Krakkó több mint két éve, megerősített biztonsági intézkedésekkel készült az Ifjúsági Világtalálkozó megrendezésére. Az egészségügyi ellátás a Lengyelországban már működő egészségügyi és sürgősségi ellátórendszerre épült: számos sürgősségi kórház, egészségügyi fogadóállomás, harminckét sürgősségi mentőegység és negyven elsősegélynyújtó egység állt készenlétben. A harminckét mentőegység közül kettő Magyarországról érkezett. A Máltai Mentőszolgálat hónapokkal ezelőtt kapta a felkérést, hogy erősítsék a lengyelországi máltai csapatot.

Dr. Horváth Tamás, a Máltai Mentőszolgálat vezetője felidézte, hogy a szervezők helyszíni egészségügyi biztosításra a Máltai Lovagrend lengyelországi szervezetét kérték fel. „Mivel a lengyelek nem rendelkeznek annyi eszközzel és szakemberrel, hogy ezt egymaguk el tudták volna vállalni, ezért segítséget kértek számos máltai szervezettől, többek között a Magyar Máltai Lovagok Szövetségétől.”

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálata két rohamkocsival és egy szállító járművel érkezett Krakkóba, ahol július 27-től 31-ig vettek részt a szolgálatban. „Mi azokon a napokon vállaltuk a helyszíni egészségügyi biztosítást, amikor a Szentatya, Ferenc pápa ott volt a világtalálkozón. Az időnk jelentős részét a szolgálat töltötte ki, így a pápai szertartásokra nem tudtunk zarándokként koncentrálni. Mindig volt mit tenni.” – mondja a mentőszolgálat vezetője. „Szolgálaton kívül egy fél napot töltöttünk el Krakkóban. A sok fiatal között nagyon erős volt az az érzés: nem vagy egyedül. És nemcsak hogy nem vagyunk egyedül, hanem nagyon sokan vagyunk mi keresztények. Vannak képek, amik szerintem örökre megmaradnak bennem. Szombaton Ferenc pápa vezette a virrasztást. A lenyugvó nap fényében milliónyi gyertya lángja pislákol, nyolc-kilencszázezer fiatal szépen nyugovóra tér és ott tölti az éjszakát a helyszínen. Nem vagyunk egyedül.”

A magyar mentőegység főként kisebb sérüléseket látott el, rosszulléteket orvosolt és az utolsó napon a nagy hőség okozta panaszokat kezelt. „A zarándokok folyamatos napsütésben voltak az utolsó napon. A záró szentmise Brzegiben volt, mely egyes szálláshelyektől 15-20 kilométer távolságban volt. Ide a legtöbb fiatal zarándok gyalogosan érkezett, és sajnos volt, aki túlbecsülte a teherbíró képességét, vagy nem hallgatott a figyelmeztetésekre, nem fogadta meg a szervezők tanácsait, hogy miként védekezzenek a hőség ellen.”

A magyar egységek az érvényben lévő szabályozás miatt önálló munkát nem végezhettek, azaz a rohamkocsikon a két magyar mentős mellé csatlakozott két lengyel bajtársuk is. Az egyik mentőn így hat nyelven tudtak kommunikálni a zarándokokkal. „A lengyel bajtárs képviselte az anyanyelvét és beszélt olaszul, én magyarul, németül és egy kicsit oroszul, és persze a közös nyelvünk az angol volt.” – meséli Dr. Horváth Tamás. „A világtalálkozó során együtt dolgoztunk az ott lévő lengyelekkel, németekkel, belgákkal, természetesen mindannyian a nyolcágú máltai kereszt jele alatt. Elég sok szektor volt, melyeken belül elhelyezték a zarándokokat. Ezek a szektorok több százezres tömegeket jelentettek, és mindegyiket más szervezet biztosította. Volt, amelyiket a hadsereg, volt, amelyiket a Vöröskereszt, és volt, amelyiket a Máltai Lovagrend. Mindenkit bevontak az egészségügyi biztosításba, aki csak élt és mozgott, és ezt fogták össze egy közös irányítással. A sok helyről érkező egységek nagyon jól tudtak együtt dolgozni, a lengyel bajtársakkal pedig, egészen kiválóan megtaláltuk a hangot. Úgy búcsúztunk el, mintha évek óta együtt dolgoznánk.”

A máltai mentők vezetője arról is beszámolt, hogy a Szeretetszolgálat januárban szolgálatba állított rohamkocsija nemzetközi viszonylatban is a legjobban felszerelt mentőautók közé tartozik. „Büszkék voltunk arra, hogy a mi infrastruktúránk és személyi állományunk magasan az átlag felett volt.  Nemzetközi viszonylatban semmilyen szégyenkezni valónk nem volt. Nagyon jól képzett ellátó csapattal vettünk részt az Ifjúsági Világtalálkozón, autóink megjelenése és felszereltsége pedig lenyűgözte a velünk lévő kollégákat. Láttam olyan német bajtársat, aki vadul körbe fotózta az autóinkat és tette fel a Facebookra, hogy ilyen is van. A máltai rohamkocsi az első Magyarországon, amely rendelkezik helyszíni ultrahang készülékkel. Ez az, ami európai szinten is előre pozícionál minket.”

A magyar máltai mentősök nemcsak a rendezvényeken nyújtottak egészségügyi ellátást, de arra kiemelten is figyeltek, hogy a magyar zarándokcsoportokkal külön is foglalkozzanak. Minden nap meglátogatták azt a magyar szálláshelyet, ahol tudták, nincs a helyszínen orvos.