett többek között a szakembereknek továbbképzést biztosítanak, forrásteremtési módszereket tanítanak, hatásvizsgálatot folytatnak a Debreceni Egyetem Nyíregyházi tagozatával, valamint járási fejlesztési fórumot és szolgáltatói kerekasztalt szerveznek.

A Végtelen lehetőség projektekben Jelenlét pont néven szolgáltató és közösségi házak jönnek létre, ahol a Jelenlét program elemeit – közösségfejlesztő és gyermek programok, tanoda, sport és zenei foglalkozások – minden szervezet a saját profiljába illő programelemekkel egészíti ki, többek között munkaerő-piaci felkészítő képzésekkel, mentorálással, háztáji gazdálkodást támogató programokkal, gyermekek számára speciális fejlesztő foglalkozásokkal, vagy a védőnői hálózat megerősítésével.

A program kiemelt célja a máltai módszertanon keresztül olyan ismételhető és más helyszíneken is alkalmazható beavatkozások, eljárások és rendszer-hiányt pótló innovatív eszközök gyakorlati modellezése, melyek a projektet követően beépíthetőek a szociális ellátó rendszerbe. A projekt végső célkitűzése, hogy az öt szervezet közös járási szintű együttműködésével tartós és hathatós változások induljanak el, melyek modell értékűek tudnak lenni a leszakadó félben lévő járások számára. A projekt módszertanáért a Magyar Máltai Szeretetszolgálat felelős.

A rendezvény végén Kristóf István református lelkész adott áldást a vendégekre, majd a projektben résztvevő szervezetek képviselői szakmai egyeztetésen vettek részt Czibere Károly államtitkárral.