Imre atya igehirdetései

Évközi 25. vasárnap2016-09-18 00:00:00

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek!

Nagy az örömöm, mert 30-40 évvel ezelőtti emlékek élednek szívemben, amikor fiatalemberekből több százan gyűltünk össze a templomban vasárnapról-vasárnapra, egyik hitoktatástól a másikig! Igazán örülhetünk annak, hogy minden vasárnap itt találkozhatunk! A házunkban fölöttünk fiatalok laknak, akiknek otthont szeretnénk teremteni, olyan helyet, ahol egymáshoz közel kerülhetnek! Ma évnyitó szentmise van részükre!

Szeretnék hinni abban, hogy a vasárnapok küldetése is meg tud jelenni életükben, hogy Istenhez is közelebb kerüljenek!

Kedves Fiúk! Veletek együtt örvendezünk, mert ez a szentmise azt jelenti, hogy behívjuk Istent az életünkbe! Amikor az ember ilyen fiatalon az élete kérdéseire keresi a választ, akkor nagy lehetőség, ha Isten felé fordul és hisz abban, hogy van válasz mindegyikünk számára!
Legfőképpen a fiatalok számára szükségesek a válaszok, ezek igazítanak el bennünket!

Kérem a Testvéreket is, akik ma itt vannak ezen a szentmisén, hogy imádságunkkal, szeretetünkkel fogadjuk be ezeket a fiatalokat az életünkbe! Közelségünkkel ajándékozzuk meg őket és bátorítsuk azon az úton, amely a mi utunk! Most mindannyian nézzünk önmagunkba és őszinte vizsgálódással kérjük Isten bocsánatát tévedéseinkre, mulasztásainkra, bűneinkre, hogy új életet tudjunk kezdeni!

Szentbeszéd

Ma elsősorban ezeknek a fiataloknak szeretnék mennyei segítséget nyújtani!

Kedves Fiúk! Ma elsősorban felétek fordulok, a kedves Testvérek elfogadják ezt! Mindannyian adósok vagyunk! Ma Veni Sancte, évnyitó szentmise van! A mai evangélium ezt a kérdést szegezi nektek: Mennyivel tartoztok a világnak? Mennyivel tartoztok az embereknek? Ezekre a kérdésekre isteni választ szeretnék adni!

Gondolom, hogy ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan az egyetemen ajánlgatnak különböző válaszokat. Talán a szüleitek, a családotok is megfogalmazott bizonyos elvárásokat!

A kérdés az: Mit vár el tőletek a család? Mit vár el tőletek az egyetem? Mit vár el tőletek az Isten? Az elvárások nagyon fontosak!
Az ember akkor ember, ha számba veszi, mivel is tartozunk egymásnak! Nagy lehetőség, hogy tanulhattok! Nagy lehetőség, hogy felsőfokú tanulmányokat folytathattok! De akinek nagyok a lehetőségei, attól többet várnak! Mondhatom a mai evangéliumra hivatkozva: Aki sokat kap, attól sokat követelnek! Követelés az is, amikor zárthelyit kell írni! Követelés az is, amikor vizsgaidőszak van, számon kérik, hol is tartotok ismeretekben, tudásban! Mindenkitől mást várnak, mindenkinek mások a lehetőségei! Egy megbeszélésen voltam, ahol a felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalok helyzetéről volt szó. Megdöbbentő volt, amit egy fiatal fogalmazott meg: Magunkra hagytak bennünket! Rákérdeztem: mire gondolsz? A következőt mondta: Nem kapunk válaszokat a kérdéseinkre!

Ki hagyott benneteket magatokra a világban? Mik a kérdéseitek? Kinek kell a kérdésekre válaszolnia? A válaszok valóban válaszok?

Ti már kinőttetek a kamaszkorból! A kamaszember nagy felfedező! A kamaszember rácsodálkozik a világra, az adottságaira, a képességeire! Ebből igen sok feszültség is támad! Ti ezen már túl vagytok! A ti korosztályotok, a fiatalemberek korosztálya rátekint a világra, a világ felé fordul! Az embernek meg kell találnia helyét a világban! Lehet, hogy az oktatás, amelyben részt vesztek, ebben is segít! Bizonyára nem véletlenül választottátok azt a tárgyat, azt a szakmát, azt a tudományos területet, amelyről azt gondoljátok, hogy segítségetekre lesz abban, hogy megtaláljátok helyeteket a világban! A fiatalember keresi helyét a világban!

Miközben az ember meg kell, hogy találja helyét a világban, ugyanakkor egy távolságot is föl kell venni a világtól!

