A Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra című nemzetközi konferenciára 32 országból több mint 300 résztvevő érkezett Budapestre. A nemzetközi konferencia plenáris szekcióülésén a kormányzati és nem kormányzati szervezeteknek az üldözött keresztények megsegítésében való közreműködésről szóló tematikus részben tartott előadást Kozma Imre atya, irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke. A karitatív szervezet vezetője beszéde elején felidézte papságának első évtizedeit, mikor a szocializmus korszakában fiatal katolikus papként megélte a modern kori keresztényüldözést. Továbbá visszatekintett az 1989-es eseményekre, mikor a zugligeti plébánia közösségével befogadták a kelet-német menekülteket. Ők ugyan nem a keresztényüldözés áldozatai voltak, de befogadásuk a gyakorlati kereszténység cselekedete volt, melyben kifejeződött a magyar emberek együttérzése. Kozma Imre atya a visszatekintések után azt hangsúlyozta, a szervezet máltai küldetését megfogalmazó jelmondata, „A hit védelme és a szegények szolgálata” alapján a Szeretetszolgálat egyik legfontosabb küldetése a keresztény hit védelme. Éppen ezért a szervezet munkatársai, valamint önkéntesei szolidaritást vállalnak lelki és gyakorlati szempontból is.

 

Az üldözött keresztényekért végzett imádság mellett a Szeretetszolgálat elnöke kiemelte, a karitatív szervezet cselekvő szeretettel, közel lépve a szenvedőkhöz, személyesen végzi a segítségnyújtást. Az irgalmasrendi szerzetes több máltai programot érintett részletesen, melyek kapcsán hangsúlyozta, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a nehezebb utat választja, amikor nem nagy nemzetközi szervezeteken keresztül pénzt utal a bajban lévő emberek megsegítésére, hanem kockázatot vállalva személyesen kezd beavatkozást. 2010 óta kezdeményező személyes jelenléttel, a fizikai veszélyt is vállalva végzi egészségügyi, higiéniai és a tiszta ivóvízhez való hozzáférést segítő projektjeit Afrika számos szubszaharai országában, például Kenyában, Tanzániában és Ugandában. Hasonló biztonsági kockázatot vállalva mérte fel a Szeretetszolgálat a helyi állapotokat a polgárháborús Szíriában, Kelet-Aleppoban, ahol egy kórház helyreállításában és kapacitásbővítésében fog közreműködni és segítséget nyújtani a szervezet. Kozma Imre atya elmondta, a máltai szervezet helyben kíván segíteni, és a korábbi évek eseti támogatásait kiegészítve és a támogatott emberek körét kiszélesítve tartós jelenlétet indított nem csak Szíriában, hanem Libanonban, Palesztinában és Jordániában is. Utóbbi államokban elsősorban a helyi keresztény közösségekre és az úton lévő, menekülő emberekre koncentrálnak majd, de nem zárják ki a segítségnyújtásból a más vallási vagy etnikai csoportokat sem. A közel-keleti államokban egészségügyi, oktatási és mentálhigiénés szolgáltatásokat fog nyújtani a Szeretetszolgálat missziója előre láthatólag 2019-ig. 

A szekcióban még felszólalt Bashar Matti Warda, Erbil káld érseke, valamint előadást tartottak a témában érintett angol és olasz szervezetek képviselői. A Babiloni Káld Katolikus Egyház érseke arról beszélt, hogy a lakóhelyükről elüldözött keresztények visszatéréséhez nemzetközi segítségre és a biztonság garantálására van szükségük, a keresztények ugyanis nagyon félnek egy újabb fegyveres konfliktustól. Kiemelte az oktatás szerepét, ami segíthetne legyőzni a vallási fanatizmust.

A nemzetközi konferencia megnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök azt hangsúlyozta, a segítséget oda kell vinni, ahol arra a legnagyobb szükség van. A miniszterelnök kiemelte, a közel-keleti és afrikai egyházi vezetőket meghallgatva, az ő tanácsukra és kérésükre a kormány arra törekszik, hogy a szír, az iraki és a nigériai keresztények minél előbb hazatérhessenek. A felszólalók közt volt több Magyarországon ösztöndíjasként tanuló keresztény fiatal, akik otthon, Nigériában, Irakban megélték az üldöztetést, és hálásak azért, hogy itt folytathatják tanulmányaikat.

Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke beszédében többször is nyomatékosította, az üldözés nem gyengíti, hanem erősebbé teszi Krisztus Egyházát. A főpásztor szerint a magyarok azért képesek a compassio, vagyis együtt szenvedés érzésére, mert az elmúlt évszázadokban ez a nép megtapasztalta a keresztények elleni gyűlöletet.

A konferencián Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere felhívta a figyelmet arra, hogy az üldözött keresztények helyzete segíthet megérteni, "micsoda érték", hogy "szabadon élhetjük" a keresztény életformát, és azt is, hogy mit jelent a hit megőrzése. A konferencia zárása után Balog Zoltán miniszter azt hangsúlyozta, nemcsak az a feladat, hogy ott segítsenek, ahol a baj van, hanem az is, hogy felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét a témára, és nemzetközi összefogást kezdeményezzenek