A babájáva kel-fekszik

Sötétbőrű babát ringat egy idős hölgy, babakocsiban tologatja Petike névre keresztelt játék babáját egy másik idős asszony Görcsönyben, a Gondviselés Háza Időskorúak otthonában. A babákat maguk választhatták ki, ezzel is személyesebbé téve kapcsolatukat a kis játékokkal. A terápiás jellegű babafoglalkozásokat januárban vezette be az intézmény elsősorban a demenciában szenvedő idős emberek állapotának javítása érdekében. Hegedüsné Hegyi Edit intézményvezető a terápiás foglalkozás tapasztalatiról azt mondja, már ilyen rövid idő alatt is jelentős pozitív változásokat hozott a szellemi képességeiket fokozatosan vesztő gondozottak életében. „Demenciaspecialista szakemberrel, valamint a mentálhigiénés munkatársunkkal egyeztetve vezettük be a babás terápiát a görcsönyi és a keresztespusztai intézményünkben. A lakóink a kiválasztott babákat magukkal vihették, éjjel nappal együtt vannak velük, van, aki a babájával kel és fekszik. Akik így, rendszeresen gondoskodnak a babájukról, érezhetően megnyugodtak, kiegyensúlyozottabbak lettek. Feléledtek az anyai ösztönök bennük, frissíti őket a törődés, a babusgatás.”

Az intézményvezető felidézte egyik idős lakójuk történetét. „Egy néni, aki a közelből költözött be hozzánk, folyamatosan depresszióval küzdött, mert nem szeretett volna még intézménybe költözni, de a családja nem tudta már otthon gondozni őt. Gyakran sírdogált, szomorkodott, nem szívesen beszélgetett társaival sem. Amióta megkapta a plüssbabáját, egészen megváltozott. Vidámabb, szívesebben beszélget. Alakulnak a társas kapcsolatai.” A babák, ahogy gyermekkorban, idős embereknél is segítenek kifejezni az érzelmeket, a nagyszülői korban lévő emberek könnyebben mondják el bánatukat, osztják meg örömüket a babák segítségével. „A néninek, aki a babakocsiban viszi sétálni a babáját, nincs gyermeke. Amint kiválasztotta a babát, azonnal nevet adott neki: Petike. A legnagyobb öröm a számunkra, hogy az általános állapotú lakóink is partnerek a babás terápiában. Megértőek a babázó társaikkal, szívesen beszélgetnek velük saját gyermeknevelési tapasztalataikról. Bíztunk az érdeklődésben, de az eredmény számunkra is nagyon megható volt. Ebből kiindulva megalakítottuk a Baba-Mama klubbot.” Utóbbi foglalkozásról az intézményvezető elmondta, a klubban a babákkal kapcsolatos tevékenységekkel tornáztatják az idős embereket testileg és szellemileg. A klubba a nem babázó idősek is bekapcsolódnak: kézimunkáznak, ruhácskákat kötnek és horgolnak a babáknak. A 40 centiméternél nagyobb babákat első alkalommal az intézmény munkatársai vitték be az idős embereknek, azóta pedig gyűjtést hirdettek, hogy minden lakónak jusson baba vagy plüss állat.

A babával kifejezik érzelmeiket, előjönnek a régi emlékek

A babás fejlesztést több máltai intézményben is bevezették, köztük a salgótarjáni és siófoki Gondviselés Házában is. „A zeneterápia és úgynevezett állatasszisztált terápia mellett a babafoglalkozás is nagyon jó hatással van az idős emberekre.” - mondja Hanyeczné Fülöp Szilvia a Siófok-Kilitiben működő idősotthon vezetője. „A Gyermekekkel a kutyákért – Kutyákkal a gyermekekért Alapítvány öt éve jár mind az idősek otthonába, mind a fogyatékkal élők napközijébe, és mindkét helyen csodálatos hatással vannak az állatok a gondozottjainkra. Az idős emberek, akik fel tudnak kelni az ágyból, mind szívesen játszanak a nagyobb testű kutyákkal, akik pedig ágyhoz vannak kötve, örömmel fogadják a kis kedvenceket a szobájukban. Szeretgetik őket, pozitív érzelmeket élnek meg, előjönnek régi emlékeik. Ezek a tapasztalatok és az aktuális terápiás trendek és kutatások alapján gondoltuk, hogy egyelőre ugyan csak egy babával és egy babakocsival, de kipróbáljuk, milyen hatással lehet az időseinkre a babázás.”

Fülöp Szilvia kiemelte, az idős emberek a baba segítségével újra ki tudják fejezni érzelmeiket, nyitottabbá válnak. „Még csak pár alkalommal volt ilyen foglalkozásunk, de már vannak nagyon megható változások. Egy lakónk, aki korábban ellenőrként dolgozott, sokat hozott magával a szigorból, nem keresi mások társaságát, ha mégis, akkor is inkább zord, nem szívesen beszél. Amikor megkapta a babát, azonnal elnevezte. Kittivel újra megéli a gondoskodás örömét, a felszabadultság érzését, és a legnagyobb meglepetés számunkra az volt, hogy kinyílt, elkezdett beszélgetni.” A siófoki intézményvezető is azt mondja, a céljuk, hogy szakembereket bevonva kialakítsák a babázás terápiás formáját az otthonban, hogy ezzel is hozzájáruljanak a demenciában szenvedő idős emberek állapotromlásának lassításához.

