Imre atya igehirdetései

A SZENT CSALÁD B év2017-12-31 16:00:00

Olv.: Ter 15,1-6.21,1-3 – Kol 3,12-21 – Lk 2,22-40

         Jézus bemutatása a templomban 

Szentmise bevezetése
Szent Család vasárnapja van!

Az év utolsó reggelén gyűlünk itt most össze ebben a kicsi templomban e körül az oltár körül. Szeretettel köszöntök mindenkit – ha kevesen is vagyunk - Szent Család vasárnapja van! Hangsúlyozom, a Szent Család vasárnapja van, nem a mi családjaink vasárnapja.

Mi csak szeretnénk  a Szent Család példáját magunk elé állítani, hogy tudjuk őket követni!
A mi családjaink élete is olyan erőt jelentsen, mint amit jelenthet nekünk
Jézusnak, Máriának és Józsefnek az elkötelezett élete!

Ajánljuk fel ezt a szentmisét – első lépésben – a magyar keresztény családokért. Tágítsuk a kört, ajánljuk fel minden családért, akik családi életet élnek. Azokért kérjünk bocsánatot Istentől, akik csak úgy együtt élnek! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

Szentbeszéd
Szent Család vasárnapja van, a keresztény családok vasárnapja!

Kedves Testvérek! Nagyon szeretnénk, ha minél több ember fölismerné az isteni elhivatottságot és családban, keresztény családban élné az életét! Miért? Azért, mert a házasság, a család isteni terv! Az ember a házasságban, a családi életében, ha fölismeri az isteni tervet, akkor isteni programot valósít meg! Ehhez az embernek szüksége van isteni segítségre!
Isten jelenléte nélkül  nem lehet keresztény házasságot, keresztény családi életet élni!

Elegendő csak körülnézni a világban és látjuk, hogy a legjobb szándékú emberek is az emberi kapcsolataikban, a megpróbált közösségi életükben Isten nélkül mintha vereséget szenvednének. Ezzel a kérdéssel szembesülnünk kell nekünk embereknek! Miért? Azért, mert ugyan minden egyes ember egyedi, egyetlen, önálló személyiség, de az ember közösségi lény, a közösségben kell élni az életét!

Az embernek föl kell készülnie a közösségi életre!
A társadalmak legkisebb sejtje, alapja két ember emberi kapcsolata, a házasság, a család!

Ha erősek a házasságok, akkor erős a társadalom, erős a nemzet!
Ha nem, akkor álmodozhatunk!

Aranyszájú Szent János mondta 1800 évvel ezelőtt: Minden család – ő keresztény családokban gondolkodott – kis Egyház! Minden Egyház – a nagy Egyház – családi Egyház kell, hogy legyen! Ez a két megállapítás is nagyon izgalmas világot tár elénk!

A család az a hely, ahova az ember megérkezik!
A család az a hely, ahol az ember élni kezd!
A család az a hely, ahol az ember megtanulja, mit jelent közösségben élni!
A család az első iskola! Ez az iskola folytatódik az igazi iskolákban. Aztán jó esetben az ember felnő arra, hogy teljes emberi életet, vagyis közösségi életet élhessen!

A mai világban, amelyben mi élünk mindez megkérdőjeleződik
A mai világ mintha úgy gondolkodna, mindegy, hogy az ember hova születik. Látjuk azt, hogy milyen az életük azoknak, akik nem családba érkeznek. Lehet egyszemélyes családokról beszélni, az nem család! Amikor egyetlen édesanya neveli a gyerekeit, az nagy küzdelem lehet, de itt nem családról van szó! Itt legfeljebb egy anyának az erőfeszítéseiről és a gyerekek érdekéről van szó. Láthatjuk, mi az útjuk azoknak a gyerekeknek, akik nem családban nőnek fel, hanem intézetekben, nevelőotthonokban. Nemhogy meg tudnák oldani az élet problémáját, ezeknek a gyerekeknek az életében a probléma csak növekszik.

A család iskola
Itt kezdi az ember az életét, itt készül az ember arra, hogy olyan emberré váljon, hogy egyszer közösségi életet tudjon élni valakivel. Családot tudjon teremteni és közösségben tudjon élni minden emberrel! Szent Család vasárnapja ezt az igazságot állítja fénybe:

Jézus a jel, az élet jele, az üdvösség jele!
Minden megszületett gyerek jel, az élet jele!