Aki belemerül ebbe az e világba és úgy gondolja, hogy minden lehetősége csupán ez, az nagy veszélybe kerül! A nagy lelki gondolkodók figyelmeztetnek bennünket arra: A világban élünk, de nem a világnak élünk!

Az embernek bizonyos távolságot kell tartani, különben elsodorja a világ! Figyelmetekbe ajánlom az előző nemzedékeket, talán már nem is a szüleitek nemzedékét, talán a nagyszüleitek nemzedékét vagy még kicsit korábbiaknak az életét! Sajnos ilyen szempontból a ti szüleitek már nehéz időszakban élték a fiatalságukat! Az én szüleim talán ebből a szempontból még szerencsésebbek voltak, a nagyszüleimről nem is beszélve - függetlenül attól, hogy két világháborút is átéltek! Valamiben fölöttünk jártak!

Az a nemzedék három, kívülről és felülről jövő erőben kapta meg élete kérdéseire a válaszokat!

Kívülről és felülről jött válaszok voltak ezek! Már is mondom a mai ember ellenkezését! A mai ember nem szereti a kívülről jött válaszokat és a felülről érkező válaszokat! A mai ember azt mondja: alulról kell építkezni! Van ebben egy kis igazság, de érdemes arra gondolni:

Az előttünk lévő generációk a vallástól, a kultúrától, hagyományból és a lakókörzetének írott és íratlan szabályaitól kapta a válaszokat! Ez meghatározta az emberek életét!

Ezen nektek mindenképpen el kell gondolkodni, de mindnyájunknak, akik itt vagyunk! A mai ember bizonytalansága abból származik, hogy magára hagyták! - mondták a fiatalok. Nem kapunk válaszokat a kérdéseinkre! Egy kicsit igaz! Azt hisszük, hogy beiskolázzuk a fiatalokat és akkor megkapják életük kérdéseire a választ.

Milyen válaszokat kapnak arra, hogy miért is élnek?

Az első válasz: A vallás ma perifériára szorult
A vallási válaszok - majdnem azt mondhatnám - nem számítanak! Talán azt is mondhatom, az emberek nem kíváncsiak erre! A kultúránk, a hagyományaink mindent meghatároztak, meghatározták azokat az értékeket, amikre általában ráépült az életünk különösképpen itt Európában és a Kárpát-medencei magyar életünk!

A második válasz: A kultúra
Tegnap volt Esztergomban Kallós Zoltán kitűntetése! Kallós Zoltán a válaszúton született, Erdélyben Kolozsvár mellett. Ott is él, ebben az évben 90 esztendős! Ö az a valaki, aki Csángó földtől visszafele jőve a magyarság múltját, kultúráját, értékeit kutatta, hatalmas művekben feldolgozta! Ezért is kapott Szent István díjat! Nagyon fontosak ezek az értékek, amelyek nélkül homokra építjük az életünket! Ezeket az értékeket ma a pillanatok homályosítják el, - sajnos különösen a fiatalokra gondolok – a szexuális kapcsolatokban szétszedett pillanatok, a drog hatása okozta pillanatok és a szórakozás kínálta pillanatok!

Nem régiben olvastam arról, hogy ma a szórakoztatás a legfőbb bevételi forrás sokak számára, mert a mai embert ugyan magára hagyták, válaszai nincsenek, de szórakoztatni kell. Ezzel kapcsolatban még azt is mondták, már szórakozni sem tudunk, ezért szórakoztatni kell bennünket! Gyönyörű küldeményt küldött nekem Kallós Zoltán, az a címe: Uram irgalmazz nekünk! Ennek az összeállításnak az üzenő mondata: Szemeimnek nyargalása világ hívságait ne lássa! Ez moldvai imádságos ének üzenete számunkra!

A harmadik válasz: A lakóközösségeink írott és íratlan szabályai
Én erre akkor döbbentem rá, amikor faluról felkerültem - tanulmányaim miatt - kis városokba, majd Budapestre. Budapesten döbbentem rá, hogy az ember milyen magányos lett ebben a nagyvárosban, ahol ismeretlenek vagyunk egymás számára! Elmagányosodunk, elidegenedünk egymástól! Hatalmas bérkaszárnyákban laknak az emberek, de egymással szinte nincs semmi kapcsolatuk! Ez a mi világunk!

Kedves Fiatalok! Őseink válaszaikat az elmondottakból kapták és megtalálták az utat! Ma ki adja meg nekünk a válaszokat? Kallós Zoltán tegnapi kitűntetéséről a szülőfaluja is üzen, aki válaszúton született! Mi elbizonytalanodtunk! Az ember válaszúton van! Az ember dönti el, hogy milyen úton jár! Ez az út attól függ, hogy milyen válaszaink vannak! Utat keresünk!