A demencia gyűjtőnévként szolgál olyan kórképekhez, amelyeknél megfigyelhető az emlékezőképesség, gondolkodás, tájékozódási képesség, a társas érintkezések, a kommunikáció és a teljesítőképesség lassú, de folyamatos hanyatlása. A tünetegyüttes leggyakoribb okozója az Alzheimer-kór, de kiválthatják érrendszeri problémák, Parkison-kór, kutatások feltárták a cukorbetegséggel való szoros kapcsolatot is, és úgynevezett pszeudó demecia is előfordul, mely esetben nincs valós szellemi leépülés, a tünetek hátterében az időskori depresszió áll. Világtendencia, hogy a demenciával élők száma drasztikusan nő, a 65 év körüli lakosság 5%-át, míg a 85-95 év körüli lakosság 50%-át érinti. A WHO becslése szerint, míg 2015-ben 50 millió embert érintett a betegség világszerte, 2030-ra 82 millió demens beteg él majd, 2050-re pedig globális szinten elérheti a 125 milliót a demenciában szenvedők száma. Magyarországon 2019-ben közel 300 ezer embert diagnosztizáltak ezzel a tünetegyüttessel. Világviszonylatban közel 10 millió új beteget regisztrálnak évente, ami nagyjából egy új esetet jelent minden 3.2 másodpercben.

A demencia leggyakoribb tünetei lehetnek az egyensúlyproblémák, remegés, beszéd elnehezülése, evési vagy nyelési problémák, memóriazavarok (a beteg azt hiheti, hogy egy emlék megtörtént, pedig valójában nem, gondolhatja egy régi emlékről, hogy az egy új, vagy összekeverheti az embereket az emlékeiben), kóborlás, nyughatatlanság, érzékelési és vizuális problémák. A beteg eljuthat odáig, hogy nem tudja magáról, kicsoda, hol van, milyen évet írnak, a közvetlen családtagjait sem ismeri meg. A szellemi képességek fokozatos leépülése együtt járhat nyugtalansággal, depresszióval, szorongással, gyanakvással, haragossággal, apátiával, akár hallucinációval, és felborulhatnak a beteg alvási és étkezési szokásai.

Biztonságérzetet növelő fejlesztések

Az idős emberek gondozásával foglalkozó szakemberek számára az egyik legnagyobb kihívás a demenciában szenvedő betegek ápolása, fejlesztése és állapotromlásuk lassítása. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat időskorúakat ellátó bentlakásos otthonaiban olyan fejlesztéseket végzett a szervezet, melyek elősegítik a demens betegek gondozását. „A kór fizikai, mentális, szociális és gazdasági hatásokkal is jár, ami nem csupán a beteget és családját érinti, de az egész társadalomra hatással van. […] A szociális szolgáltatások is igyekeznek lépést tartani az egyre nagyobb figyelmet követelő kórral, így számos településen fejlesztik a nappali ellátást, a házi segítségnyújtás körülményeit, feltételeit és természetesen a bentlakásos intézmények ilyen jellegű ellátására is egyre nagyobb hangsúly kerül.” – olvasható a Terápiás intervenciók a demencia gondozásában című jó gyakorlat gyűjteményben (https://maltai.hu/assets/uploads/files/16bfa-terapias-intervenciok_-jo-gyakorlat-az-idosellatasban.pdf), melyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat idős ellátási munkacsoportja készített a Szervezetfejlesztés a konvergencia régiókban című projekt részeként (https://maltai.hu/efop19817201700001).

A Máltai Szeretetszolgálat azt vallja, a szellemi képességeik elvesztésével küzdő, demenciában szenvedő betegek fejlesztésében és gondozásában legfontosabb az empátia. Könnyebbé válik a kommunikáció a demens beteggel, hogyha megpróbáljuk beleélni magunkat az ő helyzetükbe, minden más, eszközbeli fejlesztés csak erre az alapra épülhet.

 

A máltai bentlakásos intézményekben a cél, hogy a demens idős emberek számára biztonságos környezetet teremtsenek. Ahol erre lehetőség van, külön részben helyezik el a demenciától szenvedő embereket, ahol biztonságos, a szellemi képességvesztést lassító terápiás környezetben tölthetik mindennapjaikat. Az idős emberek számára kiemelten fontos, hogy biztonságban érezzék magukat, önálló mozgásukhoz szükséges a megfelelő világítás, az útvonalakat jól látható, kontrasztos fények jelzik, a fürdőszobában is jelentős szerep jut a kontrasztos színekkel kiemelt kapaszkodóknak, eszközöknek, hogy az idős emberek önállóan is tudjanak tisztálkodni, elvégezhessék dolgukat, ami hozzájárul a méltóságuk megőrzéséhez. Nemcsak a szobájukat, de a közös tereket is emlékeket idéző bútorokkal, képekkel díszítik, a külső tereket, kerteket, parkokat, az idős emberek számára ismerős növényekkel telepítik be, hogy az illatok és formák felidézzék bennük ifjúkori emlékeiket. Az idős emberek számára kapaszkodót jelent a hit, a vallásgyakorlás, amiben a máltai intézményekben papok, lelkészek, hitoktatók nyújtanak segítséget. A Máltai Szeretetszolgálat idősotthonaiban folyamatos képzéseken vehetnek részt az intézmények munkatársai, hogy naprakész tudásuk legyen a demenciáról és a terápiás lehetőségekről.

Az állatos és babás foglalkozások kiegészítik a mozgásterápiát, és minden intézményben fontos terápiás eszköz a zene. A zeneterápiás foglalkozásokat illatokkal kombinálják, melyek visszaidézik az idős emberek gyermek- és fiatalkori emlékeit, valamint olyan archív rádióadások részleteit szerkesztik a zenék közé, melyek segítenek felidézni életük eseményeit. A mozgásterápia a megelőzést és a fejlesztést egyaránt szolgálja a különböző tornák és gyógyászati segédeszközök felhasználásával. A demens betegeknél alkalmazott máltai módszerek és azok szakmai hátterei elérhetőek a https://maltai.hu/efop19817201700001 oldalon a letölthető dokumentumok között.