Ahol nem születnek meg a gyerekek, ott nincs élet! Ott az élet előbb-utóbb meghal, megszűnik! A civilizált világnak ez a tragédiája, üres a bölcső! Üres bölcsők világában előbb-utóbb vége az életnek! A keresztény család az üdvösség eszköze! Nem véletlen, hogy Jézus családba akart érkezni és családban akart növekedni! Ott a családban az isteni igazságok jegyében nevelődik az ember, tanulja a kölcsönös szeretet titkát, tanulja, mit jelent egymásért áldozatot hozni!

A szentmise elején mondtam, hogy úgy tűnik Isten nélkül keresztény házasságot biztos nem lehet élni, de talán még emberi közösségi életet sem lehet élni! Ne Istent mondjak, hanem isteni értékeket, isteni értékek akkor is vannak, ha valaki tagadja az Istent!

Isteni érték az, ha egymáshoz igazodunk!
Isteni érték az, ha egymást igyekszünk szeretni!
Isteni érték az, ha egymásért áldozatot hozunk!
Ezek nélkül nem lehet élni! Tehát isteni tervről van szó!

A házasságban, a családban az ember ezt az isteni tervet kell, hogy kibontakoztassa! Megteremtette Isten a világot és megteremtette az embert és mit mond? Hajtsátok uralmatok alá a világot, szaporodjatok és sokasodjatok, töltsétek be a Földet! Ez a terv! Ez a program! Az a világ, amelyben mi élünk, sajnos nem kifejezetten civilizált, a civilizáció értékeinek hátat fordított, technikai civilizációról van szó! Most a legfrissebben a legnagyobb kísértéseket jelentő telefonok. Ezek a legnagyobb veszélyt jelentik az embereknek. Ma már ezt a tudósok mondják. Hogy lehet a gyerekeket rávenni arra, hogy csukják be a laptopokat? Hogy lehetne rávenni a gyerekeket arra, hogy ne állandóan simogassák a telefonokat, hanem értékeken is gondolkodjanak?

Olyan világban élünk ma, amely világ családellenes, amely világot szisztematikusan építettek föl. Kezdődött az istentagadással, folytatódott az Egyház és állam szétválasztásával. Ment tovább a kereszténység és a család nevetségessé tételével. Az emberek önmaguk áldozataivá lettek! Azon is elgondolkodhatunk - valaki cinikusan így mondta - a család már nem a családi tűzhely melegét jelenti, hanem tűzfészket. Hát, ez a cinikus ember! Igen, a családban vannak problémák, mindenütt vannak problémák! Arról van szó, hogy

az ember képes-e a problémákkal szembenézni, azok megoldásán fáradozni?

Közben azt tapasztaljuk, hogy az emberek közül rengetegen, akik még családban élnek, nem jól működő családban élnek. Sokkal többen vannak, akik nem családban élnek! Ezek olyan kérdések, amikkel valóban szembe kell néznünk. Ahogy hallottuk ma, a családi közösség a legnehezebb közösség. A papoknak, szerzeteseknek szokták mondani: nem a szerzetesélet a legnehezebb, a legnehezebb szerzet a család! Nehezebb az ő életük, mint a mi szerzeteséletünk. Bár a szerzeteséletben nekünk a feladatunk sokkal több annál, minthogy szerveződünk közös célok, közös feladatok megvalósítására, elvégzésére. Többről van szó: az eszmény megmutatásáról!

A családi értékek

A családközösség az első iskola, amely az ember felnevelő intézményének a kezdete! Ez a közösség mindig veszélyben van azért, mert emberek vagyunk. A keresztény család is állandóan veszélyben van, mert nem könnyű alkalmazkodni azokhoz az értékekhez, amikről ma hallottunk:

Gyermekek tiszteljétek szüleiteket!
Asszonyok engedelmeskedjetek férjeteknek!
Férfiak szeressétek feleségeteket!

Gyermekek tiszteljétek szüleiteket

Amióta kereszténység van, ez mindig elhangzott! Még mindig nem valósítottuk meg? Nem! Nem is fogjuk tökéletesen megvalósítani sohasem! A gyerekeknek mindig tisztelni kell a szüleiket, ha tetszik, ha nem! E nélkül nem lehet fölnőni! Nem lehet visszaélni a szülői áldozatokkal egyetlen gyereknek sem! Messzire kerültek a generációk! Igen sokszor a fiatal generáció bizonyos területeken megelőzi az előző generációt. Akkor ez ok arra, hogy nincs többé tisztelet? Nincs többé hála, nincs többé köszönet?