Olyan válaszokra is szükségünk van, amiket az egyetemen lehet, hogy nem adnak meg! Olyan válaszokra is szükségünk van, amit sokszor ma már a családunkban sem kapunk meg! Olyan válaszokra is szükségünk van, amely válaszokkal a társadalom nem foglalkozik!
Ma évnyitó van itt a templomban, ahol olyan válaszokat kínálunk nektek és mindenkinek vasárnapról-vasárnapra, amik útra tesznek bennünket! Segítenek nekünk abban, hogy fölmérjük, mi az adósságunk! Mivel tartozunk egymásnak és mivel tartozunk a világnak?

Hallottuk a mai evangéliumot. Az a csaló azt a dicséretet kapja, hogy ügyes volt, okos volt. Számunkra ez nehezen értelmezhető! A mi világunk egyik vezérszava: ügyesnek kell lenni. Az evangéliumi gazda is azt mondja erre, hogy ügyes vagy. Ugyanis a gazdagok kiadták a birtokaikat egyeseknek. Megállapodtak, hogy mennyit kell beszolgáltatni annak fejében, hogy ők átvették használatra az adott földterületet, vagy egyebet. Ha ezt ő beszolgáltatta a gazdának, akkor minden rendben volt. Csakhogy nem annyit szedtek be az emberektől, amennyit be kellett szolgáltatni, hanem sokkal többet!

Tehát az ő ügyessége arról szólt, hogy a többől, amit elhallgatott, talán letagadott, abból adott vissza a munkásainak. Itt van az okossága, picit talán még a jósága is! Különben miért kapott volna dicséretet? Abból, ami az övé volt, abból adott annak, akit egyébként becsapott. Megosztotta vele azt, amit titokban tőle elvett. Nehezen értelmezhető, de pici mentsége van.

Kedves Fiatalok, nektek abból a gazdagságból, amit összegyűjtötök, abból kell minél többet juttatni azoknak, akiknek kisebb és kevesebb a lehetőségük! Egyszerűen ezt az igazságot szeretném hangsúlyozni, mert ez az adósságotok!

Még, még, még! Elég, elég, elég!
Egy szót szeretnék még a lelketekbe vésni! A modern ember szava: még, még, még! A Bibliás ember szava: elég, elég, elég! Ma reggel egy zsidó rabbi gondolatait hallgattam a rádióban. A zsidóknál a szeptember hónap az évkezdő hónap. Arról beszélt, hogy az élet elég! Többet kellene ezen is gondolkodnunk, mekkora ajándék az élet! Tudjunk ennek örülni! A rabbi arról elmélkedett, hogy barátkozzunk meg azzal a fogalommal, hogy elég! Az esőt, meg a napot hozta föl példaképpen. Ha az esőből sok van, az nem jó, mert árvíz lesz! Ha esőből kevés van, az nem jó, mert szárazság lesz! Legyen annyi, amennyi elég! Ugyanígy a napról. Ha mindig nagyon meleg van, minden kiég! Ha meg nincs nap, akkor nincs élet! Legyen annyi, amennyi elég!

Ezen az évnyitón köszönjük meg Istennek az életünket! Higgyünk abban, hogy mindazt, amit külön-külön kaptatok, mint ajándékot, - azok a talentumaitok - azok elegendők arra, hogy ha azokat működtetitek, ha szorgalmasan dolgoztok, tanultok, akkor azok elegendők arra, hogy az életetek kiteljesedjen! Elegendők arra, hogy másokat gazdagítsatok! Isten legyen veletek! Minket segítsen az Isten abban, hogy úgy éljünk a ti közeletekben, hogy örömmel találkozzunk egymással!

Az út nem a magányos ember útja, az utunk közös út! Egymásra figyelünk, egymásért élünk, egymást gazdagítjuk! Egymást tesszük boldoggá! Isten adjon ehhez erőt és segítséget!

+  A M E N  +

Szentmise befejezése

Kedves Testvérek! Az áldással a szentmise befejeződik! Kedves Fiúk! Kívánom nektek, hogy nagyszerű élményeitek legyenek az előadásokon, jó tanáraitok legyenek! Soha se feledkezzetek el azokról a lehetőségekről, amiket csak felülről kaphat az ember! Isten áldása legyen veletek, életeteken, hogy azt a gazdagságot, amit életetekben kaptatok, azt elnyerjék tőletek azok, akik azt várják!                                                     

+  Á L D Á S  +