Az évek óta megrendezett szakmai napot a különböző intézményekben dolgozók fejlődéséért, a kollegiális kapcsolatok megerősítéséért, a krízisidőszakban szerzett tapasztalatok megosztásáért szervezi meg a máltai szervezet. 2017-ben nagy hangsúly fektettek a Máltai Szeretetszolgálattal együtt tevékenykedő szervezetek megismerésére, így előadást tartott Ghyczy Gellért a Baptista Szeretetszolgálattól, valamint Kártyás Irén a Menhely Alapítvány képviseletében.
A Baptista Integrációs Központ vezetője, Ghyczy Gellért szerint a Máltai Szeretetszolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat közös munkája elengedhetetlen a fővárosban élő hajléktalan emberek ellátásában. Kiemelte, hogy a két szervezet közötti kapcsolat és az összefogás az elmúlt években sokat erősödött, mára elmondható, hogy a terepen dolgozó kollégák bármilyen együttműködésről is legyen szó – számíthatnak egymásra.

Az előadást követően Molnár Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiójának regionális ügyvezetője a Szeretetszolgálat intézményeivel kapcsolatos aktualitásait és tervezett lépéseit, fejlesztéseit osztotta meg a szakemberekkel. Az ügyvezető kiemelte, a több mint 900 éves, Magyarországon 26 éve jelen lévő „máltai szellemiséget” a továbbiakban is példaértékű módon kell képviselnie a terepen dolgozóknak. Köszönetét fejezte ki, hogy a rendkívüli hidegben minden szociális munkás egységesen lépett fel a hajléktalan emberek életéért, a vészhelyzetekben pedig megbízható támaszaivá váltak egymásnak. A regionális ügyvezető elmondta, hogy a szervezetnél nagyon sok olyan szociális munkás dolgozik, aki rendkívül elhivatott a szakmájában, ezért életre hívtak egy a „Krízisidőszak segítője” díjat, amelyet a kollégák szavazatai alapján az idei krízisidőszak legjobb segítője, a Szeretetszolgálat Fertőtlenítő Fürdő Állomásán dolgozó Jónás Dániel kapott meg.

A szakmai nap második felében Kártyás Irén, a Menhely Alapítvány igazgatója avatta be a szakembereket a 2013 óta működő Közterület Helyett Emberibb Körülmények, ismertebb nevén KHEK-pályázat részleteibe. A pályázat célja, hogy felkaroljon olyan hajléktalan embereket, párokat, családokat, akik anyagi lehetőségek híján nem képesek kitörni helyzetükből, akut válsághelyzetükből nem tudnak továbblépni. A pályázat, melyen anyagi segítséget nyújt a rászoruló hajléktalan embereknek, a budapesti hajléktalan-ellátó szervezetek mindegyikéből megpályázható. Kártyás Irén elmondta, hogy idén lecsökkent a pályázatok száma, ami veszélyezteti a finanszírozás fenntarthatóságát. Előadásában a pályázatok beadására bíztatta a jelen lévő kollégákat. Az Alapítvány igazgatójának előadását követően a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyik szociális munkása, Pujcsev-Fülepi Henrietta a pályázat fontosságát hangsúlyozva mutatta be egyik esetét, mely a KHEK-nek köszönhetően vált sikertörténetté. A szociális munkás közel másfél évvel ezelőtt igényelte meg az elérhető 200 000 forintos támogatást egy hajléktalan férfinek, aki a finanszírozásból el tudta végezni a szakiskolát és szociális ápoló és gondozó szakképesítést szerzett. A középkorú férfi jelenleg is ápolóként dolgozik egy fővárosi otthonban, valamint albérletben él az élettársával.
A kríziszáró szakmai nap délutáni óráiban a szervezet Fertőtlenítő Fürdő Állomásáról esett szó. Alagi Szilárd, az állomás vezetője bemutatta az intézményt és elmondta, hogy a megközelítőleg 70 négyzetméteren kialakított intézményben átlagosan 55 embert tudnak megfürdetni. Az ott dolgozó kollégák szakmai tudása mellett nagy jelentősége van a szakemberek személyiségének is. Az előadáshoz kapcsolódóan felszólalt Pálinkás Péter utcai szociális munkás, aki köszönetét fejezte ki a fürdetőben dolgozók előítélettől mentes, türelmes és odaadó munkájukért, amit azokért az emberekért végeznek, akik a legnehezebb krízishelyzeteket élik meg.
A Krisztinavárosi Hajléktalan Centrumban végzett közösségi pszichiátriai munkáról Dr. Fórizs Éva osztotta meg a tapasztalatait. A 25 éve hajléktalan emberekkel foglalkozó szakorvos a segítő lehetőségeinek sokszínűségéről beszélt.

Képgaléria:

Az előadásokat Meszleny Eszter, a Szeretetszolgálat iskolai közösségi szolgálatának koordinátora zárta, aki kilenc diák kíséretében osztotta meg a hajléktalan-ellátó intézményekben végzett közösségi munka tapasztalatait. A diákok megosztották a hallgatósággal, hogy a közösségi szolgálat révén tudnak másképpen viszonyulni azokhoz a hajléktalan emberekhez, akik mellett nap mint nap elmennek. Ennek egyik fontos jele, hogy már nem félnek, ha egy utcán fekvő rászoruló embert látnak, bátrabban merik megkérdezni, szükség van-e a segítségükre, és van tapasztalatuk arról, kihez kell fordulniuk, ha tényleges beavatkozásra van igény.