Másik oldalról elvárná a társadalom, mindenki, hogy az idős szülőkről való gondoskodás egyre inkább a gyerekek feladata! Ezt nem vállalhatja át az állam! A kommunista ideológia azt gondolta, hogy majd ezt megoldja a maga eszmerendszerében. Összezuhant! Ma minden társadalomban egyre többször figyelmeztetik az ifjúságot, hogy feladatuk van az idősek felé! Gyakorolni fogják, teljesíteni fogják akkor, amikor értékek nélkül nőttek fel?

Az asszonyok engedelmessége
Nőmozgalmak vannak. Ez nagyon kényes kérdés. A mozgalmak alapja a szabadság hirdetése, de valójában nem szabadságról van szó, hanem függetlenségről. Függetlenekként akarunk együtt élni! Nem megy!
Férfiak szeressétek feleségeteket
Mit jelent ez a két fogalom? Engedelmesnek kell lenni a férfiembernek is lelkületében és szeretni kell az asszonyembernek is lelkületében. Mindkét fél számára minden helyzetben érvényesek! Szeretni csak elkötelezett emberek tudnak! Engedelmeskedni egymásnak csak azok tudnak, akik értékelik egymást, akiknek fontos a másik ember, fontos a másik véleménye, gondolata!

Ezek mind olyan értékek, amelyek nélkül nem lehet közösségben élni és ezért mindig megváltásra szorul a közösség! A megváltás azon múlik, hogy befogadják-e Jézust! Befogadják-e életükbe az isteni értékeket! Ha nem, akkor ássuk a sírt, a magunk sírját, mint ahogy ezt tapasztaljuk itt Európában, ahol ezekről az isteni értékekről lemondtunk. Először megtagadtuk az Istent, aztán kigúnyoltuk a keresztény közösségeket. Aztán egyfolytában úgy gondoltuk, hogy minden működik ezek nélkül az értékek nélkül.

Csak őszintének kell lenni és minden világos a számunkra. Értékek nélkül nem lehet olyan életet élni, amelyben kölcsönös szeretet van egymás iránt, amelyben áldozatkészség van egymás iránt! Ez az egészséges lélek világa! Az egészséges lélek ilyen. A beteg lélek az ellenkezik mindezzel. Ez az erkölcsi válság, nem gazdasági válság, az csak a hozadék!

Új világban élünk. Más szempontból ez a világ eljutott oda, olyan gyenge, hogy a legkisebb szél is megingatja, nem kellenek viharok. Az, ami most van, az vihar. A bevándorlás vihar. Olyan szűklátókörűek vagyunk, hogy észre se vesszük, hogy ez a vihar mit sodor ide. Ma már Németország rálát a következményekre. Arról még sohase hallottunk, hogy a németországi muszlimok három-négy asszonnyal élnek együtt. Cinikus megjegyzése az egyik apának, amikor az asszonyok külön-külön bejelentkeznek szociális támogatásra: egyedül nevelem a gyereket, - mindegyik ezt mondja. Jön az apa, magának ennyi felesége van, akkor… Nem érek rá róluk gondoskodni, nekem ennyi asszonyt boldoggá kell tenni. Ragyogó perspektíva. Lesz-e annyi tőkéje a világnak, hogy gondoskodni tudjon róluk?

Szent Család vasárnapja van!
A keresztény családok perspektívájával szembesülünk!
Jó lenne, ha újra igent tudnánk mondani ezekre az értékekre,
amelyek az ember emberré válásának az útját jelentik!
Ez a családi életben lehetséges!

+  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek!
Most különösképpen arra gondolva imádkozzuk az Úr imádságát, hogy a gyerekek családokba érkezzenek! Ne feledkezzünk meg arról, hogy a család az első iskola. A második iskola a keresztény közösség. A harmadik iskola az, amit mi iskolának nevezünk. Ha mindez működik, akkor van remény! Ha ezek akármelyike nem működik, akkor nagy a baj!

Most kérjük a Jóistent, hogy ébredjünk föl
és tartsuk értéknek azt, ami érték! Ami sokba kerül!

Mi Atyánk…